Vannak jó gitárok, kiváló gitárok és olyanok, amelyekről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Az utóbbi években hatalmas karriert futottak be az elsősorban modern rock/metal hangzásokhoz ideális, héthúros hangszerek. Az Ibanez az elsők között ismerte fel a szegmens jelentőségét. Az igényes anyagokból nagy műgonddal összerakott AZ széria egyik figyelemreméltó darabja járt nálunk tesztelésen.

Szöveg: KISS JÓZSEF
Fotó: IBANEZ GUITARS, PINTÉR JUDITH

Az Ibanez 2021-es kínálata rengeteg figyelemreméltó modellel büszkélkedhet, ám ezek közül is kiemelkednek az AZ széria héthúros újdonságai. Esetükben az utóbbi évek egyik legjobban várt típusairól beszélhetünk, és bár úgy gondolom, hogy az Ibanez cégnél már jó pár éve tervezőasztalon vannak ezek a modellek, nyugodtan gondolhatjuk azt jóhiszeműen, hogy a japán hangszergyártó, hallgatva a márka rajongóira, nekik imponálva hozta ki ezeket a héthúros AZ variánsokat.
Maga az AZ széria 2018-ban jelent meg, és az Ibanez cég 21. századi történetének legsikeresebbjének számít. Modern superstrat formát hagyományos strato jegyekkel vegyítő, rendkívül sokoldalú hangszerek ezek, melyek alapján a megjelenésük óta számos signature modell is született. A család idén rögtön kétféle, Japánban készült, Prestige szintű, héthúros modellel bővült, melyek közül a HH elrendezésű AZ24027-TFF modell járt nálam pár nap erejéig az Ibanez Magyarország csapatának köszönhetően. Mivel magam is rendszeresen használok héthúros hangszereket, és emelett az AZ szériát is kedvelem, alig vártam, hogy kipróbáljam az AZ 24027-et.

IBANEZ AZ24027-TFF

Tesztalanyunk egy könnyített kivitelű, ABS stílusú keménytokban érkezik, melyben a hangszert egy stílusos, bordós-lilás bélés öleli körbe. Mi tagadás, a gitár már első látásra komoly benyomást tesz a gyanútlan tesztelőre.
A Prestige szériás AZ hangszerek jellemzően égerből készülnek, a 24027-esnél sincs ez másképp. A strato típusú gitárok alapanyagának az 1950-es évek vége óta számító éger testes hangot produkál vaskos közepekkel és kiegyensúlyozott mélyekkel. Magasai csilingelőek ugyan, de sosem bántóan élesek, és ideális hangkitartási tulajdonságai miatt nem véletlenül az egyik legnépszerűbb fa a húros hangszerek gyártása során. Súlyát tekintve a fa gitáralapanyagok között a középmezőnyben helyezkedik el.

A test egyéb borítással nem rendelkezik, lakkozása pedig a hathúros Prestige modellnél már megismert tri-fade burst flat elnevezést kapta, mely gyakorlatilag egy háromszínű sunburst, feketéből a vörösön át sárgásbarnába történő átmenettel, szatén kivitelben.

A testhez négy csavarral illeszkedő nyak égetett jávorból készült, és speciális kezelést kapott. Az S-TECH egy olyan eljárás, mely kiváló hangindítást, kiegyensúlyozott hangszíneket és gazdag hangkitartást kölcsönöz a hangszernek. Ennek az eljárásnak köszönhetően a nyak rendkívül stabil, vízálló, és remekül ellenáll a hőmérséklet, valamint pára változásoknak.
A nyakprofil AZ Oval C stílusú, mely relatív vaskossága ellenére egy elképesztően kényelmes, kiegyensúlyozott, de mégis beton biztos nyak érzetét kelti. A 25,5”-os menzúrás nyakon a fogólap is égetett jávorból készült, amit jumbo méretű, rozsdamentes acélból készült bundok tagolnak 24 részre. Annak érdekében, hogy a nyak még komfortosabb legyen, a bundok széle a Prestige edge treatmentnek köszönhetően sima ívvel rendelkezik, és maga a nyak olajos lakkozást is kapott. Tapintása és kényelme valóban egyedülálló, a legkomolyabb kézzel készült gitárokkal vetekszik, és egy beérett nyak érzetét kelti. A fogólapot visszafogott fekete pontok díszítik és az elmaradhatatlan fluoreszkáló Luminlay berakások segítik a nyakon történő tájékozódást szegényes fényviszonyok között is.

Prestige szériás hangszer lévén nem meglepő, hogy a gitár szerelvényei is elsőrangúak. Krómozott kivitelükben remekül illenek a test színéhez és a hangszer hagyományos megjelenését erősítik. Tesztgitárunk a Gotoh T1872S jelzésű hídjával lett felszerelve, mely titánból készült nyergekből és acél tremoló blokkból áll. Ez a konstrukció gyors reagálást, vastag, mélyben és magasban gazdag hangzást biztosít a hangszernek, a kar pedig játszi könnyedséggel behelyezhető a bepattintós megoldásnak köszönhetően.

A Gotoh® MG–T satus kulcsok méltó ellenpontjai az ultrastabil hídnak, a gyors húrcsere mellett a pontos hangolást remekül szolgálják. A precíz intonációt a fentieken túl a Graph Tech márkájú, Black TUSQ XL típusú nyereg biztosítja, és teszi teljessé a kiváló játékélményt. A gitár gyárilag 10-59-es D’Addario húrkészlettel érkezik, a tokból elővéve azonnal játszható volt hibátlan beállításokkal, alacsony, de megfelelő hangkitartást produkáló húrnyomással, zavaró csörgés, vagy épp más zavaró rezonancia nélkül.

A hangszerben 2 db Seymour Duncan Hyperion 7 humbucker kapott helyet, melyek AlNiCo 5 mágnessel rendelkeznek. Ezek a hangszedők kifejezetten az AZ szériához készülnek, külön nem is kaphatóak kereskedelmi forgalomban. Az AZ széria egyik különlegessége a speciális elektronikája a dyna–MIX10 kapcsolórendszer képében, mely tízféle hangszedő-konfigurációt teszt lehetővé. A kezelőszervek tekintetében a klasszikus hangerő, hangszín, ötállású pickupváltó kialakítás mellett egy, úgynevezett Alter kapcsoló kapott még helyet, melynek szerepe a már fentebb említett dyna–MIX10 rendszerhez kapcsolódik.

TESZT

A hangszert házi stúdiós körülmények között volt alkalmam tesztelni, és először a Focusrite Clarett hangkártyám hangszerbemenetéhez csatlakoztatva próbáltam ki az éppen aktuális kedvenc erősítőszimulációs pluginjaimmal. Héthúros fronton leginkább a hosszabb – 26,5-ös és 27,5-ös – menzúrás hangszerekhez vagyok szokva, ezért külön kíváncsi voltam arra is, hogy az AZ24027 hogyan birkózik meg a mélyebb hangolásokkal, illetve, hogy a hetedik húr mennyire pregnánsan szólal majd meg?

A gitár morcosabb oldalát a Neural DSP Fortin Cali Suite pluginjával igyekeztem tesztelni drop A hangolásban. A hátsó hangszedő az általam használt beállításokkal vastag és karakteres ritmushangot produkált. A Hyperion pickupok hangjai a gyári Seymour Duncan hangszedők közül valahova a Custom 5 és a Pegasus/Nazgul modellek közé tehető. Közepes/középmagas a jelszint, viszont ez egyáltalán nem megy a high-gaines hangok rovására. Épp ellenkezőleg: úgy érzem, hogy a juhar nyak mellett ez adja a gitár hangjára jellemző karaktert és részletes hangképet. A hangszedő felharmonikusokban gazdag hangszíne az alacsony jelszint ellenére is húzós és jó értelemben vett, kellemesen zizegős soundot produkált.

A nyaki hangszedőre kapcsolva kiváló, gömbölyű szólóhangok gurultak ki a kezem alól, folyékony közepekkel, kiegyensúlyozott mélyekkel és olyan karakterességgel, mely minden egyes hangot kiemel a gyorsabb játékból is.
A standard menzúra egyáltalán nem vált a mélyebb hangolás hátrányára, a gyári, átlagos vastagságú húrkészlettel is kiegyensúlyozott mélyet, kellő hetedik húrrezonálást és hangstabilitást tapasztaltam. A tremolórendszer a satus kulcsoknak is köszönhetően üzembiztosan tette a dolgát intenzívebb használat mellett is.

A tiszta és crunchos hangzások teszteléséhez kapóra jött az STL Tones Tonehub pluginjához frissen megjelent Michael Britt pakk, ezzel folytattam az ismerkedést. A gitár elektronikájának dyna–MIX10 kapcsolórendszeréből eredő sokoldalúságát főleg ezen a fronton lehetett tetten érni. Az alter kapcsoló standard módjában a 2-es és 4-es állásokban a klasszikus stratos hangzásokra hajazó, a két pickup felezett módját vegyítő soundok szólaltak meg, némi csavarral: 2-esnél a külső, a 4-esnél pedig a belső mágnesek működnek együtt. A középső állásban hagyományostól eltérően nem a két humbucker szólal meg együtt, hanem a hátsó hangszedő dupla állását vegyíti a nyaki pickup külső mágnesével. Az alter kapcsoló átállításával Tap módban működik a gitár elektronikája: itt valódi felezett állásokat és power tapes, lényegében fázisfordított hangzásokat kapunk. Természetesen a single coilos állások nemcsak a tiszta hangokkal működnek remekül. Nagyobb jelszint mellett a kortárs progresszív gitárzenékre annyira jellemző, perkusszív hangzásokat is remekül hozza a hangszer, mindezt alacsony zaj mellett.

Egy ilyen szintű gitárnál az erősítős teszt sem maradhatott el, így a Peavey 6505MH erősítőmet loadbox közbeiktatásával a hangkártyába kötve és a hangfalakat a Bogren Digital IR-jeivel szimulálva próbálgattam tovább az AZ24027-et. A csöves cuccon még inkább megmutatkoztak azok az apróságok a gitár hangképében, amit előtte is tapasztaltam: karakteres sound, egészen kivételes húrszeparáció és a komplexebb akkordok érthetőségének is kedvező, felharmonikusokban gazdag hangzás.

ÖSSZEGZÉS

Az igazat megvallva nagyon sajnáltam, hogy a tesztpéldányt pár nap után vissza kellett adnom. A nálam töltött idő alatt egészen hozzám nőtt a hangszer, kifejezetten sokat játszottam rajta, és rengeteg új riffet inspirált. A hangszer kereskedelmi ára 787 000 Ft, tehát a középkategória felső ligájában elhelyezhető, drágább darabról van szó, ám ez a színvonal a hangszer minden porcikájában és rezdülésében visszaköszönt. Véleményem szerint sokoldalúságának köszönhetően rengeteg stílusban megállja a helyét, héthúros jellegét tekintve azonban leginkább a keményebb és progresszív gitárzenéket művelők körében arathat osztatlan sikert, és új tulajdonosa akár egy életre szóló társra lelhet az AZ24027 képében. Bízom benne, hogy a Premium szériában is feltűnnek a héthúros modellek, és így a szerényebb anyagi lehetőséggel rendelkező gitárosok sem maradhatnak ki a héthúros AZ-élményből.

Az AZ24027-TFF modell már március elejétől kezdődően elérhető lesz a magyarországi Ibanez forgalmazók kínálatában is.