1973. május 1. Egy addig Gesarol néven ismert zenekar e naptól kezdve P. Mobilként folytatta négy évvel korábban megkezdett működését, hogy aztán a magyar hard rock zene úttörőjeként és egyik alapcsapataként hosszú ideig az ország legnépszerűbb rockbandája legyen. Egy nap híján 50 évvel később, 2023. április 30-án a Papp László Arénában egy nagyszabású koncert keretében kerül sor e fél évszázad megünneplésére, melynek apropóján egy kávézóban, üdítő és szendvics mellett került sor az alábbi beszélgetésre a zenekarvezető Schuster Lóránt társaságában.
Az 50 éves jubileumot ünneplő arénás koncertre egy nap csúszással, a korábban meghirdetett április 29. helyett a pápalátogatás miatt 30-án kerül sor. Ez nyilván kellemetlen, de így legalább egy nap híján tényleg pont megvan az 50 év, hiszen 1973. május 1-től működik a zenekar P. Mobil név alatt.
„Igen, bár ha a kommunisták nem tiltják be az eredeti nevet, akkor most az 54 éves Gesarol zenekarról beszélnénk. P. Mobil néven egyébként az első koncertünket 1973. június 10-én adtuk, azon a Diósgyőri Popfesztiválon, aminek szintén idén lesz az 50 éves jubileumi koncertje. Az a nagy különbség, hogy akkor az elején játszottunk, most meg főzenekar leszünk.”
Az arénás koncerttel tényleg nem volt más megoldás, mint ez az egy napos halasztás?
„A pápalátogatás megborította az eredeti terveket, és nem tudtunk mit csinálni, mivel egyrészt a rendezvény gazdája a Broadway, akik lényegében megvették ezt a bulit, másrészt meg az Aréna ugye állami kézben van, tehát ott sem huzakodhattunk. Nem volt más lehetőségünk, mint rábólintani a vasárnapra. Nyilván kellemetlen a dolog azoknak, akik már megszervezték a hétvégéjüket, vagy más programra készültek vasárnap – még szerencse, hogy másnap lesz május 1., amikor még nem kell dolgozni menni, tehát akkora nagy problémát a többségnek ez talán mégsem fog jelenteni. A Broadway meg az Aréna egyébként nagyon segítőkészen áll az egészhez, már nyomatják az óriásplakátokat is. Az eredeti tervünk mondjuk az volt, hogy pénteken még próbálunk egyet a zenekarral a helyszínen, de a szombati pápalátogatás miatt erre nem lesz lehetőségünk. Annyira szerencsére ez sem gáz, mert kézben van a műsor így is, hetente próbálunk, nem lesz gond.”
A koncerten egyébként mire számíthat a közönség? Lesznek speciális vendégeitek, vagy esetleg egyéb különlegességek?
„Előzenekarként a Piramis játszik majd előttünk, a P. Mobilnak pedig két vendége lesz csak, egyrészt a néhai Tunyó (Tunyogi Péter ex-énekes, később Tunyogi Rock Band, majd Mobilmánia) lánya, Bernadett, aki már lépett fel velünk korábban, másrészt pedig Závodi Janó (gitáros, Piramis, ex-Tunyogi Rock Band), aki a Szabad vér nótát írta annak idején Tunyóval, amit az És? című feldolgozáslemezünkre mi is felvettünk néhány éve. Még Bajnokot (Kékesi „Bajnok” László basszusgitáros, ex-P. Mobil, később Tunyogi Rock Band, majd Mobilmánia) szívesen elhívtam volna, ő ízig-vérig mobilos a régiek közül, de pár éve sajnos volt egy fesztiválfellépés, ahol játszott volna velünk, és amit aztán előző nap mégis lemondott, holott nem volt koncertjük. Így aztán az a helyzet, hogy ezek után már nem invitálom. Más pedig a régi tagok közül fel sem merült.”
–x–
(A teljes interjú a 350. lapszámunkban olvasható. A magazinban megjelentek mellett néhány további kérdés is elhangzott, az ezekre adott válaszokat alább közöljük.)
–x–
A könyvekben számos emlékedről, tapasztalatodról olvashatunk, azonban gondolom, a P. Mobilhoz köthető egyéb tárgyi ereklyékből is hatalmas archívumod lehet. Egy látogatható múzeum vagy állandó kiállítás keretében nem tervezed ezeket valami módon közkinccsé tenni?
„Múzeum tulajdonképpen létezik, kettő is. Az egyik a felvidéki Nyitragerencséren található, ez nagyjából 11 éve megvan már. A másik pedig Sükösdön van, Baja mellett. Ezt egy Búvár nevű ősmobilos arc csinálja, aki a nagymamájától megörökölt házban rendezte be a múzeumot. Már régen is rengeteg relikviája volt, mi is adtunk neki dolgokat, volt rendes megnyitó ünnepség, meg minden. És Pécs környékén szintén van egy kezdeményezés, ott is formálódik valami. De vannak más ötletes húzások is, például van egy arc, aki régi kétforintosokból készít gyűrűket, az is nagyon jópofa. Ezek mind ilyen rajongók által kitalált és működtetett dolgok. Ami pedig totál hivatalos, az a március 3-án megjelent P. Mobil bélyeg, ami a Rocklegendák bélyegsorozat részeként készült el, és rendes postai forgalomba is került.”
Esetleg valamiféle interneten elérhető digitális archívum kialakítása nem merült még fel benned?
„Erre ott van a zenekari honlap, a pmobil.hu, amire évek óta rendszeresen töltjük fel a régi és az aktuális infókat, ritkaságokat, hang- és képfelvételeket, interjúkat, satöbbi. A Facebook oldalunk csak egy csali, egy filter ehhez, amit ott találsz, az csak a töredéke a honlapon elérhető és folyamatosan gyarapodó dolgoknak. Egyébként is a Facebook utáni időkre készülök, mihelyst fizetőssé teszik majd ugyanis, úgy fognak onnan lelépni egy csomóan. Én magam egyébként nem is szeretem, csak a zenekar miatt foglalkozom vele, amennyire muszáj.”
Annak idején a lemezeitek magyar nyelven készültek és jelentek meg – az akkoriban egyik legnépszerűbb magyar zenekarként az fel sem merült a hanglemezgyáriak fejében, hogy angol nyelvű dalokkal esetleg megpróbálják a P. Mobilt külföldön is megfuttatni? Volt ilyesmire példa akkortájt, az LGT vagy az Omega esetére gondolok.
„Nos, elkészült néhány szám angol nyelvű verzióban is, dalonként 5000 forintért Galla Miki készített szövegeket ezekhez. A Hungarotonos CD-s újrakiadások bónuszaiként ezek egy része meg is jelent aztán, még Vikidál (Vikidál Gyula énekes, ex-P. Mobil, ex-Dinamit, ex-P. Box, ex-Mobilmánia) hangjával. Olyan nagyon ezen azért nem törtük magunkat, nem ez volt a fő csapásirány. Viszont most megint van hét-nyolc újabb nóta, amit a Danika (Tarnai Dániel, a P. Mobil jelenlegi basszugitárosa) megcsinált angolul, nyüstölöm is, hogy véglegesítse már ezeket, vegyük fel az éneket Lacikával, aztán akkor meglátjuk, mit lehet esetleg kezdeni velük. Van például egy rádiós arc Prágában, aki imádja a P. Mobilt, rendszeresen játssza is a dalainkat, abban az irányban ez akár még jól is jöhetne. Persze azért nyilván nem ez lesz a fő vonalunk továbbra sem.”
Az egykori KGST-országokat oda-vissza végigjártátok, de mi volt a helyzet Nyugat-Európával? Tudtatok a vasfüggöny túloldalán is játszani?
„Pár helyre eljutottunk, igen. Volt például egy hollandiai klubturnénk, az nagyon jól sült el, valamiért ott nagyon vették az emberek a produkciót. Persze mi is nagyon odatettük a dolgokat, mentek a poénok, a hülyéskedés. De a volt szocialista országokban is voltak komoly eredményeink, az NDK-ban például még az akkori hivatalos slágerlista első helyére is felkerült az egyik nótánk, azt hiszem, a Kétforintos dal. A lengyelország koncertek is komolyak voltak, vagy a Szovjetunió volt balti tagköztársaságai, ahol esténként összejött több ezer ember, és szó szerint felszedték a padokat meg feltépték a padlót. Attól meg mindenhol totál megdöbbentek, ha a saját nyelvükön konferáltam. Erre oda is figyeltem mindig: például amikor Katowicében 3500 ember előtt lengyelül bemondtam azt, hogy >ti még nem ismertek minket, de mi már sokat hallottunk rólatok<, akkor ettől teljesen megőrültek. Konkrétan azt hitték, hogy tudok lengyelül, pedig csak néhány ilyen szöveget tanultam be, meg persze a számcímeket. Jellemző egyébként, hogy a volt szocialista országok mindegyikébe csak egyszer hívták a zenekart – hamar rájöttek, hogy jobban járnak, ha legközelebb valami szoftosabb előadót hívnak.”
Az 1986 legelején bejelentett leállás és a nyolc évvel későbbi újraindulás közti időszakban többek között a zenekari hangcucc és egyéb színpadi felszerelések bérbeadásával foglalkoztál. Ezt a tevékenységet aztán később is folytattad?
„Igen, a mai napig megy a dolog. Az utóbbi hét-nyolc év a betegségeimmel, meg aztán a Covid miatti leállásokkal mondjuk eléggé takarékon ketyegett, de azért sínen van az ügy. Sokan nem tudják egyébként, még a szakmásban sem, hogy nem is olyan régen sok Multimédia által szervezett koncert Bécstől keletre és délre részben vagy teljesen magyar technikával, illetve konkrétan a mi cuccunkkal lett lebonyolítva. Nagy, komoly bulikra gondolok, például egy pulai Sting-koncertre vagy egy athéni Guns N’ Rosesra, ahol a mi tetőnkkel meg fénytechnikánkkal dolgoztak. Az athéni Guns másnapján pedig a PeCsa szabadteres Faith No More-ra lett felpakolva ugyanaz a technika, a turnémenedzserük nézett is, hogy ők 72 lámpát kértek a színpad fölé, ehhez képest mi felhúztunk vagy hatszázat. Nem volt idő a cuccokat szelektálni, szétválogatni, egyszerűbb volt ugyanazt ugyanúgy felépíteni, mint előző nap Athénban.”
–x–
A 100 oldalas lapszám 1990 Ft-os áron kapható Budapesten a CD Pince, H-Music, Headbanger, MG Records, Solaris, Viking és Wave lemezboltokban, országosan a hipermarketekben, a benzinkutakon és az újságárusoknál, valamint digitális formában a Dimag és a Laptapír rendszerében.
Címlapon: JAMES HETFIELD / METALLICA
Tartalom: Accept ★ Between The Buried And Me ★ Dawn Of Darkness ★ Def Leppard ★ Enforcer ★ Firkin ★ From The Sky ★ Grand Mexican Warlock ★ Heavy Brains ★ Hollywood Rose ★ In Flames ★ Isole ★ Joe Satriani ★ Kamelot ★ Metallica ★ Om ★ Omen / Nagyfi László ★ Overkill ★ P. Mobil ★ Periphery ★ Powerwolf ★ Sír ★ SnailGardN ★ The 69 Eyes ★ The Hellfreaks ★ Tulus ★ Ville Valo
Rovatok: A jó, a rossz és a csúf (Kissin’ Dynamite) ★ Élő Fém ★ Hangerőmű ★ Hangpróba/Sokkoló Korongok/Sokkoló Extra ★ Hatásokk ★ Zenészfüllel (Alestorm/Gloryhammer)
Ajándék CD-k: SLOWMESH – III és SNAILGARDN – Comfort In Collapse
A lapszámhoz a CD-k mellett most egy korábbi Hammerworld magazin is jár ajándékba!
Kapcsolódó bejegyzések/interjúrészletek: https://hammerworld.hu/tag/hw350/
Ne felejtsd el a honlap Hangpróba rovatában pontozni a lapszám kiemelt albumait!
