Húsz évvel ezelőtt egy német kisvárosból, Saarbrückenből indult hódító útjára a Powerwolf, amely mára egyértelműen az európai power metal színtér egyik vezető zenekarává nőtte ki magát. Sikertörténetüket telt házas arénaturnék, listavezető arany- és platinalemezek sora, valamint az is jelzi, hogy az utóbbi években már szinte elképzelhetetlen nélkülük egy-egy nagyobb fesztivál. Ez év nyarán Wake Up the Wicked címmel újabb albummal jelentkeztek, amit ősszel turné is követ, ennek során október 22-én az MVM Dome-ban lépnek a magyar közönség elé. A zenekar billentyűsével, Falk Maria Schlegellel beszélgettünk a csapat körüli aktualitásokról.

(szöveg: Gyuricza Tamás Marcell · fotó: kiadói archívum)

Két évtized telt el az indulásotok óta, s ezen időszak alatt a zenekar az egyik legnagyobb heavy metal produkcióvá nőtte ki magát Európában, s már Amerikában is sikerült megvetnetek a lábatokat. Mikor érezted először azt, hogy világsztárok lesztek?

„Nem tudom. Igazából mi sosem vágytunk másra, minthogy a legjobb koncertet adjuk, amire csak képesek vagyunk. Csak ez volt a célunk, majd egy idő után azt vettük észre, hogy egyre nő a rajongóink száma, s hogy mind többen kezdtek el bennünket követni. Szerintem csak ennek köszönhetjük, hogy egyre jobb pozíciókat kaptunk a fesztiválokon. Nincs is annál jobb érzés, mint amikor azzal szembesülsz, hogy te vagy a főzenekar egy metalfesztiválon.”

Ahhoz, hogy ilyen népes rajongótáborotok alakuljon ki, olyan imidzsre és olyan dalokra volt szükség, ami sokakat megérintett. A vámpíros, vérfarkasos történetek mindig is kedveltek voltak, a zenétek pedig egyszerre dallamos és erőteljes, azaz abszolút befogadható. Az új album ráadásul kifejezetten változatos is, az ezredforduló utáni időszak egyik legjobb power metal alkotása. Te is így érzed?

„Igen, én is úgy gondolom, hogy a Wake Up the Wicked az eddigi legváltozatosabb Powerwolf-album. Sokan azt mondják a zenénkre, hogy power metal, de szerintem átlépjük annak a stílusnak a határait. Önmagában a power metal leszűkítő, behatároló kategória, s a véleményem szerint alapvetően másfajta zene is, mint ami a Powerwolfot jellemzi. Ezért mi azt mondjuk: a Powerwolf olyan metalzenekar, aminek a hangzása, a templomi orgona használata vagy Attila hangja miatt nagyon karakteres zenei világa van. Természetesen nekünk is vannak gyökereink, amelyek az ír zenéhez vagy a Judas Priesthez és az Iron Maidenhez vezethetőek vissza, de elég eredeti, egyéni hangzásunk és stílusunk van. Ezt a mai zenei világban nehéz elérni, nagyon büszkék is vagyunk rá. Idővel persze érkezik majd egy újabb zenekar, aki a mi stílusunkon is frissít valamit, de ez csak a javára lesz a heavy metal világának.”

.
Azt nem vitatja senki, hogy a Powerwolf hangzása nagyon karakteres és egyéni, időnként azonban mégis kaptok olyan kritikát, miszerint valamennyi Powerwolf-album ugyanolyan. Emiatt is mondom azt, hogy szerintem a Wake up the Wicked sokkal változatosabbra sikeredett, mind zeneileg, mind a dalszövegek témáit tekintve. Erről mi a véleményed?

„Nézd, ha valaki úgy gondolja, hogy csak egyforma dalokat írunk, annak sajnos nem tudom megváltoztatni a véleményét, még akkor sem, ha nem értek vele egyet. Az tény, hogy van a zenekarnak egy karakteres zenei világa, ami valamennyi albumunkon tetten érhető. Így a stílusukat nézve valóban van párhuzam a lemezeink között, de ez minden zenekarra igaz. Ezek a stílusjegyek beleivódnak a füledbe, és ha egy új albumunk jelenik meg, akkor ezek a stílusjegyek rögtön előjönnek az emlékeidből, ezért tűnhet ismerősnek egy-egy új dal. Ha viszont meghallgatsz egy régebbi albumunkat, mondjuk a Blessed and Possessed címűt, majd rögtön utána az új lemezt is, észre kell venned, hogy mennyi különbség van köztük. Őszintén szólva engem nem különösebben zavar, ha valakinek nem tetszik, amit csinálunk. Én nagyon boldog vagyok amiatt, hogy zenélhetek, s hogy ennek a zenekarnak lehetek tagja. Hálás vagyok a rajongóknak, hogy ilyen sok támogatást nyújtanak nekünk, és örülök annak, hogy tetszik nekik a zenénk. Azzal viszont nem tudok mit kezdeni, hogy vannak olyan emberek is, akik nem kedvelik a Powerwolfot, az ő véleményüket nem tudom megváltoztatni.”

Az őszi európai lemezbemutató turné érinti Budapestet is, a legnagyobb magyarországi fedett arénában, az MVM Dome-ban léptek fel. Mit várhatunk attól a koncerttől?

„Azt, mint a többi Powerwolf-koncerttől is. (nevet) Már nagyon készülünk erre a turnéra, hiszen ennek során adjuk az eddigi legnagyobb, leglátványosabb koncertjeinket, és azt szeretnénk, hogy a magyar rajongóink se maradjanak le erről, ti is láthassátok a Powerwolf világát. Budapesten eddig mindig remek helyszíneken játszottunk, de most első alkalommal tényleg egy hatalmas arénában lépünk fel, ahova a teljes színpadképünket be tudjuk vinni. S természetesen új dalok is lesznek a programban.”

Ahogy te is utaltál rá, számos alkalommal jártatok már Magyarországon, talán az egyik legtöbbet a kisebb európai országok közül. Minek köszönhető, hogy a Powerwolf ilyen kitüntetett figyelemben részesít bennünket?

„Csakis a vérfarkasok miatt lehetséges ez. (nevet) Tudod, imádjuk azokat a rémtörténeteket, amelyek Magyarországhoz kötődnek. Drakula, vámpírok és vérfarkasok, ezek mindig is vonzottak bennünket.”

A koncertjeitek előtt mennyi időre van szükségetek arra, hogy elkészüljetek a sminkeléssel és magatokra öltsétek a színpadi jelmezeiteket?

„Ha szükség van rá, tudunk nagyon gyorsak is lenni, de nem igazán akarunk. Nagyjából két órával a koncert kezdete előtt kezdünk el átváltozni. Tudod, szándékosan használtam ezt a kifejezést, mert önmagában csak a smink nem elég, lélekben is rá kell készülni a koncertre, ehhez pedig sok idő kell. ”

(A teljes interjút elolvashatod a 2024. szeptemberi digitális lapszámunkban!)