Kiadó: H-MUSIC / Írta: MILÁN PÉTER / 7
Kisebb csoda, hogy a Ragály nevet még nem használta fel egyetlen metalzenekar sem, azonban 2022-ben megalakult egy csapat, amely ezt a nevet vette fel. Elég egy pillantás a nevekre, s főleg arra, hogy a tagok hol fordultak meg korábban, hogy a zene már meg is szólaljon lelki füleinkben. A tagok fele a Christian Epidemic sorait erősítette, s ugyan azt a bandát maguk mögött hagyták, nem azért tették, mert a zenei iránnyal nem voltak kibékülve.
Elkátkozott címmel december elején jelent meg a Ragály debütalbuma, amely akár egy újabb Christian Epidemic-lemez is lehetne. Az anyag szerves folytatása a CE zenéjének, én legalábbis nem sok különbséget véltem felfedezni amaz és az Elkárhozott anyaga között. Legfeljebb nyomokban. A Ragály számaiban masszívan thrash alapú riffelés folyik, amelyben a death metalnak is van szerepe. Bevallom őszintén, miként a Christian Epidemic esetén, amikor a csapat elkezd tempósan darálni, fűrészelni, ott kevés fantáziát látok a zenében, ám amikor lassabb, epikusabb modorban fogalmaznak, ott jobban kidomborodnak az ötletek. Említhetem a középtempós Vallomást.
Már a sokat emlegetett elődzenekarnál is furcsának tartottam a billentyűsök alkalmazását, és ezt az érzést most sem tudom teljesen leküzdeni. E meglehetősen szögletes, érdes, deathrashesen riffelős zenéhez nálam elég kevéssé illenek a billentyűs szönyegezések, főleg, hogy túl sokat nem adnak hozzá a szerzeményekhez, inkább a háttérben idomulnak a gitártémákhoz, váltásokhoz. Ez a körülmény ad némi blackes, vagy „szimfonikus” érzetet, de a fókusz a két gitár masszív darálásán van. No és a szintén tipikus, indulatos acsargáson, rikácsoláson.
Nem korszakalkotó lemez, korrektnek mondható.
