Skip to content

DEMILICH / KRYPTS / BENEATH THE VOID Bp., Kék Lyuk

Amikor a terembe értem, már játszott a budapesti illetőségű Beneath The Void. A Kill With Hate kvázi folytatását jelentő zenekar tavaly nyáron egy erős albumot adott ki …into Oblivion címmel, s ennek a számait hallhattuk élőben. Rég voltam a Lyukban, a tágabb terek után kissé klausztrofobikus érzés volt a hely alacsony belmagassága, és hogy alig lehet látni valamit a zenészekből, de kárpótolt a hangzás – a Lyuk sokat fejlődött a korai idők gyatra hangosítása óta -, és a zenekar profizmusa. A komplex, de nem eltúlzottan széttördelt szerzemények rendkívül masszívan szólaltak meg, és ahogyan a gitárosok, valamint a ritmusszekció játszott, gördülékenyen jöttek a váltások, „ültek” a kiállások, ezt a produkciót bármelyik neves kinti zenekar teljesítménye mellé oda lehetne állítani. Ráadásul a Beneath The Void zenél is, jó értelemben, hiszen egy-egy ponton előkerülnek gitárszólók, más díszítmények, extra dolgok, amelyek mutatják, hogy a zenekar nem csupán egy a töménytelen sok gyors, brutális death-banda közül. Önálló koncerten is megállnák a helyüket.

A finn death-estet a Krypts nyitotta, mely 2008-ban alakult csapat a rendkívül termékeny finn death metal-színtéren az egyik legjobb alakulat. A roppant súlyos death metalt sok doomos riffel támogatják meg, amelyek az Asphyx hatásából táplálkoznak, de nem kétséges, hogy a Krypts saját hangzást alakított ki magának a három megjelent albumon. Fenyegető doomos témával indítottak, s szépen lassan bontakozott ki a kvartett horrorisztikus zenéje. A hangulatot szolgálta, hogy nem használtak fejgépet, így jobbára csak sziluetteket lehetett látni. Örömömre szolgált a kiváló hangzás: a két gitárt egyenként is jól lehetett hallani, s a basszusgitár is komoly súllyal mennydörgött.

A Krypts mindhárom lemeze nagyon jó, de a 2019-es Cadaver Circulation albummal szintet lépett az északi négyes. A Sinking Transient Waters vagy az Echoes Emanate Forms tökéletes death metal-eposzok kitűnő riffeléssel, szerkezettel, egészen kiemelkedő doomos témákkal, de a zárásként előadott elsőlemezes Open The Crypt is komoly erőt mutatott atmoszferikus, monolitikus súlyával. Ugyanakkor az némiképp rontott a hangulaton, amikor a zenekar által felépített éjfekete világot egycsapásra elfújták azzal, hogy felkapcsolták a fejgépet, megvilágításba került a színpad, majd köszönetét nyilvánítja az énekes/gitáros. Nem lenne ezzel baj, de egy ilyen műsor után jobb szó nélkül levonulni. Mindazonáltal ez nem vont le a koncert értékéből.

A fiatal zenekar után a finn death metal egyik veteránja, a Demilich következett, mely státuszt egyetlen albummal, a csaknem 30 évvel ezelőtt megjelent Nespithe-tel sikerül kivívni. Roppant érdekes pálya az övék, hiszen a zenekar a mai napig az 1993-as lemezből táplálkozik. Már többször feloszlottak, majd indultak újra, legutóbb 2014-ben, s nincs róla tudomásom, hogy lesz-e következő anyag (annak ellenére, hogy egy évvel ezelőtt megjelent egy EP). Magam kedvelem a Nespithe anyagát, igaz, nem hallgatom túl gyakran. Kíváncsi voltam a csapatra, pár évvel ezelőtt jó benyomást gyakoroltak rám a Brutal Assaulton.

A hangzás kiemelkedően jó volt, és ez alapvető feltételt jelentett a Demilich elég komplex zenéjéhez. Szerencsére a Kék Lyuk már nem az a rossz hangzású hely, ami régen volt. Lemezminőségben hallhattuk Antti Boman gitáros/frontember és Aky Hytönen riffjeit, cirkalmas témáit. Utóbbi néha egy-egy szólót is kieresztett az ujjai alól. A koncert még olyan jelenlévőket is meggyőzött, akik lemezen nem kedvelik a Demilichet, s ennek oka a koncertteljesítményben keresendő. Míg lemezen eléggé egybefolynak a csapat csavaros témái, Boman gurgulázásával kísérve, addig élőben sokkal dinamikusabban szólt a zene, akár csúcspontokat is fel lehetett fedezni a hanghordozón elég homogén anyagban.

Boman nagyon nagy figura, végig viccelődött, humorizált, megjegyezte, hogy annak idején mindenhonnan lopott riffeket, reagált a közönség bekiabálásaira, büszkén mondta, hogy gyönyörű dalokat játszanak, látszott, hogy jól érzi magát. A hangja pedig egyedülálló. Hörgését inkább morgásnak, mormogásnak hívnám, kimondottan egyedi jelenség a death metalban. Miként a zene is, amely rengeteg fiatalabb csapatra volt és van hatással (Chthe’ilist, Blood Incantation, Artificial Brain stb.). A Nespithe tételei mellett a demókról is játszottak, és ezek olykor kevésbé voltak összetettek a lemezes számoknál, egy hagyományosabb death metalt felé elmozdulva. A Demilich-bélyeg azonban ezeken is rajta égett.

Az egész zenekar nagyon jól játszott, a ritmusszekció erőteljes volt, a dobok mögött komoly munka folyt, s a basszusgitár is szépen szólt. Itt újra érdemes kiemelni a remek koncerthangzást. Számítottam rá, hogy nem fog csalódást okozni a Demilich, de erre is rá tudtak erősíteni. A finnek érzik a death metalt.

KERESÉS
AKTUÁLIS SZÁM
No. 348 – 2022/11-2023/1
GYŰJTŐI KIADÁSOK
korábbi lapszámainkból
FACEBOOK
NÉPSZERŰ
PETŐFI X HAMMER
minden vasárnap 19 órától!
SZERKESZTŐSÉGI KEDVENCEK
Cselőtei László
Cselőtei László
CSELŐTEI LÁSZLÓ
vezető szerkesztő
  1. IRON ALLIES
    Blood In Blood Out
  2. LEATHER
    We Are The Chosen
  3. STRYPER
    The Final Battle
  4. CITIZEN SOLDIER
    Scarecrow
  5. ICON FOR HIRE
    The Reckoning
Posta Janos 22 - 300p
Posta Janos 22 - 300p
Posta János
szerkesztő
  1. MANESKIN
    Rush!
  2. RIVERSIDE
    ID.entity
  3. OBITUARY
    My Will To Live
  4. CARCASS
    Necroticism
  5. ROTTING CHRIST
    Rituals
Pintér Miklós
Pintér Miklós
PINTÉR MIKLÓS
szerkesztő
  1. VISIONS OF ATLANTIS
    Clocks
  2. KING'S X
    Three Sides Of One
  3. PARKWAY DRIVE
    Darker Still
  4. ALEXISONFIRE
    Otherness
  5. ONE BAD SON
    Black Buffalo
HAJÓGYÁR x hw