A Tulpa 2020-ban alakult, volt két EP-jük (How to Create… Part One és Part Two), melyeket egyberakva, a dalsorrendet módosítva és a mastert egységesítve, meg is lett az első albumuk, cikkem tárgya, a lap melléklete. Úgyhogy nekem nem újdonság a cucc, de remélem, sokan most döbbennek rá, mekkora királyság ez a banda.

Mondjuk ez borítékolható volt már onnantól fogva, hogy kiderült, a két ifjú titán, Győri Atilla gitáros és Jáger Zoltán dobos társai Székely Marci énekes (Chris Cornell magyar hangja a Superunknowns élén, ex-Ozone Mama) és Binges Zsolt basszer (Fish!, Storm The Studio) lettek. Persze láttunk már jó nevű zenészeket bénázni közös projektben, de ez nem az a hely. Bődületes nagy muzsikálás megy itt mind a tíz nótában (mondjuk sajna új nincs köztük), de nem villongás szinten. Hanem hogy micsoda dalokat írtak!

A nyitó Stand Your Ground nálam a múlt év egyik slágere volt, simán elmenne Audioslave-nek, és ha valaha támogatásra, pozitív energiákra lenne szükséged, hallgasd meg ezt! A Mislead tán az egyetlen, ahol Attila szólózik, ami csak azért kár, mert irdatlan feelinggel pakolja. A The Hideaway, az első az albumon, ahol nagyon erős az esős, szomorkás grunge-hangulat, s van még ilyen több is (Purple, Paralyzed, Light of Day), de egyik sem tisztán befordult, mindnek van sodrása. A Greedy Eyes Red Hot Chili Peppers-jellegű, ugrálós nóta orbitális refrénnel, míg a Down the Road We Go olyan southern/americana, hogy a nap is kisüt tőle. Szemben a Light of Day-jel, ami behúzza a függönyöket, és belső utazásra, táncra hív.

Aki szereti a változatos, feelinges hard rock zenét, melybe a széles terpeszes és vigyoros témáktól a sötétebb tónusú, balladisztikus pillanatokig sok minden belefér, az a Tulpát imádni fogja!

9/10