Forró drót
– Áprilisra várható a Black Sabbathból furcsa módon eltávolított énekes, Tony Martin első szólóalbuma.
– Anthraxék új stúdióalbumra készülnek. „Vannak már új riffek, néhány szöveg és pár címterv is. Egy kész nóta sincs még, de biztos, hogy furcsa hatásokat mutat majd az anyag. Az új nóták szerintem úgy fognak szólni, mint az Anthrax, a Ministry és a Depeche Mode keveréke! Be kell valljam, hogy ma már szinte egyáltalán nem hallgatok metalt. Csak egyhelyben topognak a bandák. Minden lemezről előre lehet tudni, hogy fog szólni, 1987 óta megállt az élet ebben a stílusban…” – Scott Ian.
– Az új Moby Dick-lemez nyárra várható, címe előreláthatólag Körhinta lesz.
Christmas Rock Meeting ’91
Vége hát a show-nak, ideje levonni a tanulságokat. A közönség mindenképpen a Sepulturát emelte a győzelmi dobogóra, míg én velük egyenrangúnak nevezném még a Kreatort. A Motörhead mint mindig, most is a szokásosat nyújtotta, ami nem is csoda hiszen élő legendákról van szó. Bár ha lehetőségem lenne rá, talán figyelmeztetném őket, kapaszkodjanak egy kicsit jobban, mert a fiatalok nagyon a nyomukban vannak. (Robert Müller)
Akiket megcsapott a siker szele
Nagyon-nagyon remélem, hogy húsz év múlva már nem lesz közönségünk. Ugyanis én el nem tudom képzelni, hogy negyvenöt évesen is ugyanezeket a nótákat nyomassam. (Kurt Cobain/Nirvana)
Magas színvonal, alacsony ismertség
A zene ma már igazán csak üzlet. Amikor kezdtük, egészen más volt a helyzet. Hat lemez után tulajdonképpen underground bandának számítunk. Elég nyomasztó dolog, de mit lehet tenni? Ha nem lennénk biztosak benne, hogy van értelme csinálni, akkor már nem lennénk itt. Előbb vagy utóbb úgyis ránk köszön a siker. Mellesleg már szerintem az is nagy dolog, hogy nem kell megalkudnunk, pont olyan zenét játszhatunk, amilyet akarunk. (Ray Alder/Fates Warning)
Közönségszavazás ’91
Kedvenc zenekar: Guns N’Roses.
Kedvenc nagylemez: Use Your Illusion/Guns N’Roses.
1992 reménységcsapata: Nirvana.
Brutális tangó
Épp a közönség egy rétege az, amely megpróbálja leszűkíteni a kereteket. Görcsösen ragaszkodnak egy-egy irányhoz, legyen az thrash vagy akármi. Ha valaki ilyen szemellenzős, azt valamiféle sznobság vezérli. Én bizonyos fokig meg is értem őket, mert valahová mindenképpen tartozni akarnak, de azért úgy érzem, az az egészségesebb zenehallgató, aki a zenét globálisan szemléli, és minden jó zenét meg tud hallgatni. (Kalapács József/Omen)
Aki sosem változik
Személy szerint tudom, mi az hogy gitárhős, mert nekem vannak eszményképeim, mégpedig Hendrix és Blackmore. Talán én is ilyesmi vagyok néhány embert számára. [..] Úgy érzem, én inkább stílusteremtő vagyok, mintsem trendek követője. Jól érzem magam azzal, amit csinálok, elégedett vagyok a stílusommal és nem kívánok ezen változtatni. (Yngwie Malmsteen)
Dzsungelharc
Szóval az volt a helyzet, hogy volt ebéd a közreműködőknek, csak az Akelának nem. De én elintéztem. Szóval, végülis én biztosítottam a zenekarnak a kaját. És igen, ebből az általam szerzett kajából, a Sóbry tányérjából elvettem egy, azaz egy darab paradicsomkarikát! Erre a Sóbry megsértődött, felállt, és azt mondta, nem lép egy színpadra velem. És valóban, amikor már kellett volna mennünk, azt mondta, hogy nem játszik! (Katona László/Akela)
Láncszaggató metal
Érződik azért, hogy ebben az anyagban sok év munka van, meg sok év lemaradás is. A Rocker vagyok című nóta például gyakorlatilag Nagy Ferónak lett volna kortesnótája, mikor köztársasági elnöknek akarta jelölni magát. Egy kicsit más szöveggel… (Ferenczi László/Rotor)
Hangpróba Top 3
Yngwie Malmsteen: Fire And Ice
Vájtfülű gitárosok biztosan sok újdonságra lelnek majd, én ilyen információkkal nem szolgálhatok. Jómagam eddig is azért hallgattam Yngwie-t, mert szerettem a dallamvilágát, jólesett elcsodálkozni emberfeletti képességein, az iszonyatosan felsőbbrendű technikán és adottságokon. Szerintem van ennek a zenének egyfajta misztikus hangulata. (Cselőtei László)
Anvil: Worth The Weight
Hogyan is tudnám leírni ezt a muzsikát? Mindenekelőtt egy őrült jó dobost kell elképzelni. Kb olyat, mint a Slayer Lombardója, csak egy kicsit pontosabbat. A gitárok számára képzeljünk el komplex, de lendületes, sodró riffeket. Mindehhez tegyük oda Tom Araya utóbbi években megszokott énekstílusát, kissé visszafogottabb változatban, több énektudással alátámasztva. Vegyünk az elegyhez néhány régi Black Sabbath-ízű dallamot, némi anthraxesen kiabálós vokált, és már kész is az Anvil! (Cselőtei László)
Warbabies: Warbabies
Amerikai rockzene szól a hangszórókból, ahogy behelyezi az ember a kazettát. Az a fajta, amely éppúgy kelhet el két mint kétmillió példányban. Lehet, hogy a Warbabies-zel sem fogunk soha többet találkozni, de valami azt súgja, hogy Paul Stanley nem véletlenül írt közös nótát Braddel, nem véletlen, hogy az Epic adta ki az albumot és az sem véletlen, hogy dúdolom napközben a dalokat. (Lénárd László)