Armageddon címmel már ötödik nagylemezét jelenteti meg a szerepjátékos power metal legújabb reménységének tekintett Warkings. A zenekart négy karakter alkotja, az énekes The Tribune, a gitáros The Crusader, a basszusgitáros The Viking, valamint a dobos The Spartan, akik a legenda szerint az alvilágban találtak egymásra. Mindez nyilván mese, de úgy tűnik, ezzel a körítéssel ma sikert lehet kovácsolni az európai metalszíntéren. Ahogy a Powerwolf vérfarkasainak, a Visions Of Atlantis kalózainak, vagy akár a Wind Rose törpjeinek, úgy a Warkings harcosainak is egyre bővülőben a rajongói tábora. The Viking válaszolt a kérdéseinkre.
Szöveg: Gyuricza Tamás Marcell · Fotó: Matthias Schwaighofer
–
Tavaly augusztusban, amikor a csehországi Rock Castle fesztiválon beszélgettem The Tribune-nal, azt ígérte, hogy 2025 nyarán jelenik meg az új Warkings-album, s ez így is történik. Mindig ennyire szavatartó emberek vagytok?
„Igen, hiszen mi a Warkings vagyunk, akik tudják, hogy a kimondott szónak milyen súlya van, főleg, ha az egy interjú során hangzik el. (nevet) Komolyra fordítva a szót, manapság minden zenekar akár már évekre előre tervez, és amikor 2024 augusztusában felléptünk a Rock Castle fesztiválon, akkor már nagyon benne voltunk a dalszerző fázisban, valamint a stúdiót is lefoglaltuk már. Tehát nem puszta ígéret volt a 2025 nyári megjelenésre vonatkozó kijelentésünk, hanem egy tudatos tervezés része. Mi legalább egy, de inkább két évre előre gondolkodunk. Tavaly nyáron már tudtuk, hogy az ötödik albumunknak most kell kijönnie.”
A zenét tekintve tipikus Warkings-album lett az Armageddon. Mondhatjuk azt, hogy az első négy nagylemezzel kialakult a zenei stílusotok?
„Igen. A Rebornnal kezdtük, s már akkor tudtuk, hogy ezt az erőteljes, húzós riffelésű, magával ragadó énekdallamokat és nagyívű kórusokat tartalmazó európai power metalt fogjuk játszani. Most itt vagyunk az ötödik albumunkkal, s továbbra is kitartunk az eredeti irányvonal mellett, de azért néhány dolgon változtattunk. Egyrészt amiatt, hogy ne ugyanazt a zenét adjuk ki albumról albumra a kezeink közül, de azért is, mert szerintem folyamatosan fejlődünk, albumról albumra egyre előbbre lépünk. Én is azt gondolom, hogy kialakult egy jól felismerhető, tipikus Warkings-hangzás és stílus, és az Armageddon az eddigi legjobb albumunk.”
Az Armageddon kifejezésnek Magyarországon több jelentését is ismerjük. Jelenti a világvégét, de Isten seregei és az Antikrisztus közötti összecsapást, vagyis a jó és a rossz végső küzdelmét is. Ti mire akartatok utalni azzal, hogy ezt a címet adtátok az albumnak?
„Tudod, mi mindig harcokról, vagy olyan eseményekről írunk, amik régen történtek. Most jórészt olyan valós eseményekről szólnak a dalok, amik megváltoztatták a történelem menetét. A címadó Armageddon az angliai Lindisfarne kolostor elleni viking támadásról szól, ami az első viking portya volt, tehát a vikingek korának kezdete. A Hangmen’s Night az 1307. október 13-án, vagyis péntek 13-án megtörtént eseményeket dolgozza fel, amikor IV. Fülöp francia király parancsba adta, hogy az összes templomos lovagot tartóztassák le. Ez a nap pedig a templomos lovagrend végét jelentette. Ezek az események, akár a Lindisfarne kolostor elleni támadás, akár a templomosok elfogása, mind nagyon megrázó lehetett azok számára, akik elszenvedték azokat. Valószínűleg olyasmit érezhettek, hogy számukra itt a világ vége. Ezért gondoltuk úgy, hogy az Armageddon kifejezés nagyon is illene az egész albumra. Ez azonban csak egyik oka, amiért ezt választottuk. Ez a cím ugyanis a mai életünkkel is kapcsolatba hozható, hiszen nagyon sokan érzik úgy, hogy már elég közel vagyunk a világvégéhez.”
Mint az közismert, a Warking dalaihoz te írod a szövegeket. Azt is elmondanád, hogy a többi dal miről szól?
„Persze, örömmel, de kezdjük a címadóval. Mivel én is viking vagyok, az Armageddonban a saját emlékeimet írtam meg. Én voltam az első, aki partot ért Angliában, és hallottam a harangokat. Aztán megindult a viking támadás, ami egy nagyon véres történet volt, de a végén rengeteg aranyat szereztünk. (nevet)
A Genghis Khan szerintem egyértelmű, arról a mongol vezérről szól, aki a harcosaival a fél világot meghódította, és egy hatalmas birodalmat épített ki. A Kingdom Come hőse egy harcos, aki elvesztette a családját és a barátait, ezért most bosszút akar állni, de a végén ő is meghal a háborúban.
A Circle of Witches dalszövege a boszorkányperekkel és boszorkányüldözésekkel foglalkozik, amelyek itt, Európában történtek sok-sok évszázaddal ezelőtt, és aminek rengeteg ártatlan áldozatát égették meg máglyán, csak azért, mert mások rájuk sütötték, hogy boszorkányok.
.
A következő dal, a King of Ragnarök volt az első, amit az új albumhoz írtunk. Ez az északi mitológiához kapcsolódik. A Ragnarökről szól, az istenek és óriások harcáról, és a világ végéről. A Troops Of Immortality-ben a perzsa elit katonákról esik szó, akik Xerxész alatt harcoltak, és halhatatlanoknak hívták őket.
A Nightfall annak a híres gaugamélai csatának a történetét dolgozza fel, ahol Nagy Sándor emberhátrányban is nyerni tudott III. Dareiosszal szemben, így végleg befellegzett a perzsa birodalomnak. A Hangsmen’s Nightról már beszéltem, a Varangoi pedig szintén egy elit egységről szól, a bizánci király és királynő testőreiről, akik vikingek voltak. Őket nevezték Varangoi-oknak vagy a varég gárdistáknak.
Van még a Here Comes the Rain, ez két harcosról szól, akik az életük végén az utolsó csatába rohannak. Tudják, hogy meg fognak halni, de miután egész életükben barátok voltak, ezért úgy is akarnak meghalni, egymás mellett vállvetve, harc közben.
Az album utolsó dala pedig a Stahl auf Stahl, amit egy német zenekar, a Subway To Sally közreműködésével készítettünk. Kicsit kilóg a többi közül, mert csak egy heavy metal dal, heavy metal dalszöveggel, semmi több.”
Ez utóbbi akkor készült, amikor tavaly év vége felé együtt turnéztatok velük?
„Nem, ez egy Subway To Sally-dal, ők már az előző lemezükön kiadták. Tudod, a Subway To Sally egy nagyon menő zenekar Németországban, akik karácsony környékén mindig csinálnak egy speciális turnét. Mivel németül énekelnek, ezért csak német nyelvterületen lépnek fel. Németországban, Svájcban és Ausztriában. Tavaly elhívtak minket a turnéra vendégnek, így merül fel az ötlet, hogy csináljunk közös dalt is. Végül amellett döntöttünk, hogy nem új dalt írunk, hanem egy már meglévőt dolgozunk át.”
Az albumon szereplő dalok közül nemcsak ez különleges, hanem a Here Comes the Rain is, ami nem tipikus harci induló, inkább egy ballada, s szerintem az első nagylemezen szereplő Die Flut új változata, angol szöveggel. Jól gondolom?
„Abszolút így van. Ez is egy feldolgozás, a saját korábbi ötletünknek az újraértelmezése. A Here Comes the Rain első változata valóban ott van a Reborn albumon. Amikor azon a nagylemezen dolgoztunk, kilenc dalt raktunk össze, a kiadó azonban jelezte, hogy szerintük szükség lenne még egyre. Az énekesünkkel, The Tribune-nal leültünk a zongorához, és ott megírtuk ennek a dalnak egy kezdeti változatát, de arra már nem volt időnk, hogy teljesen ki is dolgozzuk. Ezért került fel csak az a zongorás verzió, a német szöveggel az albumra. Nem tudtuk, hogy mit szólnak majd hozzá az emberek, bejön-e nekik, vagy sem, de ez tényleg egy ilyen utolsó pillanatos megoldás volt. Most viszont volt elegendő időnk arra, hogy újragondoljuk, és új szöveget írjak hozzá.”
Amikor egy éve The Tribune-nal beszélgettem, azt mondta, az alvilágban találtatok egymásra, és így alakítottátok meg a Warkings zenekart. Vannak-e a már szintén elhunyt zenészek közt még olyanok, akikkel szívesen dolgoznál együtt?
„Freddie Mercury. Szerintem ő a valaha élt legjobb énekes. De a még élők között is akadnak olyanok, akikre felnézek, mint példaképre, és akitől nem szégyen tanulni. Szívesen meginnék például egy pofa sört King Diamonddal. Akárcsak a gitárosunk, The Crusader, én is hatalmas King Diamond-rajongó vagyok. A nyáron két fesztiválon is fogunk együtt játszani, és én mindent meg fogok próbálni annak érdekében, hogy találkozzak vele. A zenéje, azok a történetek, amiket elmesél, és a hangja, mind-mind fantasztikus. Ő egyébként az a szereted vagy utálod típusú ember, én pedig azok közé tartozom, akik imádják. Nagyon várom már, hogy tudjak vele találkozni.”
A karaktered szerint viking vagy. Az északi metal színtérről is vannak kedvenceid?
„Igen, például az Amon Amarth, akikkel tavaly találkoztunk, vagy az In Flames. És ott van még az a svéd gitáros, Ken Kängström, aki annyira nem ismert, mint zenész, de szerintem az egyik legjobb dalszerző. Van egy zenekara, a Follow The Cypher, ami mellett a Sabatonnal is dolgozik. Volt egy közös turnénk az Amaranthe-tal és velük, akkor ismertük meg, és nagyon meg is kedveltük. Mutatta, hogy milyen dalokat írt másoknak, s teljesen le voltunk tőle nyűgözve. Hamar barátok lettünk, s azóta is tartjuk vele a kapcsolatot. Most, amikor az új album dalain dolgoztunk, hirtelen eszünkbe jutott, hogy miért ne kérhetnénk meg, hogy velünk is írjon egy dalt. Ez lett a Kingdom Come.
Aztán ott a Varangoi, amit egy német dobossal közösen írtunk, aki a Saltatio Mortisban játszik. Németországban ők szintén nagyon ismertek, ahogy a Subway To Sally is, ráadásul szintén ebben a medieval folk metalban dolgoznak. Velük is játszottunk már párszor. The Crusader, a gitárosunk barátkozott a dobosukkal, így a Varangoit is ők ketten írták. De a korábbi producerünk, Seeb Levermann, az Orden Ogan gitárosa is írt velünk egy dalt.”
.
Négytagú zenekarként indultatok, de ma már öten vagytok. Morgana, az énekesnő mikor lett tagja a Warkingsnek?
„Ez csak megtörtént. Tudod, ő egy boszorkány, szóval, ha nem akarod, hogy elátkozzon, akkor jóban kell vele lenned. (nevet) Nem, nem erről van szó. Az előző album készítésekor érkezett, de akkor csak mint vendég szerepelt néhány dalban. Aztán elvittük magunkkal turnézni, s ennek során nagyon sok időt töltöttünk együtt. Nagyon jól összebarátkoztunk vele, s miután elégedettek voltunk az énekével, valamint neki is tetszett, amit csinálunk, egyszerűen csak felvetődött, hogy miért ne vennénk be hivatalosan is a zenekarba? Így ma már valóban öttagú a Warkings, van a zenekarban négy harcos és egy boszorkány.”
Van egy mondás zenészkörökben, miszerint minden bajnak forrása, ha nő kerül egy zenekarba. Ti ráadásul boszorkányt vettetek be magatok közé. Nem féltek attól, hogy Morgana megbabonáz benneteket?
„Tudom, mire célzol, de pontosan azért tettük taggá, hogy az ilyen helyzeteket biztosan elkerüljük. Miután rengeteg időt töltünk együtt, ezért olyanok vagyunk egymás számára, mint a testvérek. Morgana a nővérünk, mi pedig az ő fivérei vagyunk.”
A nyáron egy fesztiválturnén vesztek részt, a jövő év elején pedig a Visions Of Atlantis társaságában fogtok koncerteket adni. A kalózokkal hogyan jönnek ki a harcosok?
„Még nem tudjuk, majd kiderül. Az mindenesetre tény, hogy a Visions Of Atlantis tagjaival szintén jó barátságban vagyunk, és már egy ideje beszélgettünk arról, hogy kellene egy ilyen turné. Azt hiszem, valamilyen afterparty során vetődött fel először, de eddig nem tudtuk összehozni, mert a Visions Of Atlantis nagyon durván elfoglalt zenekar. Most azonban tudtunk időt találni rá, s aztán meglátjuk, hogy mi lesz. Tudod mit, üljünk le egy év múlva újra beszélgetni, s tedd fel megint ezt a kérdést. Megígérem, hogy őszintén elmondom, megmaradt-e a baráti viszony, vagy végigharcoltuk egymással a turnét.” (nevet)
–
(Az interjú eredetileg a 2025. júliusi digitális különszámunkban jelent meg.)
x
