Kiadó: GrundRecords / Írta: Uzseka Norbert / 9
A Bigfoot Preston név azt a Gábor Andrást takarja, aki az Ozone Mama gitáros-dalszerzőjeként már jó adag sikert tudhat magáénak, és három remek retro rock albumot. Szólóban azonban még messzebbre-mélyebbre ás, avagy még régebbre, az amerikai zenék terén. Rengeteget merít az amerikai folk/country muzsikákból, a southern rockból, abból a fajtából, amilyet olyan nevek játszottak és játszanak, mint pl. az Allman Brothers, Tom Petty, Neil Young, netán Bruce Springsteen. Mindehhez megannyi fűszert is ad, a western filmzenéket idéző hangulatoktól a blueson át a gospeles női vokálokig. S teszi mindezt annyi alázattal, jó ízléssel, annyira feelingesen, hogy átjön, ez a muzsika Andris szíve-lelke.
S bár a dalok zöme olyan, hogy hosszú autóutakon különösen jól esik hallgatni, és az egészet belengi valami derűs, jó hangulat, a szövegek egy része komorabb. Mivel zömük a Covid idején született, ez kevésbé meglepő. De ahogy Andris énekli, előadja ezeket, attól valahogy erőt adóvá válnak, mintsem tovább búsítanák a hallgatót.
Apropó, ének. Emberünk az Ozone Mamában inkább csak vokálozott, és tény, hogy hangja, orgánuma messze nem olyan változatos és erős, mint Székely Marcié, aki az O.M. felvételein hallható. Mégis úgy érzem, pont bele tudja tenni, ami kell a dalokhoz, nem vállalja túl magát, nem csúszik át hamisba. Sőt, könnyen megszerethető hang ez.
Ahogy az egész album. Mindegyik dalban van valami kis extra, pont annyi, ami elég, hogy mindet jól essen hallgatni. Hol egy kis bendzsó vagy slide gitár, hol némi Hammond orgona vagy épp rézfúvós teszi hozzá azt a pluszt, ami miatt a hallgató arcára kiül a mosoly, hogy de jó már ezt a zenét hallgatni.
Vannak itt egyértelmű slágerek, mint a nyitó Broken Halos, a Black Crowesra is emlékeztető Bluebird Wine, a klipes Glorybound, netán a western hangulatú Melody Lane, de legfőbb kedvencem a Borrowed Time, melynek a szövege is, szomorkás, mégis magával ragadó hangulata is végképp elkapott. De mondom, az egész anyag működik, remekül felépített, kerek dalok vannak rajta, és hiába, hogy alapból ez a zenei világ nálam a „megfelelő hangulat kell hozzá” kategóriába tartozik, újra meg újra előveszem.
–
