A jópofa klippel megtámogatott Sands Of Time dal kissé Blue Öyster Cultot idéző, áradó lendületességével indul útjára a norvég Spidergawd hetedik stúdiólemeze. E felütés után pedig olyan nóták következnek, amik a 70-es/80-as évek fordulója hard rockjának, proto-metaljának egyfajta mai csavarral tálalt verziójaként írhatók le leginkább. Thin Lizzy, UFO, BÖC, korai Scorpions és Priest – ezek nagyjából a gyökerek, az ebből szárba szökkenő növény pedig kétféle speciális tápoldatot is kap. Egyfelől az ízes, gyakran ikertémákkal operáló gitárjátéknak aládolgozó szaxofon(!) hangját, másfelől pedig egy olyasfajta hol fanyarul szarkasztikus, hol keserédesen önironikus hangulati pluszt, ami a kortársak közül talán a honfitárs Audrey Horne-ra jellemző leginkább. A végeredmény érdekes: gyökerei révén egyfelől kapcsolódik a jó pár éve igen virulens, retrós-ősmetalos hangzásvilághoz, másfelől viszont az e vonalon szokatlan extra hangszer és a fentebb leírt hangvétel okán mégsem illeszthető be egyértelműen ebbe a sormintába. Laza görcsmentességgel zenél az öt norvég fickó, és ezzel együtt a külsőségekre sem helyeznek különösebb hangsúlyt, az image helyett náluk egyértelműen a nóták beszélnek. Jómagam az előző lemeznél figyeltem fel rájuk, onnan ástam aztán visszafelé – e kutakodás alapján azt mondom, igazából a negyedik albumra találták meg igazán a saját hangjukat. A frappánsan csak V és VI címre keresztelt előző két korong egy hangyányival talán jobban tetszik ennél az újnál, de baj voltaképpen ezzel sincs, inkább csak már nem hat annyira az újdonság erejével a dolog, mint az első találkozáskor. A kellemes középfekvésű hanggal rendelkező frontember/gitáros Per Borten orgánuma pedig még mindig magával ragadó: van benne egy kis Ozzy és egy kis ’76-’78 körüli Rob Halford is, az énekdallamai pedig baromi jók. Érdemes meghallgatni pl. a zárónóta lassan építkező bevezetőjét, ahol döbbenetes módon hozza a Sin After Sin/Stained Class-éra Priest és Halford érzését. Egyszerre old school és mégis friss hatású anyag a VII, érdemes meghallgatni.
SPIDERGAWD: VII
- Kiadó: Crispin Glover Records / Írta: Schmidt Péter / Értékelés: 8
- Online Extra
- Schmidt Péter
- Crispin Glover, lemezkritika, nyolc pont, Schmidt Péter, Spidergawd
- 307 MEGTEKINTÉS
KERESÉS
MEGJELENT A DECEMBERI
DIGITÁLIS KÜLÖNSZÁM!
RÉGI LAPSZÁMAINKAT
NÉPSZERŰ
SZERKESZTŐSÉGI KEDVENCEK
vezető szerkesztő
- POKOLGÉP
Vissza sose nézz - ROAD
Az utolsó rapszódia - MARILYN MANSON
One Assasination Under God - AVATARIUM
Between You god The Deveil and The Dead - VOIDFALLEN
The Rituals of Resilience
online szerkesztő
- GAEREA
Coma - THE BROWNING
Omni - TRIBULATION
Sub Rosa In Aeternum - IOTUNN
Kinship - VOLA
Friend Of A Phantom
szerkesztő
- YESTERDAZE
Don't Bother (dal) - PAPA ROACH
The Ending (dal) - SEVEN HOURS AFTER VIOLET
Float (dal) - POPPY
Have You Had Enough (dal) - AKELA
Fáklyával a Pokolban (dal)