A visszatérést jelentő Chimera EP után egy évvel megérkezett az újra igen aktív death metal-gépezet, a Monastery új nagylemeze.

A két hanghordozó közti időszakban némi változást jegyezhettünk fel a felállásban: Fritz helyett mostantól Kovács Robi tölti be az énekes posztot, a gitárhangzás masszívabbá tétele érdekében pedig ötödik tagként Tóth Krisztián érkezett a megmaradó hármas, Tóth Ferenc (gitár), Szanati Szabolcs (basszus), Kovács Róbert (dobok) mellé.

A háromszámos EP-hez képest a zene is változott valamelyest, picivel komplexebb, ritmusaiban töredezettebb dalok kerültek a Divine Damnationre. Mindeközben azért az elsőre ható groove-ok leszállítására is rendesen odafigyelt a zenekar, amelyek a nem túlgondolt, mégis precíz hangzás mellett nagyon tudnak hatni.

Roland őszinte, egy cseppet sem effektezett hörgései, illetve a súlyos riffek mellett simán megférnek az egészen finom megoldások is, amelyek néhány akusztikus pengetés, kellemes harmónia, szép szóló képében jelennek meg nagy többségben a számok felvezetéseként, vagy akár azokon belül, amolyan hangulati váltásként. De közben a banda egy pillanatra sem téveszti szem elől a legfőbb koncepciót: hogy a végeredmény mindenképpen megőrizze régisulis jellegét.

Ez bizony korrekt munka!

9/10