A végeredmény érdekes: gyökerei révén egyfelől kapcsolódik a jó pár éve igen virulens, retrós-ősmetalos hangzásvilághoz, másfelől viszont az e vonalon szokatlan extra hangszer és a fentebb leírt hangvétel okán mégsem illeszthető be egyértelműen ebbe a sormintába.
A végeredmény érdekes: gyökerei révén egyfelől kapcsolódik a jó pár éve igen virulens, retrós-ősmetalos hangzásvilághoz, másfelől viszont az e vonalon szokatlan extra hangszer és a fentebb leírt hangvétel okán mégsem illeszthető be egyértelműen ebbe a sormintába.
Inkább a hard rockosabb, riffesebb dalok működnek jobban, de ez jobbára ízlés dolga, mert az erőteljesebben AOR-os, vagy éppen a balladás vonalat is korrekt módon csípték el.
Inkább a hard rockosabb, riffesebb dalok működnek jobban, de ez jobbára ízlés dolga, mert az erőteljesebben AOR-os, vagy éppen a balladás vonalat is korrekt módon csípték el.
Egészen távolról szemlélve, az epikus black metal felől közelíthetett a Sgàile, azonban a régi progresszív csapatok éppúgy hathattak Dunn kreatív énjére, mint a posztrock, vagy a brit népzene.
Egészen távolról szemlélve, az epikus black metal felől közelíthetett a Sgàile, azonban a régi progresszív csapatok éppúgy hathattak Dunn kreatív énjére, mint a posztrock, vagy a brit népzene.
A szólóprojekt ötödik nagylemeze, a Prison of Flesh and Bone tökéletesen prezentálja, mitől lehet jó egy ilyen stílusú hanghordozó – és mitől lehet rossz…
A szólóprojekt ötödik nagylemeze, a Prison of Flesh and Bone tökéletesen prezentálja, mitől lehet jó egy ilyen stílusú hanghordozó – és mitől lehet rossz…