Skip to content

TUNGSTEN: The Grand Inferno

Kiadó: Reigning Phoenix Music / Írta: Kiss Gábor / Értékelés: 6

Gyakorlatilag családi vállalkozásként működik a Tungsten, hiszen a csapatot 2016-ban hozta össze fiaival, Niklasszal és Karllal az az Anders Johansson dobos, aki leginkább a Hammerfall révén, illetve Yngwie Malmsteen mellől lehet ismerős sokaknak. A banda neve eredetileg Strokkur volt, ezt cserélte le Tungstenre 2019-ben a Johansson família, illetve a kezdetektől velük muzsikáló énekes, Michael Andersson. Közel sem friss formáció tehát a Tungsten, hiszen ha az előző név alatti időszakot is figyelembe vesszük, a The Grand Inferno már az ötödik nagylemezük. 

A zene pedig, ha nem is olyan vegytiszta heavy metal, amit Johansson apuka múltja alapján várnál, azért mégsem esik nagyon messze tőle. Ez a muzsika is a dallamos, európai heavy metalból táplálkozik, komoly különbség viszont, hogy ellentétben mondjuk a Hammerfallal, itt nagy szerepet kapnak a táncolható ritmusok, a menetelős tempók, de a kifejezetten popos refrének is, és egyébként is a mindenféle elektronikának, billentyűs díszítésnek köszönhetően sokkal modernebb megközelítésű az egész anyag. Tipikus belépőzene ez, amire tizen- vagy huszonévesen nagyon rá lehet kattanni, hiszen tényleg azonnal fülbe ülnek a refrének, az ilyesfajta, felhígított, ökölrázós, himnikus heavy metalra meg hatalmas igény van a fesztiválokon manapság.

Hogy Anders Johansson múltja ellenére miért nem sikerült komoly ismertségre szert tenniük, az viszont egyszerűen megmagyarázható, hiszen amellett, hogy nincs különösebb gond a Tungstennel, azért leginkább csak tizenkettő egy tucat, amit művelnek. Ugyanezt, ugyanígy ezer más banda játssza ugyanis, Johanssonék pedig semmi olyasmit nem villantanak, ami kiemelné őket a nagy masszából.

Michael Andersson (lásd még: Cloudscape) hangja persze rendben van, és a csapat is tud dalokat írni, de mégis úgy robog át rajtam a teljes The Grand Inferno, hogy semmilyen maradandó nyomot nem hagy maga után. Sajnos a hangzástól kezdve, a bántóan sematikus, fejszés-harcosos borítón keresztül egészen a teljesen paneles dalokig totálisan átlagos minden, amit a Tungsten csinál. Ez még akkor is így van, ha a Lullaby-ban női éneket is bevetnek, a Falling Apartot meg egy leginkább djentesnek nevezhető, súlyos riffre építik fel. Viszont ezek sem mentik meg az anyagot a középszerűségtől, sőt, a Lullaby hallgatása számomra talán a legkellemetlenebb élmény a The Grand Infernón.

Persze lehet, hogy túl szigorú vagyok a bandával, hiszen a totál átlagosságon és az ebből következő feleslegességen kívül mást nem igazán tudok a szemükre vetni, de az is igaz, hogy pont az ehhez hasonló lemezek mindent elárasztó dömpingje a műfaj egyik legnagyobb rákfenéje.

(Az albumot pontoztuk és véleményeztük a novemberi Hangpróbán. Olvasd el a digitális kiadásban!)

KERESÉS
MEGJELENT A NOVEMBERI
digitális KÜLÖNSZÁM!
RÉGI LAPSZÁMAINKAT
NÉPSZERŰ
FACEBOOK
SZERKESZTŐSÉGI KEDVENCEK
Cselőtei László
Cselőtei László
vezető szerkesztő
  1. IMPELLITTERI
    Out Of My Mind (Heavy Metal)
  2. AT NIGHT I FLY
    The Sacrificial Lamb
  3. FLOTSAM AND JETSAM
    Burned My Bridges
  4. TONY IOMMI
    Deified (instrumentális)
  5. TEXAS HIPPIE COALITION
    Gunsmoke
Zubor Olly - 300p
Zubor Olly - 300p
online szerkesztő
  1. WOLFHEART
    Draconian Darkness
  2. THE BLACK DAHLIA MURDER
    Servitude
  3. NILE
    The Underworld Awaits Us All
  4. UNTO OTHERS
    Never, Neverland
  5. MIMI BARKS
    This Is Doom Trap
Posta Janos 24 - 300p
Posta Janos 24 - 300p
szerkesztő
  1. YESTERDAZE
    Sentences
  2. SEPTARIA
    A*
  3. SÓLSTAFIR
    Hin helga kvöl
  4. ANTHRAX
    Sound Of White Noise
  5. LAND OF CHARON
    A láz
PETŐFI X HAMMER
az adások archívuma
HAJÓGYÁR x hw