Skip to content

Címke: lemezkritika

„A Sodom jó úton halad a zenekarrá válás felé. A fiúk pontosan, kidolgozottan kezelik hangszereiket, amely előző alkotásaikon nem volt jellemző, és ami ilyen sebesség mellett figyelemre méltó.”
„A Sodom jó úton halad a zenekarrá válás felé. A fiúk pontosan, kidolgozottan kezelik hangszereiket, amely előző alkotásaikon nem volt jellemző, és ami ilyen sebesség mellett figyelemre méltó.”
Nehezen kategorizálható, öntörvényű norvég metalt ad elő a Vulture Industries, de annak ellenére, hogy a saját útjukat tartják szem előtt, az új album talán a legösszefogottabb a diszkográfiában.
Nehezen kategorizálható, öntörvényű norvég metalt ad elő a Vulture Industries, de annak ellenére, hogy a saját útjukat tartják szem előtt, az új album talán a legösszefogottabb a diszkográfiában.
Néha olyan a Yakuza, mint egy intellektuális köntösbe bújtatott amerikai hardcore zenekar, másutt őrült jazz metalt hallunk „begerjedt” szaxofonnal, durva énekkel, majd posztmetalos 21. századi hangulatokkal utazunk.
Néha olyan a Yakuza, mint egy intellektuális köntösbe bújtatott amerikai hardcore zenekar, másutt őrült jazz metalt hallunk „begerjedt” szaxofonnal, durva énekkel, majd posztmetalos 21. századi hangulatokkal utazunk.
A dalok - leszámítva a nyitó nótát - nagyon jók, a hangzás pedig egyenesen bámulatos. Mindamellett, hogy kristálytiszták és hangosak a gitárok, sikerült visszaadni a hetvenes évek gitársoundját is.
A dalok - leszámítva a nyitó nótát - nagyon jók, a hangzás pedig egyenesen bámulatos. Mindamellett, hogy kristálytiszták és hangosak a gitárok, sikerült visszaadni a hetvenes évek gitársoundját is.
Szépen megkomponált, igényes zene ez, a népes társaság most is jól összeboronálta a rockos, néha a metal eszközeivel is élő témákat, ritmusokat a folkos dallamokkal, és a finoman, ízlésesen progresszív ízekkel.
Szépen megkomponált, igényes zene ez, a népes társaság most is jól összeboronálta a rockos, néha a metal eszközeivel is élő témákat, ritmusokat a folkos dallamokkal, és a finoman, ízlésesen progresszív ízekkel.
Ha kisebb-nagyobb kalandokat tesz is Ike Vil és zenekara, hangszeres „kirándulásokat”, ez egy dalcentrikus album, amely úgy olvasztja magába a különféle zenei irányokat, hogy annak eredményeként egy egészen egyedi és organikus kép születik meg.
Ha kisebb-nagyobb kalandokat tesz is Ike Vil és zenekara, hangszeres „kirándulásokat”, ez egy dalcentrikus album, amely úgy olvasztja magába a különféle zenei irányokat, hogy annak eredményeként egy egészen egyedi és organikus kép születik meg.
Ez a tizenkét dal a Tenhi eddigi csúcsteljesítménye: a földi és földöntúli szépséget, a szépség princípiumát nem lehetséges ennél jobban megközelíteni, emberi mértékkel megvalósítani.
Ez a tizenkét dal a Tenhi eddigi csúcsteljesítménye: a földi és földöntúli szépséget, a szépség princípiumát nem lehetséges ennél jobban megközelíteni, emberi mértékkel megvalósítani.