Tavaly megkapta a második aranylemezét is a Rómeó Vérzik, ráadásul Koppány is kihozta első szólólemezét, így hát adta magát, hogy egy kicsit elbeszélgessek vele. Nagyon régen szerepeltek már a Hammerworld hasábjain, most mégiscsak röviden foglaltuk össze a történteket, mert gőzerővel készülnek a frontember 45. születésnapi bulijára, ami december 10-én, azaz most szombaton lesz a Barba Negra Blue Stage-en!

Ric$: A legutóbbi Hammerworld interjú óta nagyon sok érdekes dolog történt veletek, de talán a legfontosabb, hogy megkaptátok a második aranylemezeteket is.
Koppány: Elég kaotikus volt ez az időszak mindenki számára, hiszen pont akkor jött a Covid, amikor mi bevonultunk a stúdióba. Március 20-án jöttek a lezárások, mi pedig április első hetére foglaltuk le a stúdiót. Errefelé még a járások határait is lezárták, szinte egyáltalán nem lehetett mozogni. Volt, hogy inkább ott aludtunk a stúdióban, hogy ne legyünk annyit úton. Nem tudta senki, hogy mi lesz ezek után? 2020 tavaszán ott álltunk egy friss albummal, és nem tudtuk, lehet-e majd turnézni vele? Gondolj bele, hogy ez igazán még a következő évben sem sikerült! Az pedig, hogy mindezen körülmények ellenére is aranylemez lett a Szűk a tér, az számunkra, ha lehet, még nagyobb öröm volt. Tavaly karácsony előtt értesítettek róla, és még pont az ünnepek előtt meg is tudtam lepni a srácokat vele, mert mindenkinek elvittem személyesen! (nevet)

Ric$: Van másik felvidéki banda, akinek két magyarországi aranylemeze is van?
Koppány: Rockbanda nincsen. Sőt, ha jobban belegondolok, talán csak a Ghymesnek van rajtunk kívül aranylemeze, de mivel az népzene/világzene kategóriában van, nekik még ennyit sem kell eladni hozzá. Mindenféle álszerénység nélkül mondhatom, hogy ez óriási eredmény egy határon túli rockbandától.

Ric$: Egy korábbi Ghymes tag, Buják Andor játszik a szólólemezeden is, igaz?
Koppány: Persze! Andorral nagyon régen barátok vagyunk, így adott volt a dolog, hogy ő fog szaxofonozni a lemezemen. Ő egy olyan különleges hangulatban játszik, ami nagyon közel áll hozzám. Egyszerre népies, de mégsem az. Könnyen lehet, hogy vannak nála sokkal jobb szaxisok, de ők nem állnak talán olyan közel hozzám és nem ilyen stílusban játszanak! (nevet)

Ric$: Mi vitt rá téged arra, hogy egy 25 éve stabilan, sikeresen működő zenekar énekeseként kiadj egy stílusban mondhatni radikálisan különböző szólólemezt?
Koppány: Pontosan ez! (nevet) Annyira más dalok jöttek ki belőlem, amiket semmiképpen sem tudtam volna ráerőltetni a rómeósokra. Pedig minden Rómeó Vérzik lemezen van egy-két olyan dal, mint az Amíg élünk, az Utca az én hazám, vagy az Egyszerű este, ami eléggé elüt a zenekar stílusától, de azért valahol mégsem. Aztán belőlem meg elkezdtek jönni ezek a dalok, már hosszú évekkel ezelőtt, éreztem, hogy van bennük egyfajta country íz. Nem az old school, klasszikus értelmű, csűrdöngölős, hanem a 2000-es években felfutott, úgynevezett „stadioncountry”, Alan Jackson például, akiket én mindig hallgatok a kocsiban is. Ennek a zenének a szeretete pedig simán hozta magával, hogy beszivárgott a dalaimba is ez a stílus. Aztán előjöttek belőlem a klasszikus country témák: család, lovak, szabadság, amikről szerettem volna dalokat írni, de nem tudtam volna a Rómeó Vérzik stílusában jó szövegeket írni ezekről. Először csak gyűjtöttem a telefonomban az ötleteket, majd amikor találtam egy jó szerzőtársat magam mellé, akkor elkezdtem az ötleteket formába önteni. Lengyel Pista hangszerelése pedig feltette a pontot az i-re.

Ric$: Mit szóltak a Rómeó fanok, mikor előjöttél ezekkel a dalokkal? Volt benned félelem?
Koppány: Egy kicsi volt, de érdekes módon nem jött szinte egyáltalán negatív kritika. Egy-két dalra megkaptam, hogy azok simán elfértek volna egy-egy Rómeó lemezen is, ami azért nem tekinthető degradálásnak! (nevet) Ezen felül maximálisan pozitív reakciók voltak. Ráadásul úgy látom, nagyon sokat dobott a zenekar megítélésén ez a lemez. Nagyon sok olyan hallgató, főleg idősebbek, akik korábban nem hallgattak rockzenét, elkezdett érdeklődni a bandáról az album miatt és jöttek koncertre. Szóval bátran mondhatom, nem csak a saját, de a Rómeó Vérzik rajongótáborát is sikerült szélesítenem ezzel.

Ric$: December 10-én, a 45. születésnapodon, a Barba Negra Blue Stage színpadán fellép a Koppány formáció is. Milyen bulira számíthatunk?
Koppány: Kigondoltuk a managementtel, hogy ha már pont szombatra esik a születésnapom, akkor ezt miért ne ünnepelhetném meg Budapesten? Ha pedig már ott vagyok, miért ne léphetne fel mindkét zenekarom? A Koppány formáció úgysem játszott még a fővárosban, nem volt a Vadkelet hősének lemezbemutatója itt, így két legyet ütünk egy csapásra. Meg aztán a Rómeóra is ráfér egy évzáró buli, szóval csapunk egy jó három és fél órás Koppány-ünnepet! (nevet)

Ric$: Dolgozol jelenleg új lemezen? Legyen az szóló, vagy Rómeó Vérzik.
Koppány: Novemberben volt egy önálló estem Bor a lelkemnek címmel, melyre egy hét alatt elfogytak a jegyek. Még töröm az agyam egy másik egyszál gitáros esten ahová az általam írt RV dalokat is beszeretném csempészni. A Rómeónál van egy két új témám, sőt, Ákos is nagyon beindult, de bennem van egy hiányérzet. A Szűk a tér nem futott még ki, nem lett bemutatva rendesen. Tavasszal lesz egy országos turnénk a DFW-vel, ott fogjuk igazán „kijátszani” a lemezt. Most egy elég gyors év van mögöttünk, mert eléggé sok dolog összejött, mind zenekarilag, mind magánéletileg, így ezeket az ötleteket még nem kezdtük el dallá formálni. Sőt, most én nem is feltétlenül nagylemezben gondolkodnék, bár ez ugye a zenekarnál nem csak rajtam múlik. A Koppány projektnél viszont igen, ott hamarosan kijön is egy új dal klipestől. A Rómeó Vérziknél viszont lehet, hogy inkább a folyamatos jelenlétre törekszünk majd, nem egy új lemezre.

Ric$: A koncert napján megjelenik egy különleges Rómeó Vérzik lemez, amin 8 felvidéki zenekar játszik Rómeó dalokat. Mesélsz nekünk erről egy kicsit?
Koppány: Ezt a lemezt már nagyon régóta terveztük, pontosabban a jubileumi évre ez tett volna fel a pontot. A lemez címe: Tiéd, Övé, Miénk, ami december 10-én lesz kapható először a Barba Negrás koncertünkön. 8 felvidéki zenekar, formáció szerepel a lemezen és mindenki a saját stílusában dolgozott fel, egy-egy RV slágert. Lesznek rajta hatalmas meglepetések, de azt kell mondanom, senki nem vette félvállról a dolgot, ezért hálás köszönet nekik. Valahol azt érzem, hogy ez egy bizonyos küldetés is a részünkről, hogy az anyaországi emberek egy kicsit megismerhetik a lemez által a felvidéki zenei életet is, amely nagyon sokszínű és magas színvonalú. Nagyon köszönjük a GrundRecords segítségét és hogy láttak ebben a projektben perspektívát.