Skip to content

Címke: Kánya Ferenc

Az Isolation album nem egy műalkotás, inkább egyfajta dokumentum, de ezt értsük jól: ez a zene nem stadionba való, hanem kis klubokba, ahol a falak is izzadnak. Itt őszinte és hiteles.
Az Isolation album nem egy műalkotás, inkább egyfajta dokumentum, de ezt értsük jól: ez a zene nem stadionba való, hanem kis klubokba, ahol a falak is izzadnak. Itt őszinte és hiteles.
Ha nem a felfokozott tempókat vagy a pőre brutalitást keresed az ilyen fajta muzsikában, hanem a strukturált megfogalmazást a sötét tudásra, spirituális utazásokra, hermetikus filozófiákra, élet-halál kérdésére vagy bármire, és nem zavar, ha egy ilyen munka inkább belső monológ, mint manifesztáció, akkor hallgasd meg az Anthems dalait.
Ha nem a felfokozott tempókat vagy a pőre brutalitást keresed az ilyen fajta muzsikában, hanem a strukturált megfogalmazást a sötét tudásra, spirituális utazásokra, hermetikus filozófiákra, élet-halál kérdésére vagy bármire, és nem zavar, ha egy ilyen munka inkább belső monológ, mint manifesztáció, akkor hallgasd meg az Anthems dalait.
Nem lesz a kedvenc Paradox-lemezem, de örülök, hogy elkészült, mert egy valódi mestermunka Charly Steinhauer részéről.
Nem lesz a kedvenc Paradox-lemezem, de örülök, hogy elkészült, mert egy valódi mestermunka Charly Steinhauer részéről.
A teljes produkció tekintetében úgy érzem, hogy például a legutóbbi God Dethroned- és Belphegor-anyagok izgalmasabbak voltak, viszont lélegzetvétel és drámaiság szempontjából mindenképp a Maleficium mellé teszem a voksomat.
A teljes produkció tekintetében úgy érzem, hogy például a legutóbbi God Dethroned- és Belphegor-anyagok izgalmasabbak voltak, viszont lélegzetvétel és drámaiság szempontjából mindenképp a Maleficium mellé teszem a voksomat.
Veszélyes album. Őszinte, kendőzetlen, sőt illetlen módon fedi fel egymás után minden csúfságát és szépségét. Elszédít, elámít, végül arra kényszerít, hogy válassz.
Veszélyes album. Őszinte, kendőzetlen, sőt illetlen módon fedi fel egymás után minden csúfságát és szépségét. Elszédít, elámít, végül arra kényszerít, hogy válassz.
Ez a projekt egy nagyon speciális nosztalgiát, egy igen szűk réteget céloz meg. Igazi hiányt nem pótol, a sikere is valószínűleg visszafogott lesz – érdekességnek viszont első osztályú, hallgasd meg!
Ez a projekt egy nagyon speciális nosztalgiát, egy igen szűk réteget céloz meg. Igazi hiányt nem pótol, a sikere is valószínűleg visszafogott lesz – érdekességnek viszont első osztályú, hallgasd meg!
Az új nóták önbizalmat árasztó, valóban dominanciát sugárzó, energikus, modern power metal darabok lettek, mindegyikben bika riffek, csodálatos szólók, ragadós refrének és izom ének.
Az új nóták önbizalmat árasztó, valóban dominanciát sugárzó, energikus, modern power metal darabok lettek, mindegyikben bika riffek, csodálatos szólók, ragadós refrének és izom ének.
Tartalmilag mélyebbek, érzelmileg  kifejezőbbek az új dalok, de nem veszett el az erő sem. Azt gondolom, a Dark Believerrel megint több lett a csapat, nem csak darabra.
Tartalmilag mélyebbek, érzelmileg  kifejezőbbek az új dalok, de nem veszett el az erő sem. Azt gondolom, a Dark Believerrel megint több lett a csapat, nem csak darabra.
Ha ’82-84 magasságában te is bírtad az akkori fémzenéket, akkor párás tekintettel fogod hallgatni ezt a lemezt, viszont ha a fentiek nem mondanak semmit a számodra, a Psychodrome sem fog.
Ha ’82-84 magasságában te is bírtad az akkori fémzenéket, akkor párás tekintettel fogod hallgatni ezt a lemezt, viszont ha a fentiek nem mondanak semmit a számodra, a Psychodrome sem fog.
Ha a régi thrash nyers brutalitását keresed, a The Arsonist neked sem fog csalódást okozni. A Sodom visszatért a gyökereihez, és egy megalkuvás nélküli, határozott és kíméletlen lemezt rakott az asztalra.
Ha a régi thrash nyers brutalitását keresed, a The Arsonist neked sem fog csalódást okozni. A Sodom visszatért a gyökereihez, és egy megalkuvás nélküli, határozott és kíméletlen lemezt rakott az asztalra.