Vannak ugyan jól elkapott tempók, hatásosabb, markánsabb riffek, a szólómunka pedig voltaképpen egészen korrekt – azonban a részletekből egyelőre még nem állt össze egy olyan kompakt egész, ami igazán kiállhatná az idő próbáját.
Vannak ugyan jól elkapott tempók, hatásosabb, markánsabb riffek, a szólómunka pedig voltaképpen egészen korrekt – azonban a részletekből egyelőre még nem állt össze egy olyan kompakt egész, ami igazán kiállhatná az idő próbáját.
A muzsika ízig-vérig old school, a 70-es/80-as évek fordulójának szellemében valahol a hard rock és heavy metal határmezsgyéjén, hol kicsit erre, hol meg amarra elbillenve erről a vékony választóvonalról.
A muzsika ízig-vérig old school, a 70-es/80-as évek fordulójának szellemében valahol a hard rock és heavy metal határmezsgyéjén, hol kicsit erre, hol meg amarra elbillenve erről a vékony választóvonalról.
Friss lemezzel a tarsolyban van rizikó egy ilyen koncepcióban, ám a Parkot nagyjából félig megtöltő nagyérdemű kellő nyitottsággal vette az adást és a friss nóták szüntelen egymásutánját.
Friss lemezzel a tarsolyban van rizikó egy ilyen koncepcióban, ám a Parkot nagyjából félig megtöltő nagyérdemű kellő nyitottsággal vette az adást és a friss nóták szüntelen egymásutánját.
A sok tagcserén átesett nagy múltú bandák esetében mindig van egy die hard keménymag, akik csak a bizonyos korszakok albumait és felállásait hajlandók tolerálni. A brit progrock alapcsapat Yes esetében is ez a helyzet.
A sok tagcserén átesett nagy múltú bandák esetében mindig van egy die hard keménymag, akik csak a bizonyos korszakok albumait és felállásait hajlandók tolerálni. A brit progrock alapcsapat Yes esetében is ez a helyzet.