Skip to content

Címke: nyolc pont

Közel sem makulátlan a produkció, sem művészi, sem hangtechnikai szempontból, viszont a New Messiahs ezzel együtt szerethető, a pőre előadásmód és Barlow – az idő előrehaladtával - egyre kopottasabb hangjával együtt.
Közel sem makulátlan a produkció, sem művészi, sem hangtechnikai szempontból, viszont a New Messiahs ezzel együtt szerethető, a pőre előadásmód és Barlow – az idő előrehaladtával - egyre kopottasabb hangjával együtt.
Fekete Zajra való cucc ez, mágikus, elvarázsolt dallamokkal és témákkal, és Emma Näslund személyében egy olyan énekesnővel, akiből jó eséllyel hamarosan sokak kedvence lesz.
Fekete Zajra való cucc ez, mágikus, elvarázsolt dallamokkal és témákkal, és Emma Näslund személyében egy olyan énekesnővel, akiből jó eséllyel hamarosan sokak kedvence lesz.
Ha ’82-84 magasságában te is bírtad az akkori fémzenéket, akkor párás tekintettel fogod hallgatni ezt a lemezt, viszont ha a fentiek nem mondanak semmit a számodra, a Psychodrome sem fog.
Ha ’82-84 magasságában te is bírtad az akkori fémzenéket, akkor párás tekintettel fogod hallgatni ezt a lemezt, viszont ha a fentiek nem mondanak semmit a számodra, a Psychodrome sem fog.
Az elmúlt két év elvándorlásai után megmaradt Born of Osiris-tagok kiváló lemezt mérnökösködtek össze. Néhány daluk a nyár legjobbjai között lesz majd, de különösebb változást nem vizionálok náluk karrierszinten.
Az elmúlt két év elvándorlásai után megmaradt Born of Osiris-tagok kiváló lemezt mérnökösködtek össze. Néhány daluk a nyár legjobbjai között lesz majd, de különösebb változást nem vizionálok náluk karrierszinten.
Saját kis retro hard rock/protometal világát ezúttal sem reformálta meg a Wytch Hazel, de a dalok minősége okán ezt voltaképpen nem is rovom fel nekik.
Saját kis retro hard rock/protometal világát ezúttal sem reformálta meg a Wytch Hazel, de a dalok minősége okán ezt voltaképpen nem is rovom fel nekik.
Kicsit még több riffelős lendületet is elviselnék, de a minőség így is, úgy is elvitathatatlan. Jó látni-hallani, hogy az Avatarium mellett mozgolódnak még jóféle énekesnős bandák ezen az obskúrusabb vonalon.
Kicsit még több riffelős lendületet is elviselnék, de a minőség így is, úgy is elvitathatatlan. Jó látni-hallani, hogy az Avatarium mellett mozgolódnak még jóféle énekesnős bandák ezen az obskúrusabb vonalon.
Egy biztos: az alapító Maik Weichert és gitáros társa Alexander Dietz kegyetlenül ért a riffeléshez. A mélyről jövő zakatolás, a fejletépő bólogatásra késztető témák önmagukban elviszik a dalokat.
Egy biztos: az alapító Maik Weichert és gitáros társa Alexander Dietz kegyetlenül ért a riffeléshez. A mélyről jövő zakatolás, a fejletépő bólogatásra késztető témák önmagukban elviszik a dalokat.
A hagyományos fémmunkára visszakacsintgató megoldások és Michael Poulsen jellegzetes fogásainak elegye kifejezetten jól működik, másrészről viszont a kezdetekben saját skatulya kiépítésére képes Volbeat-stílusjegyek által dominált friss nóták ma már nem bírnak akkora horderővel, mint régen.
A hagyományos fémmunkára visszakacsintgató megoldások és Michael Poulsen jellegzetes fogásainak elegye kifejezetten jól működik, másrészről viszont a kezdetekben saját skatulya kiépítésére képes Volbeat-stílusjegyek által dominált friss nóták ma már nem bírnak akkora horderővel, mint régen.
Aki nem bírta vagy nem tapasztalta még meg mondjuk a Cattle Decapitation, a Cephalic Carnage, a Decrepit Birth, a Dying Fetus, az Origin vagy a Psycroptic zenéjét, szerintem lapozzon, ezt a lemezt meg kerülje is el, mert csak fejetlen összevisszaságot fog hallani.
Aki nem bírta vagy nem tapasztalta még meg mondjuk a Cattle Decapitation, a Cephalic Carnage, a Decrepit Birth, a Dying Fetus, az Origin vagy a Psycroptic zenéjét, szerintem lapozzon, ezt a lemezt meg kerülje is el, mert csak fejetlen összevisszaságot fog hallani.
Ha egyetlen zenekart kellene megneveznem, amely tökéletesen reprezentálja a 21. század gitárzenéjét, ami megmutatja, hogy milyen jellegű formációk jelentik az abszolút jelen hangját e zenei felségterületeken, akkor az a francia Year Of No Light lenne.
Ha egyetlen zenekart kellene megneveznem, amely tökéletesen reprezentálja a 21. század gitárzenéjét, ami megmutatja, hogy milyen jellegű formációk jelentik az abszolút jelen hangját e zenei felségterületeken, akkor az a francia Year Of No Light lenne.