VENOM - Ez már nem az a Black Metal (1989)

VENOM – Ez már nem az a Black Metal (1989)

Magazin
HammerWorld
2023. szept 19. / 12:39
1989, HW005, nka, old school, Venom

1167 MEGTEKINTÉS

Vitathatatlan a Venom néven ismert Cronos, Mantas és Abaddon felelőssége a végeláthatatlan sorban kígyózó, vicsorgó thrash/death csapatok felbukkanásáért. A korai Black Sabbath-albumok dajkamesék ahhoz képest, amit eme három angol zenész(?) a nyolcvanas évek elején produkált szövegeikben. Még King Diamondnak sem sikerült akár egy teljes Mercyful Fate-lemezre annyi rémisztő szörnyűséget összehordania, amit Venomék egy nótájukba belesűriteni képesek voltak, pedig ő is nagyon igyekezett. A Venom kilencéves karrierje folyamán megjelentetett pár albumot, amelyek ma a stílus klasszikusainak számítanak, és egy olyan hangzásvilágot alakitottak ki, amely nemcsak a Sodomra vagy a Bathoryra volt hatással, hanem a korai Slayerre, sőt a Metallicára is. A Venom hivatalos feloszlása 1988-ra tehető, azonban a csapat tagjai, hol külön, hol együtt azóta is dolgoznak. A többit Mark Day ismerteti…

Jószerivel már az 1982-es keltezésű Black Metal album után megindultak a lejtőn lefelé, és még a legcsökönyösebb rajongók is eltemették őket, főleg, amikor ész nélkül kezdték el megjelentetni a különböző élő(?) lemezeket. Elsőként a szőke gitáros, Jeff Mantas rugaszkodott el a süllyedő hajóról, hogy aztán egy harmatos, dallamos heavy rock LP-vel (Winds Of Change) bukkanjon újra a felszínre. Mantast nem is egy, hanem rögtön két gitáros helyettesítette (Jimi C. és Mike H.), azonban az új lemezkiadó cég ellenére, a nagyon közepes Calm Before The Storm című Venom LP (eddig az utolsó) sem használt a zenekar egyébként is megtépázott dicsőségének.

1988 végén következett be a sokak által már régen megjósolt hasadás… két részre. Conrad, művésznevén Cronos, két amerikai gitárosával Bostonba helyezte át székhelyét, az új zenekarnak Cronos (micsoda meglepetés!) nevet adva.

ABADDON

Tony Abaddon dobos aki az utóbbi időben különböző európai thrash-csapatok mellett segédkezett mint a Venom név kizárólagos tulajdonosa, visszahívta Jeff Mantas gitárost és leszerződött Music For Nations céghez.

Tony: „A zenekar stabil felállása már megvan, és körülbelül 19-20 dallal is elkészültünk, amelyekből úgy kilenc kerül fel a nagylemezre. Tavaly december óta dolgozunk újra együtt Mantasszal. Az új basszusgitáros/énekes nevét egyelőre nem akarjuk elárulni, egészen a lemez megjelenéséig. Annyit azonban már most is mondhatok róla, hogy Anglia északi részéről származik, régóta ismerjük, és ő is régóta ismeri a Venomot. Sőt, azt hiszem, inkább a régi Venom vonalhoz áll közelebb, mint a maihoz. Korábban is segített nekünk háttérénekelt (inkább háttérhörgött, nem?) a régi lemezeken stb. ritmusgitárosunk pedig Mantasszal dolgozott együtt korábban, Al Bracken a neve.”

Nem féltek attól, hogy a Venom 1989-es visszatérése erős cinizmust fog kiváltani mindenkiből?

„Ehhez mindenkinek joga van. Azonban azt senki sem foghatja ránk, hogy nem igyekeztünk mindig is elsők lenni, úttörők, ha úgy tetszik. Kezdettől fogva mellettünk állt a sajtó, remélem most sem harapják majd át a torkunkat. Mint eddig is, bizonyítanunk kell, és ez csak tőlünk függ.”

Minthogy az előző albumot feljátszó csapatból egyedül te maradtál, fogtok koncerteken játszani Calm Before The Storm-os dalokat is, vagy csupán olyanokat, amit Jeff és te közösen szereztetek?

„Nos, mivel pár kilóval súlyosabb vagyok Jeffnél, nem ellenkeznie ajánlatos velem… Komolyra fordítva a szót, tudom, hogy Jeffnek nem lesz ínyére a dolog, mert nem szereti a Calm dalait. Szerintem hosszú idő óta ez volt a legjobb albumunk. Nem is azért, mert jobb zenészek játszottak rajta, egyszerűen csak egészséges légkörben született. Előzőleg, hárman évekig téptük egymás haját, és az új tagok felpezsdítették a vérkeringésünket. Egyszóval, szívesen játszanám azokat a dalokat, mégha előbb egy kicsit meg is kell szorongatnom Jeffet.”

Meg kell kérdeznem, mégha nem is esik jól esetleg, hogy nem érzel keserűséget amiatt, hogy a Venom annyira kikopott a köztudatból, azok a zenekarok pedig, akik utánatok startoltak, mára már szupersztárok?

„Dehogynem. Azonban, ha régi Venom-videókat nézek, be kell vallanom magamnak, hogy elég rosszak voltunk akkoriban. Őrült látványos volt minden, de egyáltalán nem voltunk még jó zenészek. Azonban ezt nem szégyelltük, vállaltuk, hogy rosszak vagyunk és minden interjúnkban elmondtuk, hogy csupán szórakoztatni akarunk. Közönségfilmet sem szégyen készíteni, a lényeg azon van, hogy legyen, akinek tetszik. A mai zenekarok többsége azon túl, hogy igen képzett muzsikusokból állnak túlságosan komolyan veszi a dolgát. Talán egyedül az Anthrax kivétel ez alól. A legtöbb zenekar ,,fáradt” kinézetű, unalmasak a videóik több humorral kellene fűszerezni a zenét. Egyszerűen meg akartuk mutatni a srácoknak, hogy mindenki vehet magának egy gitárt és lehet saját zenekara. A leghangosabb, legdurvább, legnagyobb banda akartunk lenni, és ezekből el is értünk valamit. Most azonban itt az ideje, hogy az eddig hiányzó zenei képzettségünket is bizonyítsuk.”

A GONOSZ

Az új album címe Prime Evil (Az első számú gonosz), és ez máris elárulja, hogy a dolgok sötétebb oldala még mindig izgatja fantáziátokat…

„A cím mindent elárul rólunk, egyrészt, hogy mi voltunk az elsők, másrészt, hogy a gonosz még mindig bennünk dolgozik. Régen az egész csapat mélyen beleásta magát a sátánizmusba, habár annyira azért nem mélyen, mint páran gondolták… A szövegekért akkoriban Cronos volt felelős, és abban 90 százalékig mindenkivel egyetértek, hogy a témák gyerekesek voltak, de volt egy-két nagyon jó gondolata is, mint például a Manitou című nóta. Az új dalok is inkább ezt a vonalat követik.”

És örülsz annak, hogy rengeteg mai csapat nyilvánvalóan az ős-Venom alapján építette fel zenei anyagát?

„Nagyon, ez azt jelenti, hogy újra visszakerül az energia a metalzenébe. Pár évvel ezelőtt, amikor Edward Van Halen egy szólót játszott Michael Jackson Beat It-jében és emiatt a nóta felkerült a HM listákra, arra gondoltam, hogy ha ez a metal, akkor nekem ehhez semmi közöm. Szerencsére sokan követtek minket. Amikor zenélni kezdtünk, igazi metalmegszállottak voltunk mi is – én például megőrültem a Judas Priestért és a Black Sabbathért, minden koncerten ott voltam. Azonban még több keménységet akartunk belevinni, az összes metalklisét betenni egy nagy zsákba, jól összerázni és kiborítani ez volt a Venom alapkoncepciója. Trükkök, hangerő, keménység, látvány azaz minden.”

Kívánom, hogy az új csapat a Black Metal album zsenialitása közelébe tudjon érni!

(Szöveg: Mark Day)

-x-

Kedves Olvasónk! Az utóbbi években már találkozhattál a magazinunkban az Old School rovattal, amelyben a harminc éve megjelent lapszámok tartalmából szemezgetünk érdekességeket. A Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával most elkezdtük feldolgozni az első (még Metal Hammer Hungarica, majd Új Metal Hammer H néven kiadott) évfolyamokat, amelyek ma már szinte kivétel nélkül elérhetetlenek papír formátumban. Akár nosztalgiából olvasod, akár információgyűjtés céljából, reméljük neked is legalább annyi örömet okoznak ezek az archív anyagok, mint nekünk. Jó szórakozást!

METAL HAMMER HUNGARICA No. 5 (1989/5) – TARTALOM
HAVI METAL – Dörgedelmek
PRÁGAI METAL FESZTIVÁL – Running Wild, Stormwitch etc. akcióban
ALICE COOPER – Alice kiborítja a szemetet
POKOLI ESTE – Egy este a Pokolgéppel, pályázat, rejtvény
FORRÓ DRÓT – Új Kiss LP, Gillan kivált stb.
VENOM – A legfeketébb fém
HANGPRÓBA – Lion, Mr. Big, Silent Rage és a többiek
SOKKOLÓ KORONGOK – Fantasztikus albumszüret
EXUMER – Él és virul?
QUEEN – Ha ti akarjátok
DRI – A crossover ‘nagyapái’
COZY POWELL – A bérdobos
SÁMÁN – Lassan, de biztosan
METALLICA – Visszaemlékezések
KING DIAMOND – Konspiráció minden mennyiségben
MANOWAR – A királyok kora nem járt le
OSSIAN – A PeCsa-buli
ÉLŐ FÉM – Anthrax, Suicidal, Telegram, WASP, Motörhead
OBITUARY – Death a javából
ROCKKULTÚRA – Led Zep-könyv, dalszövegfordítási vetélkedő, Súgd Meg Nekünk
DEMONSTRÁCIÓ – Az underground él!
HAZAI HEAVY ATYÁK III – Vörös István. Kicsoda?
GITÁRMÁNIA – Az egyik legnépszerűbb rovat
STRESS – Csak semmi izgalom!
SAVATAGE – Móka, kacagás és persze metal
SAJÁT SZAVAIKKAL – Alice és az Annihilator
MOSZKVA MUSIC PEACE FESZTIVÁL – Az év koncertje – ahogy mi láttuk