War metal. Így nevezi saját stílusát az a 2018-ban indult Warkings, amit négy különböző karakter, egy keresztes lovag, egy viking, egy spártai harcos és egy római korban élt néptribunus alkot. A zenekar az európai power metal színtér egyik markáns szereplője, aminek népszerűsége dinamikusan növekszik, köszönhetően hangulatos dalaiknak és lendületes, magával ragadó élő fellépéseiknek. Ezek alapján az sem meglepő, hogy egyre több nyári fesztiválra is kapnak meghívást. Gyuricza Tamás Marcell egy ilyen alkalmat használt ki arra, hogy a zenekar énekesét, Tribune-t szóra bírja. Az alábbi rövid interjú Csehországban, a Rock Castle fesztiválon készült.

(szöveg: Gyuricza Tamás Marcell · fotó: kiadói archívum)

Óriási tempót diktáltok, hiszen a 2018-as megalakulásotok után gyors egymásutánban négy albumotok is megjelent. A 2022-es Morgana után azonban mintha elfogyott volna ez a lendület, legalábbis egyelőre nincs hír az ötödik Warkings-nagylemezről. Elfáradtatok a csatában, vagy ezután már hosszabb szüneteket tartatok az egyes albumok között?

„Kezdjük talán azzal, hogy mi négyen nem 2018-ban találtunk egymásra, hiszen mindig együtt voltunk az Alvilágban. Hat évvel ezelőtt csak visszatértünk a Földre. Az Alvilágban rengeteg ötletünk gyűlt össze, szóval elég könnyű volt négy albumot ilyen gyors ütemben egymás után megírni. Most egy kicsit más helyzetben vagyunk. Úgy voltunk vele, hogy négy album elég ahhoz, hogy megmutassuk a világnak, kik vagyunk és mit akarunk. Most arra törekszünk, hogy egy új remekművet készítsünk, de ehhez egy kicsit több idő kell. Így az ötödik Warkings album 2025 nyarán jelenik meg.”

Azt mondod, hogy régóta együtt voltatok már az Alvilágban, de ott is egymásra kellett találnotok. Hogyan sikerült ez?

„Mind a négyen más-más időben éltünk a Földön, majd miután olyan sebeket szereztünk a csatákban, hogy nem maradhattunk tovább, leszálltunk az Alvilágba. Ott bolyongtunk, amíg egy hatalmas bulin össze nem futottunk. Az Alvilág tele van nagyszerű zenészekkel, a legutóbb Ronnie James Dio volt ott velünk, az ő zenéjét hallgattuk. Mind a négyünket lenyűgözött. Úgy voltunk vele, ha mindannyiunknak tetszik, miért ne csináljuk meg a saját zenekarunkat. A riffeket a gitárosunk, Crusader írja, az énekdallamokat én találom ki, a dalszövegeinket pedig Vikingnek, a basszusgitárosunknak köszönhetjük. Van még velünk egy negyedik tag is, Spartan, a dobos. Ő nem is tudom, hogy mit csinál. Ja, persze, dobol. Tudtam, hogy erre nem számítottál…” (nevet)

.
A zenéteket war metalnak nevezitek, ami szerintem nagyon is közel áll a power metalhoz. Mitől lesz war metal stílusú egy dal?

„Attól, hogy a háborúkról szólnak, és attól, hogy mi adjuk elő őket. Mi mind a négyen rengeteg háborúban vettünk részt, megtapasztaltuk, hogy milyen harcolni egy csatában. Ezért mi vagyunk a leghitelesebb személyek arra, hogy war metalt játsszunk. Miután mind a négyen más-más korban születtünk, s egészen különböző csatákban harcoltunk, ezért el is tudjuk mesélni azokat a történeteket. Hőskölteményeket például az ókori görögökről vagy rómaiakról, legendákat a vikingekről, de vannak középkori háborús történeteink is. Rengeteg olyan téma van, amiről tudunk énekelni.”

Mennyire megerőltető abban a páncélban végigénekelni egy koncertet?

„Eléggé az, főleg a nyári időszakban, a fesztiválokon. De mi egy koncert egy háborúhoz képest? Én csatákban edződtem, hozzászoktam ahhoz, hogy vértet viseljek, így már nem nagyon foglalkozom vele.”

És mi az a fekete anyag, amit az arcodon, a nyakadon vagy a tested több pontján is láthatunk?

„Az Etna hamuja. Ez a hatalmas szicíliai vulkán, folyamatosan köpi a tüzet. A hamuja védelmet ad az ártalmakkal szemben.”

Mi a fontosabb a számotokra? A zene, a dalokban elmesélt történetek, vagy azok a karakterek, amiket képviseltek?

„Ennek a háromnak a kombinációja együtt. Szinte tökéletesen megfogalmaztad, hiszen ahhoz, hogy ezeket a történeteket el tudjuk juttatni az emberekhez, szükség van egy jó dramatikus zenére. Egy erőteljes zenei stílusra, olyasmire, amit mi is játszunk. Több zenekar próbálkozott már ezzel, de senki sem volt olyan hiteles, mint a Warkings. Mi ugyanis saját magunk vagyunk a háborúk királyai. Én nagyjából kétezer éve vagyok néptribunus, Crusader pedig több mint ezer esztendeje lett keresztes lovag. Mi így születtünk, nem mi választottuk ezt az életet.”

Több olyan dalotok van, amiben női ének is helyet kapott. Ezek egy részét egy boszorkány, Morgana le Fay énekelte fel a stúdióban, aki most is itt van veletek ezen a fesztiválon. Arra nem gondoltatok, hogy Morgana esetleg állandó tagként is csatlakozhatna hozzátok?

„Ez egyelőre nem lehetséges, mivel Morgana még élő személy. Nagyon jó társ, folyamatosan velünk tart az úton, és minden csatában részt vesz, de ő még nem warqueen. Majd akkor válik azzá, ha meghal. Akkor automatikusan a zenekar tagja lesz.”

Az imént arról beszéltél, hogy a következő nagylemezetek jövőre jelenik meg. Mondanál egy kicsit több részletet erről az albumról és a jövőbeni tervekről?

„Természetesen. Az ötödik Warkings album egy igazi remekmű lesz. Tele jobbnál jobb Warkings dalokkal. Talán egy kicsit több lesz az epikus rész, és biztosan lesz benne hörgés is. A stílusunkon azonban nem változtatunk, aki az eddigi négy album kapcsán megkedvelt bennünket, az nem fog csalódni. Az album megjelenésével párhuzamosan lesznek koncertjeink is. Az már egészen biztos, hogy több európai fesztiválon is jelen leszünk, erről már meg is állapodtunk a szervezőkkel. 2025 telén pedig a Subway To Sally zenekarral lesz közös turnénk Németországban, amit egy európai headliner turné követ majd az utána következő év tavaszán. Egyelőre ezek a tervek.”

Láthatunk benneteket Magyarországon is?

„Mindenképpen. A múltkor nagyon jó koncertünk volt ott, és jó lenne visszatérni. Magyarország egy remek hely, sok igazi harcos él ott.” 

(Az interjú eredetileg az októberi digitális különszámunkban jelent meg.)