A középiskola éveiben, a ’90-es évek legelején ismertem meg ezt a bandát. Akkoriban kézről kézre jártak a kazetták a legismertebb bandákkal, a death és a thrash metal nagy népszerűségnek örvendett. Volt egy srác a suliban, akinek a bátyjával közös gyűjteményében nagyon egzotikus dolgok is voltak. Távolinak, megfoghatatlannak tűnő sufni-illatú zenék, hogy csak azt a néhányat említsem, amire ma is emlékszem, például a Believer, az Obliveon vagy a Sacrament, na és persze a Morbid Saint. Ezekben a bandákban annyi a közös, hogy soha nem lett belőlük olyan súlyú előadó, hogy a legnagyobb hatásaikat jelentő csapatoknak akár csak a nyomdokaiba lépjenek.
A wisconsini thrasherek első albumával kapcsolatban annak idején meg sem fordult a fejemben, hogy marhára kihallatszik belőle az Exodus, a Slayer, a Sepultura, a Kreator, a Sodom meg számos nagyobb név a műfajban, azon felül meg elég szarul szól. Nagyon intenzív, de kiforratlan anyag volt, a szarul szólásról meg annyit, hogy az album valójában a banda két évvel korábbi demójának mindenféle utómunka nélküli kiadása. A karrierjük rövid volt. Az a helyzet, hogy talán még jó időben, de rossz helyen voltak, a ’90-es évek meg fél kézzel tucatszám darálta be az ilyen bandákat. A második lemezük terv maradt egészen a 2010-ben történt újjáalakulásig. 2012-ben kiadták az összes demófelvételt egyben egy duplán, 2015-ben pedig a ’92-’93-ban rögzített demós dalokat egyetlen albumként újra felvéve – ez utóbbi hiányt már nem pótolt, új lemeznek meg régi volt.
A tulajdonképpeni visszatérés tavaly ősszel vette kezdetét, amikor elkezdtek jönni az új album – ami gyakorlatilag a Morbid Saint első stúdióalbuma – kislemezei, egymás után olyan kiváló dalokkal, mint a hiperintenzív címadó, az agresszív technikával megtámogatott Pine Tuxedo, a klasszikus öbölthrasher Bleed Them Dry, valamint a sportteljesítménynek sem utolsó Rise from the Ashes, ami a Swallowed nyitó tétele. Maradt még puskapor a többi nótában is, ezt mutatja az erős teuton hatást mutató Fuck Them All/Killer Instinct páros, meg az inkább Kalifornia-Arizona viszonylatban mozgó Fear Incarnate/Psychosis. Az új Morbid Saint lemez összességében egy átütő erejű visszatérő alkotás egy underground kult bandától. Olyan energiákat mozgat meg, mint a Destruction és a Possessed ereje teljében. Régisulis thrash rajongóknak kötelező, az újsulisoknak meg ajánlott.
