Van egy nagyon friss és nagyon jó kis hazai oldal, a Grungery.hu, ami csupán pár hete indult el, de igen tartalmas interjúkat és exkluzív koncertbeszámolókat (Monster Magnet, Ed Kowalczyk stb.) is olvashatsz a hírek, érdekes cikkek, posztok mellett egy vérbeli rock, metal, grunge fanatikus, Pintér Miklós tollából.

Többek között készült már interjú az Ozone Mama gitárosával, Gábor Andrissal, de a ‘Grunge és én’ sorozat részeként a SportTV Trash Talk műsorának NBA szakértőjével, is, Tőrös Balázzsal is.

A sorozat legfrissebb interjúja a HammerWorld szerkesztőjével, Lénárd Lászlóval készült, grunge-ról is persze, de a Metallica Hungarica 1986-os indulásáról, valamint a Metal Hammer Hungarica fejlődéséről, és mindarról a változásról, ami a ’90-es évek elején lezajlott a rockszíntéren. És ez még csak a monstre beszélgetés első része!

L.L.: „Itthon nem voltak még bent a nagy kiadók akkor, tehát nem kaptunk albumokat, hogy írjunk róluk, így ezeket megvettük magunknak. Nekünk az volt a szerencsénk, hogy aránylag gyakran mentünk ki Németországba, Berlinbe, Ausztriába. A német kiadóhoz, meg koncertekre is. Akkoriban minden pénzem lemezekre, koncertjegyekre ment el, a Louder Than Love-ot is kint vettem meg bakeliten. Azok a lemezek, amiket a Hangpróba rovatban pontoztunk, szinte kivétel nélkül az én megvásárolt bakelitjeim voltak. Vagy amiket felvetettem kazettára a Solarisban vagy a Vikingben. Később a német Hammerben is hatalmas promo-kazetta begyűjtéseket rendeztünk. Ami nekik nem kellett, azt mind hordtuk haza! (nevet) Kívülről lehet, hogy úgy látszott, hogy ’ezek csak ülnek ott a szerkesztőségben, várják a postást, aztán meg jól lefikázzák a lemezeket’, de ez egyáltalán nem így ment!” (nevet)

„Az Alice in Chainst a Megadeth előzenekaraként láttam először Németországban. A Facelift lemez még friss volt akkor, a kiadójuk tolta be őket a Megadeth turnéra. Mai fejjel hihetetlennek tűnhet, de amikor elkezdődött az Alice in Chains koncert, majdnem teljesen üres volt a nézőtér, még az első sor sem volt teljes. Ott álltunk pár klasszikus felvarrós, mellényes thrash-rajongóval. Layne-ék nagyon fiatalok voltak akkor, olyan igazi, ártatlan, hamvas arcú srácok. Nekünk is abszolút az első élmény volt, de tetszettek, mert ott volt a zenéjükben a Sabbath!” (nevet)

A teljes interjúhoz kattints ide!