Ez a hanghordozó pontosan olyan, mint az azt kiadó lemezcég elnevezése: extrém módon rothadó muzsikát tartalmaz. Mondjuk, akik ismerik a kiadványon szereplő két zenekart, azok alighanem nem lepődnek meg mindezen.

A dán Undergang három kompozícióval szerepel itt, amelyek közül én a legelsőt (I læsket kalk) nevezném a legbarátságosabbnak. Egy-egy riff már-már death’n rollba hajlik, a csapathoz szokatlan módon. De a maradék két, mélyen bugyborékoló förmedvényben azért megmutatják a srácok, hogy mi fán terem az igazi death metal.

Az amerikai Spectral Voice csak egyetlen dalt (Craving Final Impasse) vonultat fel, azt viszont szép komótosan, 14 percben. Persze, nem ritka ez a fajta elnyújtott zenélgetés (vagy nevezzük inkább hangszerekkel való hangulatkeltésnek) az alakulattól, hiszen a 2017-es Eroded Corridors of Unbeing is tartalmazott egy ilyen hosszúságú számot. Ennél fogva gyanítható, hogy a denveri death/domm horda a jövőben is elő fog majd állni a szonikus pusztítás ezen fajtájával.