Tudom, az elmúlt években nem lettem különösen népszerű a hazai thrasherek között, ám ennek az okát valószínűleg sokan tudják. Tény, hogy nem bírom elviselni a lélektelenül dühöngó, pontatlanul játszó, vicsorgó álvadakat.

Ám elismerem, ha egy együttes fejlődik. Ezért vállalkoztam a SODOM új albumának ismertetésére. (Na, meg, persze azért, hogy bántatlanul lemehessek az újpesti Thrash-Mosh klubba, haha!)

Mondom, elismerem a fejlődést, márpedig a SODOM jó úton halad a zenekarrá válás felé. A fiúk pontosan, kidolgozottan kezelik hangszereiket, amely előző alkotásaikon nem volt jellemző, és ami ilyen sebesség mellett figyelemre méltó.

Bővültek a közepes gyorsaságú betétek, különösen a nóták bevezetőinél. Nem tagadom, néha szeretek öncélúan (és persze csak otthon, titokban) döngetni a darálós riffekre, így jól esett hallani az Agent Orange vagy az Incest egyes részeit.

A fiúk hallhatóan sokat tanultak a SLAYER, a KREATOR és a METALLICA legutóbbi lemezeiról. A hangszerelés, zenei trükkök, dallamfoszlányok mosolyognak ránk incselkedve, ám ez ne vegye el senki kedvét.

Legkevesebbet Angelripper énekstilusa változott, most is gyakran úgy ‘énekel’ mintha pokoli kínok között küzdené vissza gyomra perisztaltikája az előzőleg elfogyasztott ötfogásos vacsorát egy üveg whisky társaságában. (Ezt sosem fogom megszokni.) Kiemelkedő teljesítményük a METALLICA-utánérzés – de brutálisan kemény – Remember the Fallen, a fénysebességű Exhibition Bout és az előző lemez egyik tételének folytatása, a motörheades Ausgebombt.

A szövegekból csak úgy árad a halálszag és ezen mindenképpen túl kéne lépni, hiszen lemezeladásilag már biztosan nem lesz halál ezúttal. Bár nem lettem thrasher a SODOM hallatán, de talán ezután többet olvashattok Cselő-féle thrash kritikát. Hat pontot adok a lemezre – ha figyelembe veszem a SLAYER 9-es értékű South of Heavenjét!

-x-

Kedves Olvasónk! Az utóbbi években már találkozhattál a magazinunkban az Old School rovattal, amelyben a harminc éve megjelent lapszámok tartalmából szemezgetünk érdekességeket. A Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával most elkezdtük feldolgozni az első (még Metal Hammer Hunga­rica, majd Új Metal Hammer H néven kiadott) évfolyamokat, amelyek ma már szinte kivétel nélkül elérhetetlenek papír formátumban. Akár nosztalgiából olvasod, akár információgyűjtés céljából, reméljük neked is legalább annyi örömet okoznak ezek az archív anyagok, mint nekünk. Jó szórakozást! 

METAL HAMMER HUNGARICA No. 4 (1989/4) – TARTALOM
HAVI METAL – Szerkesztői gondolatok
M.O.D. – Nem is olyan buta ez a Billy gyerek
WOODSTOCK ’89 – Az év koncertje?
SÚGD MEG NEKÜNK – Ha egyszer a levelesláda kinyílik
FORRÓ DRÓT – A lehető legforróbb hírek
HANGPRÓBA – De ki az utolsó?
SOKKOLÓ KORONGOK – White Lion, Sodom, Anthrax és még ezer LP
DEATH – Elcsíptük Chuckot
DARK ANGEL – A Slayer árnyékában
MOTÖRHEAD – Lemmy bácsi szomorú
KEE MARCELLO – A szuperkemény gitáros
CLASSICA – Még idén lesz nagylemez!
MORTAL SIN – Erszényes thrasherek
DESPERADO – Dee kinyitja a száját
CRIMSON GLORY – Interjú Geoff… azaz Midnighttal
POKOLGÉP – Egy éjszakai bevetés képei
ÉLŐ FÉM – Moby Dick, Kreator, Exit, Sámán… live!
NDK METAL – Trabant, Wartburg, Hardware
NO FOR AN ANSWER – Hardcore
DEMONSTRÁCIÓ – Ömlesztett szalagok
HAZAI HEAVY ATYÁK II. – Molnár ‘Elefánt’ György szólóban
GITÁRMÁNIA – Még mindig nem megy?
LORD – A Lord legyen velünk
DREAM THEATER – A múlt havi Hangpróba-nyertesek
METAL CHURCH – Magyarázom a dalaimat
ACCEPT – Irány Amerika!

Régi lapszámaink digitális kiadását keresd a laptapir.hu rendszerében!
https://laptapir.hu/magazinok/hammerworld

A honlapon ezen a címkén keresztül éred el a kapcsolódó bejegyzéseket:
http://hammerworld.hu/tag/hw004/