Hasonló esetben sok zenekar képtelen lett volna a visszatérésre… A posztmetalos The Ocean 2022 és 2025 között tagjainak kétharmadát elvesztette: a népszerű Phanerozoic I (2018), Phanerozoic II (2020) és Holocene (2023) albumokat előállító felállás a feloszlás szélére sodródott. Csak az alapító gitáros, dalszerző és szövegíró Robin Staps, a régóta a zenekarban játszó basszusgitáros Mattias Hæstrand és az új dobos Jordi Farré (aki a Crippled Black Phoenix tagja is) maradt meg a tavalyi Hellfesten tartott diadalmas búcsúkoncert után, amelyen tisztelegtek a több mint tíz évig működő zenekari felállás története előtt.
Most viszont a The Ocean 25 éves történetének legambiciózusabb albuma, a Solaris azok újjáépülését és újbóli megjelenését hivatott közvetíteni, akik a feladás helyett a maradás mellett döntöttek. A néhai szovjet filmrendező, Andrej Tarkovszkij azonos című remekműve alapján készült album egy közel 70 perces utazás a csillagok közé – és vissza.
Az album első kislemezeként a Light Pollution került bemutatásra. A dal jól ismert szintetizátorhangokkal indul, amelyek zökkenőmentesen kapcsolódnak elődjéhez, a Holocene-hez, majd fokozatosan felgyorsul, és egy határozott fordulatot vesz. A csúcspontját egy toronymagas, lassan felépülő befejezés jelzi, amely szimfonikus grandiozitást, nyomasztó súlyosságot és visszafogott ritmikai komplexitást hordoz.
A dal az új énekes, Enrico Tiberi hangjával veszi kezdetét. A csillagok gravitációja által meghajlított pályája mellett a vízben végbemenő keringő mozgás utalhat azokra az elliptikus vagy kör alakú pályákra is, amelyeken a vízrészecskék haladnak, amikor a hullámok áthaladnak rajtuk, és energiát adnak át anélkül, hogy a vizet ténylegesen előre mozdítanák (utalva a Solaris című film korai jeleneteire). A Light Pollution a modern technológia veszélyeit, valamint az emberek egyre növekvő virtuális valóság iránti megszállottságát vizsgálja. De vajon az elmúlt évtizedek számos társadalmi és technológiai fejlődése valóban előrelépést jelent?
„A 20. és a 21. század során számos kommunikációs forradalomnak lehettünk tanúi, de vajon valóban javult-e a kommunikációs képességünk? – tette fel a kérdést Robin Stamps. – Tényleg előrelépés történt, vagy csupán körbe-körbe forogtunk – csak egyhelyben toporogtunk? A fényszennyezés a posztmodern korszak átláthatóságát szimbolizálja, áthatva mindent és mindenkit. Minden folyamatosan látható; elvesztettük a sötétséget, amelyben elbújhattunk, és a kommunikáció könyörtelen ragyogásával a magánéletünkről is le kellett mondanunk.”
A The Ocean felkérte Craig Murray filmrendezőt (Mogwai, Converge), hogy dolgozzon ki egy narratív ívet a Light Pollution című dal videóklipjéhez, amely ötvözi a szövegét az új énekesek, Lane Shi és Enrico Tiberi bemutatásával. A kompozíció vizuális kíséretét a rendező minden részletre kiterjedő aprólékos figyelme emeli filmszintűre, ami egyenrangúvá válik a The Ocean alkotásával.
„Craig egy egyszemélyes hadsereg: a film minden részletét már a forgatás megkezdése előtt kigondolja, minden egyes jelenetről kézzel rajzolt vázlatokat készít – folytatta Robin. – Reggel fél hétkor kel, hogy formákat készítsen, forgasson és rendezzen, és hajnali 2-kor is még ébren van, csápokat ragaszt vagy nyálkát és homokot ken az arcokra. Ő egy gép.”
A The Ocean 25 éves pályafutásának új fejezete a zenekar 12. stúdióalbumával veszi kezdetét. Loïc Rossetti helyét Enrico Tiberi és Lane Shi (Elizabeth Colour Wheel, Otay:Onii) énekesek veszik át, míg a Hypno5E-ből Marco Gennaro és Emmanuel Jessua csatlakoznak gitárosként. Thorsten Quaeschning a Tangerine Dreamből moduláris szintetizátorokkal járult hozzá a zenekar Solaris albumához, tovább bővítve a kreatív kört. A Pelagial, a Phanerozoic I és II után újfent Jens Bogren felelt a keverésért és a maszterelésért. A mostani egyértelműen a The Ocean eddigi legmerészebb albuma. Tematikailag izgalmas, zeneileg merész, és sokat mond el a világunkról. A zenekar tehát valóban visszatért, és ezt igazán gyönyörű módon tette.
THE OCEAN – Solaris
(09/25 – Pelagic Records)
1. 2°30’11” N, 13°26’12” E
2. Departure Song
3. Light Pollution
4. Simulacra
5. Belligerence
6. Ultima Esperanza
7. Milk Of My Dreams
8. 51°28’30” S, 73°6’11” W
