Új albumán dolgozik minden idők egyik legismertebb heavy metal előadója, a horrorsztorik nagymesterének is nevezett King Diamond. A várhatóan Saint Lucifer’s Hospital, 1920 címet viselő nagylemezt eredetileg már ez év végén szerették volna kiadni, ám a felvételek különböző okok miatt csúsztak, így most az tűnik valószínűnek, hogy közel két évtizeddel a legutóbbi stúdióalbum, a Give Me Your Soul… Please után, jövő év elején jelenik meg az új korong, ami ráadásul egy trilógia első fejezetét is jelenti egyben. King mester erről is nyilatkozott magazinunknak.
Szöveg: Gyuricza Tamás Marcell · Fotó: zenekari archívum
–
Egy ideje már szó van arról, hogy készülőben van az új King Diamond-album, aminek nemcsak a tervezett megjelenési ideje módosul folyamatosan, de időközben a címe is változott. Mit lehet tudni most a konkrét tervekről?
„Eredetileg valóban az volt a szándékunk, hogy az új album még idén megjelenik, ehhez azonban a nyári fesztiválturnénk előtt el kellett volna készülnünk stúdiófelvételekkel, ami különböző okok, például betegségek miatt nem sikerült. Most az a terv, hogy rögtön az európai koncertek után felvesszük a hiányzó dalokat, így valószínűleg jövő év tavaszán lesz a megjelenés. A címről pedig már 2019-ben kimondtuk, hogy az nem The Institute lesz, ahogy eredetileg terveztük, mivel a történet, amin dolgoztam, szintén folyamatosan változott, bővült. Egy trilógiát fogunk kiadni, ennek lesz első része a Saint Lucifer’s Hospital, 1920. Már a másik két albumcím is megvan a fejemben, ahogy a teljes sztori is összeállt, de még sok munka lesz vele.”
Mióta dolgozol ezen a történeten?
„Már évek óta. Az alapötlet már nagyon régóta megvan, maga a sztori azonban folyamatosan bővült, ezért is készül belőle trilógia. A covid is hátráltatta a munkákat, hiszen éppen belekezdtem egy stúdióépítésbe, amikor beütött a pandémia. Egy új stúdiót kezdtem kiépíteni a saját otthonomban, hogy a legjobb minőségben tudjak mindent megcsinálni idehaza. Ne csak dalokat tudjak írni itthon, de a stúdiófelvételeket is el tudjuk készíteni itt. A pandémia idején azonban egy csomó mindent nem tudtunk időben beszerezni. Olyan eszközöket és technikai felszereléseket, amik abszolút nélkülözhetetlenek a felvételekhez.”
A tavaly bemutatott új dal, a Spider Lilly már ennek az új albumnak az előfutára?
„Igen. A klipet a tavalyi amerikai turné alatt vettük fel. Azokat a részeket, amik úgy néznek ki, mintha koncert közben készültek volna, valójában próbákon rögzítettük, az összes többi jelenetet pedig egy különleges helyen forgattuk. Egy régi, már bezárt intézetben, ami Philadelphiától körülbelül egy órányira található. Azt szerettük volna, hogy a Spider Lilly klipje hangulatában hasonló legyen, mint a Masquerade in Madness, ezért ugyanazt a céget kértük fel a munkára.
Ők javasolták helyszínnek ezt a régi intézetet, amit 1908-ban építettek, majd 1987-ben bezártak. Ez egy rettenetes hely. Hatalmas terület, sok-sok épülettel. Amiben mi voltunk, azt Mayflowernek hívták, és több filmet is forgattak ott, köztük szellemvadász történeteket is. Igaza volt a filmeseknek, ez a legkísértetiesebb hely Amerikában, de a top 3-ban biztosan benne van. Amíg bent tartózkodtunk, végig éreztem valaminek a jelenlétét a levegőben. Szerintem biztosan több szellem is volt ott, s végig követtek bennünket.
.
Az intézet vezetője is egészen különös alak volt. Hatalmas kulcscsomót hordott az övén, legalább ötven kulcs lógott le róla. Amikor kijött elénk, azzal fogadott bennünket, hogy a gyerekek ma nagyon aktívak. Eleinte nem értettük, hogy miről beszél, de aztán rájöttünk, hogy az ott lakók szellemeit hívja gyerekeknek. Az intézetnek több, mint kilencezer lakója volt, nagyrészük gyermek, akiknek több mint a fele ott is halt meg.
Képzeld csak el, több mint ötezer ember van ott eltemetve, vagyis ez egy igazi kísértetjárta hely, tényleg egy szellemvadász intézet. Az igazgató figyelmeztetett is bennünket jó előre, hogy lesznek furcsa dolgok, amiket nem hinnénk el, ha saját magunk nem tapasztalnánk meg őket. Sok mindent láttam már, s nincs bajom a kísértetekkel, de mikor beléptünk az ajtón, tíz másodpercig nem voltam képes levegőt venni. Nem azért, mert furcsa szag lett volna, vagy ilyesmi, hanem valóban volt ott valami fojtogató. Azt mondta az igazgató, ez Cain, aki szereti fojtogatni az embereket. Azt kérte, mondjuk el neki, hogy kik vagyunk, és miért jöttünk. Mondjuk el, hogy nem akarjuk az otthonát háborgatni, és akkor talán nem lesz ránk mérges.”
Voltak más ehhez hasonló élményeid is?
„Amikor végeztünk a felvételekkel, az igazgató megkérdezte, hogy szeretnék-e látni még valamit az intézetből. Miután az ott lakó gyerekek szobáit szívesen megnéztem volna, felvitt a harmadik emeletre, ahol egy Emily nevű kislány élt. Ahogy mentünk felfelé, egyre nehezebb volt a járás, végül iszonyú szúrást, rettenetes fájdalmat éreztem a csípőmben, mindkét oldalon. Az utolsó pár lépest felfelé a lépcsőn alig tudtam megtenni. Biztos voltam benne, hogy ez is természetfeletti dolog, hiszen semmi baja a csípőmnek, minden nap lépcsőkön futok fel, s le, bármiféle probléma nélkül. Itt azonban meg kellett állnom pihenni, mielőtt a folyosó végén lévő szoba felé továbbmentem volna. Amikor hazaértünk, elővettem olyan szellemvadász videókat, amiket ezen a helyen készítettek. Kiderült, nem én vagyok az egyetlen, aki ilyet érzett, mások is ehhez hasonló természetfeletti dolgokról számoltak be. Volt, akinek a háta fájdult meg, egy másik ember nem tudott felegyenesedni, s olyan is akadt, akinek le kellett feküdnie az egyik szobában, mert egyszerűen nem tudott továbbmenni. Szerintem vissza fogunk még menni oda, és további klipeket is forgatunk ott.”
Miről fog szólni az új album, s miről maga a trilógia?
„Az egyelőre még titok, de szerintem a már megjelent dalok alapján részben lehet rá következtetni. Egy nagyon izgalmas történet lesz. Képzelj el egy rettenetes helyet, ahol nagyon furcsa, természetfeletti vagy borzalmas esetek történnek az ott lakókkal. A Spider Lilly egy különösen fontos dal lesz az albumon, ezért nagyon sokat el is mond vele kapcsolatban. A trilógia első része magáról az intézetről szól, ahol ezek a szörnyű dolgok történtek. Most egy másik dal, a Lobotomy videóklipjének forgatására készülünk, ez szintén sokat árul majd el a teljes történetről. Ez egy nagyon nehéz dal, amit nagy kihívás lesz élőben előadni.”
Vannak további dalok is, amikről beszélhetsz, esetleg címet említhetsz velük kapcsolatban?
„A Saint Lucifer’s Hospital, 1920 albumhoz egy kivételével az összes dalt megírtuk már. Lesz egy hatperces dal, aminek Thoughts of an Inmate a címe. Egy gyönyörű intróval indul, kicsit olyan stílusú, mint amit az Abigail albumon szereplő Black Horsemen elején hallasz. Persze, magának az albumnak is lesz intrója, ami az Under the Surface címet kapta.
Aztán ott vannak a The Nun és a Faceless című dalok, ezek szintén majdnem teljesen készen vannak már, csupán pár apró simítás van még vissza velük kapcsolatban. Lesz egy Electro Therapy című dalunk is, amit már játszottunk is a tavalyi amerikai turnén, ezt 2019-ben írta Andy (LaRoque, gitáros). Lesz egy olyan dal is, ami a The Institute címet kapta, de továbbiak is vannak, amik szintén elkészültek, csak abban nem vagyok biztos, hogy fel is kerülnek majd az albumra. Ilyen például a Deep In The Darkness, 1920.”
A másik két fejezettel hogy állsz?
„Jól. Ahogy mondtam, az albumok címei már a fejemben vannak, a szövegek is kezdenek összeállni. A trilógia második része sötétebb lesz, gótosabb, továbbá egy kicsit sátánistább is. Ez a trilógia minden szempontból hatalmas projekt lesz, de nagyjából már megvagyok vele.”
Ahogy te is mondtad, a trilógia első albumának néhány dalát a tavalyi amerikai turnén már megismerhette a közönség. Ezt a műsort hoztátok át Európában is?
„Igen, a legtöbb európai helyszínen is nagyjából ugyanazt játsszuk, hiszen az amerikai közönség nagyon jól fogadta a show-t. Egy új dalt vettünk csak ki a programból, az Electro Therapyt, mert az még nem volt teljesen kész.”
Mit kell tudni még az új King Diamond-showról?
„Nagyszerű előadás lesz, több maszkcserével, és látványos fényekkel. Az amerikai turnénkon már merőben új fény- és vizuáltechnikát használtunk, amit áthoztuk Európába is. Ennek köszönhetően az új King Diamond-show inkább hasonlít nagyon látványos mozielőadáshoz, mintsem egy hagyományos koncerthez. Egészen más a hatása, mint eddig volt.
Nagyon fontos szerepet kapnak a dalok közötti átkötések, azok a hangok és vizuálok, amelyek nagyon sok mindent elmondanak az utánuk következő dalokról. A fényeknek és a vizuális technikának köszönhetően nálunk már egyszerre részesülsz koncertélményben, illetve egy lenyűgöző mozifilm keltette borzongásban. A fény- és vizuáltechnikusunk hihetetlenül profi munkát végzett, egészen bámulatos, amit összerakott.
Megújítottuk a hangzásunkat is, ott is sikerült szintet lépnünk. Bárkivel beszéltem eddig az új show-ról, mindenki azt mondta, ilyen minőséget eddig még sosem látott tőlünk. A színpad felépítése egy kissé ahhoz hasonlít, mint amit a Mercyful Fate-koncerten már láthattatok két éve. Ez is több emeletből áll, a felső része ráadásul mozog. Nem veszélyes, de azért lehet érezni, főleg akkor, amikor a dobok felett állok. Ez a színpad nemcsak a látvány miatt érdekes, hanem a kontroll miatt is, hogy halljam magunkat. Úgy alakítottuk ki a színpadot, hogy bármelyik részén állok, a hat beépített sztereóállomás miatt tökéletesen hallom a többieket is, és saját magamat is.”
Nem is használsz fülmonitort?
„Nem, én a régimódi megoldásoknak vagyok híve. Készítettek számomra egy speciális füldugót, még a King Diamond felirat is ott van rajta egy kereszttel, de mivel én nagyon hangosan énekelek a színpadon, így mindig gerjedt vagy zúgott, ezért nagyon hamar el is hagytam a használatát. Csak a hagyományos monitorokra támaszkodom.
Hat sztereóállomást alakítottunk ki, hármat lent, egyet az emelvényen, kettőt pedig oldalt. Ezek úgy lettek kiépítve, hogy ha bárkihez közelebb megyek, akkor őt a monitorból is jobban fogom hallani. Ha tehát úgy érzem, hogy jobban kellene hallamon valamelyik gitárosunkat azért, hogy tudjam, mikor ér véget a szólója, csak közelebb sétálok hozzá, és ennek az új hangrendszernek köszönhetően automatikusan többet fogok belőle hallani.
Ezek a technikai trükkök azonban nemcsak nekem segítenek, hanem a többieknek is. Ha például elromlik a fülmonitorjuk, akkor is hallani fognak mindent.”
Egy ideje billentyűs is van veletek a színpadon. Ez is azért van, hogy minél jobb legyen a megszólalás?
„Igen, de az is nagyon fontos, hogy ennek köszönhetően előre felvett sávokra sincs szükségünk már, hiszen szinte majdnem mindent élőben adunk elő. A Voodoo alatti dob az egyetlen dolog, ami felvételről megy.”
Ez a show már az új albumhoz készült?
„Még nem egészen. Jelen pillanatban egy köztes állapotban vagyunk. Valaminek a végén, és valaminek a kezdete előtt. Már játszunk dalokat az új albumról, többet is, valamint a színpadi díszletünk is ahhoz kapcsolódik, de az igazi nagy változás csak azután jön el, ha már valóban megjelenik a Saint Lucifer’s Hospital, 1920.”
A tavalyi amerikai turnén még Myrkur volt a háttérénekes, az európai koncerteken viszont újra Eline Hel Pyre lesz ott veletek, akivel már több alkalommal is dolgoztál együtt, és aki jelenleg a Nervosa tagja. Miért hívtad vissza őt, talán nem voltál elégedett Myrkurral?
„Nem erről van szó, Myrkur sajnos nem tudott velünk jönni. Szeretett volna, és mi is szívesen dolgoztunk volna tovább vele, de van valami betegség a családjában, ami miatt otthon kell lennie. Elina mindent ugyanúgy énekel, mint ahogy azt Myrkur tette. Myrkur minden beállítást megmutatott neki, át is beszélték az egész show-t, szóval, nem érzünk a váltással kapcsolatban semmi problémát. Ráadásul Elina hangja nagyon hasonló az enyémhez, ami igencsak meglepő.”
Ha már szóba hoztad a hangodat, hadd kérdezzek rá: adottság vagy hangképzési technika kérdése ez a magas hangfekvés?
„A kettő együtt. Tudod, az a legérdekesebb ebben, hogy most, ahogy öregszem, még könnyebben boldogulok vele. Az egyetlen dolog, amire szükségem van, hogy karban tartsam a hangomat, az a méz. A turnén minden nap mézet eszem. Egy fél kanálnyit leöntök a torkomon, és csak hagyom, hogy magától csússzon le. Mézet eszek akkor is, amikor a színpadon maszkot váltok. Ugyanígy leengedem a torkomon, s amíg lecserélem a maszkot, illetve megigazítom a sminkemet, addig szép lassan legördül a nyelőcsövemen. Nagyjából ennyi az egész.
Ezen kívül kemény cukorkát szoktam még enni. Nem elrágom, hanem elszopogatom. Amikor a koncert után megyünk a szállodába, az odáig vezető úton bekapok kettő, vagy inkább három szemet, ezek segítenek abban, hogy rendbe jöjjön a torkom, ha egy kicsit be lennék rekedve.”
Egészségileg teljesen rendben vagy? A korábbi szívproblémák nem jelentkeztek újra?
„Szerencsére nem, a bypass műtétem óta teljesen jól vagyok. Volt azonban ezzel kapcsolatban egy nagyon csúnya sztorim, amiről nem nagyon beszéltem eddig, talán csak két ember tud róla, de neked elmondom.
A tavalyi amerikai turnén történt velem egy komoly fájdalommal együtt járó baleset. Mindjárt a turné második állomásán leestem a színpadi emelvényről. Két emeletnyi magasságot zuhantam, rá a térdeimre, s még az egyik bokámat is majdnem eltörtem. Az emberek persze semmit nem vettek észre belőle, hiszen koromsötétben történt, és a színpad hátsó részében, viszont iszonyú fájdalommal járt. Ennek ellenére folytattuk a koncertet, majd magát a turnét is, mintha mi sem történt volna.
Igen ám, de a lábaim egyre rosszabbak lettek, a bokáim pedig bedagadtak, annyira, hogy fel sem tudtam húzni a bakancsot. Kénytelen voltam kórházba menni, ahol viszont félrekezeltek. Szerencsére az orvosom, akivel folyamatosan tartottam a kapcsolatot telefonon, ezt rögtön felismerte, és azt mondta: azonnal jöjjek el onnan, különben meg fognak ölni. Attól félt, hogy kiújulhat emiatt a szívbetegségem. Így repülőre ültem, s azonnal hazamentem. Ennek viszont a saját orvosom sem örült olyan nagyon, hiszen szívbetegséggel nem tanácsos repülőre ülni, de szerencsére nem történt baj.
Ő aztán megállapította, hogy semmi baj a szívemmel, csak az esés, valamint a téves diagnózis okozta a problémáimat. Két nap alatt meg is gyógyultam, és tudtuk folytatni a turnét.”
A 2023-ban beígért új Mercyful Fate-albummal mi a helyzet? Az mikorra készülhet el?
„Párhuzamosan dolgozunk azon az albumon is, szintén a végén járunk már. Ha tényleg érdekel, beszélhetek egy kicsit erről is. Elővettünk egy régi dalt, amit még a Melissa albumhoz írtunk, de akkor mégsem vettünk fel. Most viszont teljesen újragondoltuk, átalakítottuk, és valószínűleg The Witch cím alatt ki is fogjuk hozni. Jelen pillanatban a King Diamond-album a fontosabb, aztán a Mercyful Fate-lemezt is szeretném befejezni. Amikor az elkészül, a Mercyful Fate is turnézni fog, és szeretnénk majd azzal a zenekarral is visszajönni hozzátok.”
–
(Az interjú eredetileg a 2025. júliusi digitális különszámunkban jelent meg.)
x
