Változtatás nélküli utánközlés. Eredeti megjelenés: rockstar.hu, 2017 / szerző: mm.alvajaro

Bizonyára könnyebb pénzkeresési lehetőségek is vannak a zeneiparon kívül. Miért csináljátok még ma is?

CSL: „Mi rajongóként kerültünk a zeneiparba. Annak idején nagyon szerettük ezt a műfajt, meg akartuk mélyebben is ismerni ezt a világot. Valamit tenni akartunk azért, hogy itthon is legyen fóruma. A metalt a legtöbben lenézték akkor is, és ez azóta sem változott. Nem a pénzért csináltuk, nem is lehetett akkor még tudni, hogy ebből majd meg lehet élni. Azt gondoltuk, hogy ez egy jó ügy, amiért érdemes tenni. És láttuk azt is, hogy külföldön milyen metalélet van.”

LL: „Nem életcélnak indult. Mindketten főiskolára/ egyetemre jártunk, én mellette dolgoztam is. A zene hobbi volt, aztán, mint egy hólabda görgött és tapadt hozzá egyre több réteg. Egyszer csak azt vettük észre, hogy egyre több szeletet kell feladni az életünkből, ami egyáltalán nem volt baj. Soha nem szerettem volna mást csinálni ehelyett.”

Süt rólatok a műfaj iránti szeretet.

CSL: „Fölkelek és rögtön reggel rákeresek valami jó zenére, a kocsiban és mindenhol az szól. Más dolgok is érdekelnek, de ami egész életemben hajtott, az a zene volt. A mai napig szeretem meghallgatni az új albumokat, alig várom, hogy megjelenjen valami, ami érdekel.”

LL: „Cselő sokkal nyitottabb nálam, én abszolút a metalon belül maradtam, nem kívánom szélesíteni a látóköröm. Így is ott van 60 lemez mindig, amit még meg akarok hallgatni, túl azon, amit 30 éve hallgatok és szeretek. Szerencsére az újság sem igényli, hogy ez máshogy legyen.”

(A teljes interjút elolvashatod a Rockstar oldalán – https://www.rockstar.hu/interjuk/hulyeseg-a-rockzene-halalarol-beszelni )