ALIEN: I
Kiadó: Virgin / Írta: Szűts László / Értékelés: 5
A nyitószám mindig döntő fontosságú. A svéd Alien ezt jól tudja, hiszen a Tears Don’t Put Out The Fire azonnal egyértelművé teszi, hogy miről is lesz itt szó 45 percen át.
Erős, ragadós refrénű, dallamdús AOR-muzsika ez a javából, a Journey-Survivor-stb. iskola nyomán. Többé-kevésbé ugyanez az anyag már tavaly megjelent Svédországban. Azóta a csapat menedzselését amerikaiak vették át, s az új felvétel hangzásán ez egyértelműen érezhető. Leheletfinoman szól a lemez. Minden a helyén van, a vokálok csodálatosak, a hangszerelés mintaszerű.
Kiemelkedően jó vagy rossz dal nemigen található a lemezen, a teljesítmény olyannyira egyenletes, hogy 15-20 perc után kissé egyhangúvá is válik. Ez alól kivétel talán a két feldolgozás, az Only One Woman és a The Air That I Breathe, mert ezek dallamvilága különbözik a többi szerzeményétől.
Adott hangulatban nagyon kellemes háromnegyed órát nyújt az Alien LP, bár a világot bizonyára nem fogja megváltani. Minőségi, ugyanakkor meglehetősen arc nélküli muzsika.
-x-
DANGER DANGER: Danger Danger
Kiadó: CBS / Írta: Cselőtei László / Értékelés: 9
Mintha az amerikai együttesek erősen ‘dadognának’ mostanában. Látszik ez a bandák nevéből, pl. Tora Tora, Danger Danger. A dadogás nem áll meg a lemezborítón, beszivárog a nóták közé. Nagyító alá vett korongunkon olyan dalok találhatók, mint a Naughty Naughty és a Bang Bang. Pedig a fiúk a lemezborító alapján nem látszanak ‘dadogósnak’. A zene sem támasztja alá ezeket az enyhe beszédhibára utaló jeleket. Fantasztikusan dallamos, bár az eredetiséget némiképp nélkülöző muzsikát kreáltak.
E havi hangpróbánkon élénk vita kerekedett, vajon a jó melódiák vagy a panelekből építkező, semmitmondó szövegek kerülnek fölénybe, eldöntve ezzel a pontszámot. Én nem vagyok ilyen szőrösszívű. Ha egy lemez első hallgatáskor nyomot hagy bennem éneklem valamelyik nóta refrénjét akkor az valószínűleg hosszabb ideig, naponta megfordul majd a magnóban. Szerintem a népszerűtlenséghez hozzájárult az is, hogy manapság az olajtól bűzlő, lepusztult külsejű, tetoválásokkal borított, piszkos körmű, motoros rockereké a terep. Így, kicsit cizelláltabb külsejű bandák csak mérsékelt sikereket arathatnak. Nem mintha nem esne jól néha egy kis országúti szervizzene, amúgy reszelősen, olajfoltosan, de ha a Bang Banghez ér a kazetta, a szobában egyből kisüt a nap. De említhetném a lemezről a Feels like Love-ot, az Under the Gunt és a One step from Paradise-t. Akik eddig is ebben a fajta zenében bíztak, a Danger Dangerben nem csalódnak majd.
-x-
FM: Tough It Out
(A magazinban a Hangpróbában Bad Luck címmel, a lemezkritikánál No Respect címmel jelent meg.)
Kiadó: CBS / Írta: Cselőtei László / Értékelés: 9
86-ban láttam először FM-pólót Angliában. Fekete alapon gyönyörű lila és mályva színű FM-logó virított. Az újságok tele voltak akkoriban a bandát dicsérő kritikákkal. A lemez azonban csak Angliában jelent meg. Az új lemezt viszont a CBS adta ki, s Európa-szerte kapható. Bizony, aki belehallgat, gyorsan megtalálja a jó szerződés okát.
Az FM azt a fajta amerikai AOR-t játssza, melyet mindenki meg tud hallgatni. Dallamos, lüktető, ugyanakkor pihentető is. Ezt az igényes AOR-zenét az angolok is elsajátították, sőt mesteri fokra emelték. Miután egy sikertelen zenei rendezési kísérlet után a CBS felkérte Neil Kernont (Michael Bolton-, Dokken-lemezek producere többek között), a banda a maximumot teljesítette. A Burning Down My Heart című daluk olyan jól sikerült, hogy egy amerikai filmgyártó cég az Iron Eagle II. c. film (nálunk Vasmadarak címen vetítik) zenéjének választotta. Gondolhatjátok, ez a zene nem nyálas. Kemény gitárok viszik a prímet. Mégis, hogy ne fürödjön be senki a vásárlással, előbb hallgasson bele maga is. Idősebb és fiatal AOR- és hard rock-rajongók viszont ne habozzanak.
x
Kedves Olvasónk! A Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával dolgozzuk fel az első (még Metal Hammer Hungarica, majd Új Metal Hammer H néven kiadott) évfolyamokat, amelyek ma már szinte kivétel nélkül elérhetetlenek papír formátumban. Akár nosztalgiából olvasod, akár információgyűjtés céljából, reméljük neked is legalább annyi örömet okoznak ezek az archív anyagok, mint nekünk. Jó szórakozást!
METAL HAMMER HUNGARICA No. 7 (1989/7) – TARTALOM
HAVI METAL – Év végi összegzés
BON JOVI – Szelíd motoros
KING DIAMOND – A mi kis karácsonyi ajándékunk
SÚGD MEG NEKÜNK – Az örökké terjeszkedő rovat
FORRÓ DRÓT – Botrány botrány hátán
TÜZESVÍZ – Második otthonunk a mulató
HANGPRÓBA – Közepes eresztés
SOKKOLÓ KORONGOK – SDI, Darkness, FM, Gorky Park stb.
NASTY SAVAGE – Ronnie lomtalanít
GUNS N’ ROSES – Forradalom az USA-ban?
PA – A koncerterősítés anatómiája
LA GUNS – Hollywood tűz alatt
SODOM – ‘Intellektuális metal’
VAIN – US Davy
GANG GREEN – „Sörivó vagyok”
SZPONZORÁLÁS – Pénz a zenéléshez
ÉLŐ FÉM – Mindenhol Marilyn
VIDEOVÍZIÓ – Hard ‘n’ Heavy, de még nem annyira!
FORDÍTÁS – Sweet Slash o’mine
DEMONSTRÁCIÓ – Az utánpótlás-válogatott
GITÁRMÁNIA – A rovatok rovata
SZEKERES TAMÁS – A gitár mániákusa
AEROSMITH – Mi az a dulcimer?
SAJÁT SZAVAIVAL – BONFIRE – Claus kiönti a lelkét
RAGE – Peavey titkai
MSG – De hová tűnt Michael úr?
ANVIL – Múltunk és jelenünk
Régi lapszámaink digitális kiadását keresd a laptapir.hu rendszerében!
https://laptapir.hu/magazinok/hammerworld
A honlapon ezen a címkén keresztül éred el a kapcsolódó bejegyzéseket:
http://hammerworld.hu/tag/hw007/
SÚGD MEG NEKÜNK! – A magazinnal kapcsolatos véleményedet írd meg az mhh@hammerworld.hu e-mail címre!
TÁMOGATÓI CSOMAGOK – https://hammerworld.hu/gyujtoi-kiadas/
