Mit nevezünk vizeletinkontinenciának? Milyen okai lehetnek? Milyen típusai vannak? Milyen vizsgálatokra kerül sor? Milyen szakorvoshoz kell fordulni? Cikkünkben megválaszoljuk a legfontosabb kérdéseket a témával kapcsolatban.
A vizeletinkontinencia az emberek körülbelül 10 százalékát érinti. Bármilyen életkorban előfordulhat és akaratlan vizeletvesztést jelent.
A helytelen életmód is okozhat akaratlan vizeletvesztést
A vizeletinkontinenciát okozhatja többek között genetikai hajlam, terhesség, szülés, túlsúly, méheltávolítás, hormonális változás, prosztatabetegség, visszatérő húgyúti fertőzés, vesekő, idegrendszeri károsodás. Továbbá az okok közé sorolható a húgyhólyag túlműködése, a gerincoszlop sérülése, a stroke, a cukorbetegség, a székrekedés, a heves köhögés és a nagy erőbehatással járó sport.
Az említettek mellett vizeletinkontinenciát okozhatnak bizonyos gyógyszerek, például nyugtatók, vérnyomáscsökkentők, altatók, szívgyógyszerek, izomlazítók, vízhajtók és antidepresszánsok. Továbbá a helytelen életmód is okozhat akaratlan vizeletvesztést. Ide sorolható például a stressz, a dohányzás, az elhízás és a nem megfelelő folyadékbevitel. Panasz esetén érdemes felkeresni a Belvárosi Orvosi Centrumot.
Minden esetben alapos kivizsgálásra van szükség
A vizeletinkontinenciának öt típusa van: sürgősségi, túlfolyásos, reflex-, stressz-, kevert inkontinencia. Ezt a betegséget sokféle ok előidézheti, emiatt minden esetben alapos kivizsgálásra van szükség annak érdekében, hogy felállítható legyen a pontos diagnózis.
Vizeletinkontinencia esetén nőgyógyász vagy urológus szakorvos tud segíteni a betegnek. Vizelettartási problémák esetén minél hamarabb fel kell keresni egy szakorvost, aki első lépésként feltérképezi a panaszokat, majd pedig fizikális vizsgálattal megállapítja az elhelyezkedését a kismedencei szerveknek.
Milyen vizsgálatokra kerül sor?
A szakorvos az áttekintő hasi és kismedencei ultrahanggal megvizsgálja a vizeletelvezető rendszert, illetve tájékozódik a belső nemi szervek rendellenességeiről és arról, hogy mennyi a visszamaradó vizelet a hólyagban a vizelés után. Stressztesztre is sor kerül, melynek során köhögtetéssel figyeli meg a szakorvos az akaratlan vizeletvesztést.
Urodinámiás vizsgálatra is sor kerül, melynek során nyugalmi állapotban történik a hólyagban kialakuló nyomás meghatározása, illetve a hólyag telítődését követően. Ennek során feltöltik a hólyagot vízzel egy katéter segítségével, és közben figyelik a kialakuló nyomást. Mindemellett a vizsgálat során cisztoszkópiára is sor kerül, melynek során a cisztoszkópot, vagyis egy optikai készülékkel ellátott vékony csövet helyeznek a hólyagba a húgycsövön keresztül. Ennek az eszköznek a segítségével megvizsgálható a hólyag belső fala, valamint eltávolíthatóak bizonyos elváltozások.
