Skip to content

Online Extra

Nehezen kategorizálható, öntörvényű norvég metalt ad elő a Vulture Industries, de annak ellenére, hogy a saját útjukat tartják szem előtt, az új album talán a legösszefogottabb a diszkográfiában.
Nehezen kategorizálható, öntörvényű norvég metalt ad elő a Vulture Industries, de annak ellenére, hogy a saját útjukat tartják szem előtt, az új album talán a legösszefogottabb a diszkográfiában.
Néha olyan a Yakuza, mint egy intellektuális köntösbe bújtatott amerikai hardcore zenekar, másutt őrült jazz metalt hallunk „begerjedt” szaxofonnal, durva énekkel, majd posztmetalos 21. századi hangulatokkal utazunk.
Néha olyan a Yakuza, mint egy intellektuális köntösbe bújtatott amerikai hardcore zenekar, másutt őrült jazz metalt hallunk „begerjedt” szaxofonnal, durva énekkel, majd posztmetalos 21. századi hangulatokkal utazunk.
Ezen az estén engem a Voivod rakott igazán zsebre, de nem aggódok, Chuck Billyéket is fogom én még látni ennél szerencsésebb csillagzat alatt.
Ezen az estén engem a Voivod rakott igazán zsebre, de nem aggódok, Chuck Billyéket is fogom én még látni ennél szerencsésebb csillagzat alatt.
Szépen megkomponált, igényes zene ez, a népes társaság most is jól összeboronálta a rockos, néha a metal eszközeivel is élő témákat, ritmusokat a folkos dallamokkal, és a finoman, ízlésesen progresszív ízekkel.
Szépen megkomponált, igényes zene ez, a népes társaság most is jól összeboronálta a rockos, néha a metal eszközeivel is élő témákat, ritmusokat a folkos dallamokkal, és a finoman, ízlésesen progresszív ízekkel.
Ha kisebb-nagyobb kalandokat tesz is Ike Vil és zenekara, hangszeres „kirándulásokat”, ez egy dalcentrikus album, amely úgy olvasztja magába a különféle zenei irányokat, hogy annak eredményeként egy egészen egyedi és organikus kép születik meg.
Ha kisebb-nagyobb kalandokat tesz is Ike Vil és zenekara, hangszeres „kirándulásokat”, ez egy dalcentrikus album, amely úgy olvasztja magába a különféle zenei irányokat, hogy annak eredményeként egy egészen egyedi és organikus kép születik meg.
Ez a tizenkét dal a Tenhi eddigi csúcsteljesítménye: a földi és földöntúli szépséget, a szépség princípiumát nem lehetséges ennél jobban megközelíteni, emberi mértékkel megvalósítani.
Ez a tizenkét dal a Tenhi eddigi csúcsteljesítménye: a földi és földöntúli szépséget, a szépség princípiumát nem lehetséges ennél jobban megközelíteni, emberi mértékkel megvalósítani.
Olyan album az Úpal, amelyet valójában nem lehet száz százalékig kiismerni – minden hallgatással ad valami újat: egy-egy újabb bőrbe fúródó tüskét, újabb szürreális látomást, tekervényt, beirdalt, leforrázott, megkínzott riffattakot.
Olyan album az Úpal, amelyet valójában nem lehet száz százalékig kiismerni – minden hallgatással ad valami újat: egy-egy újabb bőrbe fúródó tüskét, újabb szürreális látomást, tekervényt, beirdalt, leforrázott, megkínzott riffattakot.
A monotonitás továbbra is része a Megalith Levitation zenéjének, a zúgó-bógó riffelés mellett a gitárharmóniáknak is van egy súlyos, delejező, ólmos jellege.
A monotonitás továbbra is része a Megalith Levitation zenéjének, a zúgó-bógó riffelés mellett a gitárharmóniáknak is van egy súlyos, delejező, ólmos jellege.
Nem hoz új színeket a doom palettára a Mesmur albuma, de a Chthonic a műfaj értő művelőinek a műhelyében készült, amit alátámaszt a zene hangulata, ami az esetlegesen felbukkanó kevésbé erős részeket is áthidalja, megemeli.
Nem hoz új színeket a doom palettára a Mesmur albuma, de a Chthonic a műfaj értő művelőinek a műhelyében készült, amit alátámaszt a zene hangulata, ami az esetlegesen felbukkanó kevésbé erős részeket is áthidalja, megemeli.