Azt Bill kapitány és a Hatvan csapás album óta tudjuk, hogy a hatikszes jubileum különösen jelentős dolog – olyan, ami adott esetben akár számvetésre is késztető évforduló lehet. Ezúttal Rudán Joe, a számtalan zenekarban megfordult énekes-frontember érkezett el eme mérföldkőhöz, amit egy ehhez méltó életműkoncerttel ünnepelt meg zenésztársai, barátai és a kisebbik Barba sátrat szinte teljesen megtöltő közönség körében.

Előtte azonban az éppen órányi szettel kiálló székelyudvarhelyi Transylvanium melegítette a hangulatot, tíz saját dallal és két feldolgozással. Ha eddigi egyetlen albumukat ismered, akkor tudhatod, hogy zenéjükkel valahol a klasszikus hazai hard rock és heavy metal határmezsgyéjén mozognak, alapvetően direkt és refréncentrikus dalokkal, magyar nyelven elővezetett, pozitív kicsengésű szövegekkel.

A koncerten öt elsőlemezes nóta mellett ugyanennyit játszottak a hamarosan megjelenő kettes albumról is – ezek így első blikkre mintha egy fokkal riffelősebbek, harapósabbak lennének a debüt világához képest. A két feldolgozásból – Omega: Babilon és Piramis: A becsület – egyértelműen az előbbi állt jobban a csapatnak, az eleve sem bárgyú eredetihez képest kimondottan jóleső volt hallani ezt a még zakatolósabb verziót.

Egy kicsit egységesebb, markánsabb kiállást azért még mindenképpen elbírna a brigád élő produkciója, zeneileg viszont teljesen rendben volt a dolog, egyben volt a zenekar, és szerencsére kifejezetten jól is szóltak. A gitáros Kibédi Levente ízes és ízléses szólóira pedig ezúttal is érdemes volt külön odafigyelnem. A brigád a végén egész komoly tapsot kapott a szépen gyülekező publikumtól – megérdemelték.

Az elején életműkoncertet említettem, és nem véletlenül. Rudán Joe ugyanis nem csak jó néhány korszakos jelentőségű magyar hard rock és metal zenekar énekese volt azok különféle korszakaiban, de más formációkban – akusztikus projektek, rockoperák, egyéb színházi produkciók – is részt vett, illetve vesz a mai napig. Az átfogó keresztmetszet jegyében ezekből is jócskán kaptunk ízelítőt.

Az első mintegy háromnegyed óra mondjuk inkább a karcosabb oldalt domborította ki P. Mobil-, Pokolgép- valamint Rudán Joe Band-dalokkal. Középtájon érkezett be az úgymond elmélkedősebb, visszafogottabb vonal, hogy aztán a végére ismét felpörögjön a tempó, és jobban megdörrenjen a zenekar.

Joe és csapata mellett vendégként egyébként ketten bukkantak fel: egyrészt a gitáros Nagy Dávid, aki a Pokolgépben tíz évig volt az énekes zenésztársa, és aki szólólemezeire is írt neki dalokat; másrészt pedig Kalapács József, akinek nem csak utóda lett a Gép frontján, hanem aki egyik legjobb barátjává is lett az évek során.

Kis túlzással azt mondhatnám, hogy akár Rudán-Kalapács koncertként is hirdethető lett volna az esemény, tekintettel arra, hogy a másik Joki alsó hangon a műsor felében színpadon volt Joe mellett. Talán az ő barátságukat is ünnepelte valahol ez az este. Mindenesetre akár egy, akár két Józsi volt is éppen a deszkákon, a háttérben tevékenykedő zenészek korrektül adták a hol líraibb hangvételű, hol keményebb, karcosabb alapokat az énekes(ek) témái alá.

Ahogy a Transylvanium esetében, úgy itt is gitárfronton figyeltem a legerősebben, Tóth Laci tök feelinges, ízes, a metalos dalokban is inkább hard rockos játéka ugyanis egyértelműen Joe csapatának egyik fő erősségét jelenti. Nálam a Rudán- és a Kalapács-érás Pokolgép dalok mellett fej-fej mellett jöttek be a szólókorszak nótái, azt viszont kicsit nehezményeztem, hogy a P. Mobiltól legalább egy szám nem fért be a Kutyából szalonna albumról. Pedig a Visszajövök vagy a Babba Mária nagyon jól mutattak volna a repertoárban.

Ezzel együtt nem mondhatom, hogy a fullosan két órás szett végén elégedetlenül távoztam, mert amit és ahogy társaival és vendégeivel karöltve itt elővezetett az ünnepelt, az ezzel együtt is több, mint rendben volt. Joe a vége felé egyébként egy tortát, a zenekar pedig aranylemezeket kapott a kiadót képviselő Hartmann Kristóftól, mi pedig az István, a király egyik emblematikus dala, az utolsóként felhangzó Szállj fel, szabad madár refrénjével a fülünkben köszönhettünk el a születésnapos énekestől.

Az új esztendőben pedig akár jöhetne majd a negyedik szólóalbum is, meg az a sabbathos, doomos beütésű anyag, amin állítólag Matláry Mikivel közösen dolgozik az este főszereplője.