Címke: Zubor Olly

Abban nem vagyok biztos, hogy a power/thrash rajongói mellett az elvakult black- és death-fanatikusok is rákapnak a hanghordozóra, de akik (al)műfaji határok, megkülönböztetések nélkül kedvelik a metalzenét, biztosan fognak maguknak találni rajta néhány tetszetős részt és/vagy komplett szerzeményt.
Abban nem vagyok biztos, hogy a power/thrash rajongói mellett az elvakult black- és death-fanatikusok is rákapnak a hanghordozóra, de akik (al)műfaji határok, megkülönböztetések nélkül kedvelik a metalzenét, biztosan fognak maguknak találni rajta néhány tetszetős részt és/vagy komplett szerzeményt.
A most felvonultatott nyolc szerzemény csak úgy hemzseg a jó témáktól. A főképp károgós, de néhol hörgős vokálok mellett az epikus, atmoszférikus black metalos dolgok ugyanúgy megjelennek, mint a csendesebb, akusztikus, zongorás átkötések.
A most felvonultatott nyolc szerzemény csak úgy hemzseg a jó témáktól. A főképp károgós, de néhol hörgős vokálok mellett az epikus, atmoszférikus black metalos dolgok ugyanúgy megjelennek, mint a csendesebb, akusztikus, zongorás átkötések.
A poszthardcore, a djent és a hardcore tankönyveit hallhatóan tényleg átlapozta a banda, de azon felül, ami a papírra van vetve, nem tud mást hozzátenni a tanultakhoz.
A poszthardcore, a djent és a hardcore tankönyveit hallhatóan tényleg átlapozta a banda, de azon felül, ami a papírra van vetve, nem tud mást hozzátenni a tanultakhoz.
Nem is csak arról van szó, hogy a régi dalokat picit kipofozták volna, hanem totális ráncfelvarrás után tárulnak elénk, a zenekar mai hangzásvilágával és látásmódjával, így biztosítva számukra a megérdemelt figyelmet.
Nem is csak arról van szó, hogy a régi dalokat picit kipofozták volna, hanem totális ráncfelvarrás után tárulnak elénk, a zenekar mai hangzásvilágával és látásmódjával, így biztosítva számukra a megérdemelt figyelmet.
Nem kétséges, Jonnyék továbbra is az elektronikus deathcore zászlóvivőinek számítanak, első rangúan bizonyítva azt, hogy az egymástól fényévekre álló hangzásvilágok összepárosításából is lehetséges irgalmatlanul súlyos dalokat komponálni.
Nem kétséges, Jonnyék továbbra is az elektronikus deathcore zászlóvivőinek számítanak, első rangúan bizonyítva azt, hogy az egymástól fényévekre álló hangzásvilágok összepárosításából is lehetséges irgalmatlanul súlyos dalokat komponálni.
A Tidal Passages simán nevezhető a hétköznapjaink aláfestő zenéjének is. Hiszen, olyan hirtelen érzelmi váltások vannak benne, amelyek velünk is óráról órára, percről percre, másodpercről másodpercre megtörténhetnek.
A Tidal Passages simán nevezhető a hétköznapjaink aláfestő zenéjének is. Hiszen, olyan hirtelen érzelmi váltások vannak benne, amelyek velünk is óráról órára, percről percre, másodpercről másodpercre megtörténhetnek.
Ezen az albumon egyfajta nyugtalanító jelleg érződik, igazodva a zenészek katonás imidzséhez. Mintha egy hatalmas csatározás lenne az egész album, amiről nem tudhatjuk, hogy vereséggel vagy győzelemmel fog végződni.
Ezen az albumon egyfajta nyugtalanító jelleg érződik, igazodva a zenészek katonás imidzséhez. Mintha egy hatalmas csatározás lenne az egész album, amiről nem tudhatjuk, hogy vereséggel vagy győzelemmel fog végződni.
Olyan szépen folynak egymásba a legdurvább deathcore-os szaggatások mondjuk a tiszta énekkel megspékelt szellős, progos részekkel, ahogy az egész lemez hangzása lassan, finoman terjed szét a szobánkban és/vagy a koponyánkban. Valahogy annyira természetesnek tűnik az egész.
Olyan szépen folynak egymásba a legdurvább deathcore-os szaggatások mondjuk a tiszta énekkel megspékelt szellős, progos részekkel, ahogy az egész lemez hangzása lassan, finoman terjed szét a szobánkban és/vagy a koponyánkban. Valahogy annyira természetesnek tűnik az egész.
A Reset semmiféle meglepő dolgot nem tartalmaz. Sőt, tovább megyek, tulajdonképpen semmi olyat nem tartalmaz, amit a bandától korábban ne hallottunk volna.
A Reset semmiféle meglepő dolgot nem tartalmaz. Sőt, tovább megyek, tulajdonképpen semmi olyat nem tartalmaz, amit a bandától korábban ne hallottunk volna.
Sokan mondják, hogy ebben a fajta epikus/folkos metalban már nem igazán lehet újat mutatni. Én úgy gondolom, hogy Ensiferumék nem is akarnak. Éppen ellenkezőleg: a Winter Stormra valahogy sokkal inkább a mértékletesség a jellemző.
Sokan mondják, hogy ebben a fajta epikus/folkos metalban már nem igazán lehet újat mutatni. Én úgy gondolom, hogy Ensiferumék nem is akarnak. Éppen ellenkezőleg: a Winter Stormra valahogy sokkal inkább a mértékletesség a jellemző.
KERESÉS
Megjelent a márciusi
digitális különszám!
márc  |  febr  |  dec  |  nov  |  okt  |  szept
RÉGI LAPSZÁMAINKAT
  1. KALAPÁCS: Ezerből egy
  2. DESTRUCTION: Birth Of Malice
  3. CRADLE OF FILTH: The Screaming Of The Valkyries
A teljes Hangpróba táblázatot megtalálod a digitális különszámban!
NÉPSZERŰ
FACEBOOK
PETŐFI X HAMMER
az adások archívuma
HAJÓGYÁR x hw