Skip to content

VIPER: Timeless

A nyolcvanas évek második felében a Sepultura mellett a jóval tradicionálisabb vizeken evező Viper volt az a metalt játszó csapat, amely elsőként tört ki valamilyen szinten Brazíliából a nemzetközi színtérre. Az akkortájt a későbbi Angra-énekes André Matost is soraiban tudó Viper második lemeze, a Theater Of Fate egy kimondottan jól sikerült, dallamos heavy metal anyag volt, és a már Matos nélkül készült Evolutiont is vitte még a lendület valamennyire. A 90-es években aztán súlyosan megborult a banda önképe, vad kísérletezésbe fogtak crossoveres, pop-punkos és egyéb bizarr hatások beemelésével – 1996-ra bele is buktak, ahogy kell.

A 2007-es visszatérő All My Life album egyértelmű visszakanyarodás volt a hagyományos metal vonalhoz, hogy aztán több újbóli leállás és újraindulás után végül megjelenjen a Timeless című friss anyag. Én pedig hallgatom, hallgatom, és nem igazán értem, a banda mit is akar mondani nekem ezzel az 53 percnyi 11 szerzeménnyel. Nem indul rosszul pedig a műsor a nyitó Under The Sunnal, egész jól hozza vissza a dal a korai éra hangulatait, és később is akadnak kellemes momentumai a lemeznek, ezt kár volna tagadni.

Ugyanakkor – ha nem is a 90-es évek töménységével – itt is fel-felbukkannak ide nem illő, kísérletezős(nek szánt) elemek, megoldások, amik egyszerűen nem kapcsolódnak szervesen az alapból azért dallamos heavy metalként definiálható irányvonalhoz. Fura énekmegoldások, thrashes, punkos mozzanatok lepnek meg időről-időre – amikkel nem az a baj alapvetően, hogy vannak, hanem hogy teljesen kilógnak a képből, semmi nem magyarázza ezek beemelését a dalokba.

Önmagában az eklektikusság nem baj, működhet az nagyon jól is (lásd pl. Faith No More vagy korai Audrey Horne), azonban itt csak szétesik az egész ezektől a nem igazán átgondolt próbálkozásoktól. Vannak persze azért jobban sikerült nóták, az énekes Leandro hangja sem rossz, de az összkép sajnos ezek ellenére is eléggé borús. Ráadásul a hangzás is sufnituningos benyomást kelt. Ha Viper, akkor a magam részéről maradok az első három nagylemeznél.

KERESÉS
Megjelent a februári
digitális különszám!
febr  |  dec  |  nov  |  okt  |  szept
RÉGI LAPSZÁMAINKAT
  1. KILLSWITCH ENGAGE
    This Consequence
  2. DREAM THEATER
    Parasomnia
  3. TREMONTI
    The End Will Show Us How
  4. OBSCURA
    A Sonication
  5. THUNDERMOTHER
    Dirty Divine
  6. MARKO HIETALA
    Roses From The Deep
  7. LACUNA COIL
    Sleepless Empire
  8. PHOENIX RT
    Amit itt hagyunk
  9. DAWN OF SOLACE
    Affliction Vortex
  10. JINJER
    Duél
  11. SAOR
    Amidst the Ruins
  12. MANTAR
    Post Apocalyptic Depression
  13. DYNAZTY
    Game Of Faces
  14. MAJESTICA
    Power Train
NÉPSZERŰ
FACEBOOK
PETŐFI X HAMMER
az adások archívuma
HAJÓGYÁR x hw