Skip to content

Címke: lemezkritika

Pár éve rendesen kutyáztuk a frontierses taljánokat a sok felesleges projektlemez miatt, de amíg ilyen kincseket is kiadnak, addig nem érdekel, ha belefér pár halványabb eresztés, a Laguna első lemeze ugyanis, számomra tökéletes.
Pár éve rendesen kutyáztuk a frontierses taljánokat a sok felesleges projektlemez miatt, de amíg ilyen kincseket is kiadnak, addig nem érdekel, ha belefér pár halványabb eresztés, a Laguna első lemeze ugyanis, számomra tökéletes.
Az elmúlt két év elvándorlásai után megmaradt Born of Osiris-tagok kiváló lemezt mérnökösködtek össze. Néhány daluk a nyár legjobbjai között lesz majd, de különösebb változást nem vizionálok náluk karrierszinten.
Az elmúlt két év elvándorlásai után megmaradt Born of Osiris-tagok kiváló lemezt mérnökösködtek össze. Néhány daluk a nyár legjobbjai között lesz majd, de különösebb változást nem vizionálok náluk karrierszinten.
Saját kis retro hard rock/protometal világát ezúttal sem reformálta meg a Wytch Hazel, de a dalok minősége okán ezt voltaképpen nem is rovom fel nekik.
Saját kis retro hard rock/protometal világát ezúttal sem reformálta meg a Wytch Hazel, de a dalok minősége okán ezt voltaképpen nem is rovom fel nekik.
Ha valaki eleve zsigeri ellenszenvvel közelít a külsőségek és a körítés miatt a Warkingshez, nem az Armageddon lesz az, ami meggyőzi. Azonban ha most ismerkedsz a (power) metallal, meg úgy eleve a műfajjal, érdemes nekifutni az anyagnak.
Ha valaki eleve zsigeri ellenszenvvel közelít a külsőségek és a körítés miatt a Warkingshez, nem az Armageddon lesz az, ami meggyőzi. Azonban ha most ismerkedsz a (power) metallal, meg úgy eleve a műfajjal, érdemes nekifutni az anyagnak.
Kicsit még több riffelős lendületet is elviselnék, de a minőség így is, úgy is elvitathatatlan. Jó látni-hallani, hogy az Avatarium mellett mozgolódnak még jóféle énekesnős bandák ezen az obskúrusabb vonalon.
Kicsit még több riffelős lendületet is elviselnék, de a minőség így is, úgy is elvitathatatlan. Jó látni-hallani, hogy az Avatarium mellett mozgolódnak még jóféle énekesnős bandák ezen az obskúrusabb vonalon.
A Candlemass ólmos súlyosságát ugyan nem éri el az itteni muzsika, kicsit szellősebb, levegősebb annál, de a Dio/Martin-vonalas sabbathista beszűrődések itt is érezhetőek, együtt a korai Rainbow és kortársai karcosabbik énjének hatásaival.
A Candlemass ólmos súlyosságát ugyan nem éri el az itteni muzsika, kicsit szellősebb, levegősebb annál, de a Dio/Martin-vonalas sabbathista beszűrődések itt is érezhetőek, együtt a korai Rainbow és kortársai karcosabbik énjének hatásaival.
Egy biztos: az alapító Maik Weichert és gitáros társa Alexander Dietz kegyetlenül ért a riffeléshez. A mélyről jövő zakatolás, a fejletépő bólogatásra késztető témák önmagukban elviszik a dalokat.
Egy biztos: az alapító Maik Weichert és gitáros társa Alexander Dietz kegyetlenül ért a riffeléshez. A mélyről jövő zakatolás, a fejletépő bólogatásra késztető témák önmagukban elviszik a dalokat.
Egy kvalitásai és előélete alapján többre hivatott banda meglehetősen beleszürkülős albuma ez, ami akár sokkal jobb is lehetett volna a tempók és a riffelés változatosabb megformálásával. Talán majd legközelebb…
Egy kvalitásai és előélete alapján többre hivatott banda meglehetősen beleszürkülős albuma ez, ami akár sokkal jobb is lehetett volna a tempók és a riffelés változatosabb megformálásával. Talán majd legközelebb…
A hagyományos fémmunkára visszakacsintgató megoldások és Michael Poulsen jellegzetes fogásainak elegye kifejezetten jól működik, másrészről viszont a kezdetekben saját skatulya kiépítésére képes Volbeat-stílusjegyek által dominált friss nóták ma már nem bírnak akkora horderővel, mint régen.
A hagyományos fémmunkára visszakacsintgató megoldások és Michael Poulsen jellegzetes fogásainak elegye kifejezetten jól működik, másrészről viszont a kezdetekben saját skatulya kiépítésére képes Volbeat-stílusjegyek által dominált friss nóták ma már nem bírnak akkora horderővel, mint régen.
Ha a régi thrash nyers brutalitását keresed, a The Arsonist neked sem fog csalódást okozni. A Sodom visszatért a gyökereihez, és egy megalkuvás nélküli, határozott és kíméletlen lemezt rakott az asztalra.
Ha a régi thrash nyers brutalitását keresed, a The Arsonist neked sem fog csalódást okozni. A Sodom visszatért a gyökereihez, és egy megalkuvás nélküli, határozott és kíméletlen lemezt rakott az asztalra.
KERESÉS
DIGITÁLIS KÜLÖNSZÁM
2025. augusztus
RÉGI LAPSZÁMAINK
PARKWAY DRIVE - Trailer
PETŐFI X HAMMER
az adások archívuma