Oroszországból többnyire black metal bandák felől értesülünk vagy poszt-leágazásokról, és ugyan doom metal is terem arrafelé, ritkább a felsorolt irányvonalaknál. A Megalith Levitation harmadik albuma, az Obscure Fire nemrég érkezett meg hozzám.
A trió 2016-ban alakult Cseljabinszkban, az Acid Doom Rites című debütalbum 2019-ben jelent meg. Ezt követően készült egy split, majd 2021-ben a Void Psalms album – ez utóbbival ismertem meg a zenekart. Annak idején leforgattam párszor az Aesthetic Deathtől jött CD-t, azonban eléggé egysíkúnak ítéltem az anyagot. Az Obscure Fire öt tételében sikerült valamennyit javítani az összképen. Tíz perccel rövidebb az Obscure Fire, mint a Void Psalms és ez jót tett a felvételnek, mivel a csapat óriási mértékben nem tágította ki a zenei látóteret.
A Metal Archives stoner/doom metalnak titulálja a csapatot, amiben a „stoner” titulust az támaszthatja alá, hogy a zenének van egy „füstös” jellege, enyhe pszichedelikus hatása. Ez a doomos riffelés egy bizonyos típusát takarja, az ólomsúlyú, ám bizonyos hangulatokat felmutató játékot, ami kellőképpen lassú tempóval halad. Az ének enyhén torzított/effektelt tónusú, ami egy plusz elem az összképben, s ugyan nem extrém énekről van szó, igazán kiugró dallamokat nem hallunk. Mondhatjuk, hogy ebben a zenében nem is ez a lényeg, inkább a doom-hullámok, amelyek néha egészen vad tarajokat támasztanak.
A monotonitás, annak ellenére, hogy az Obscure Fire zenéje változatosabb az előző albumnál, továbbra is része a Megalith Levitation zenéjének, a zúgó-bógó riffelés mellett a gitárharmóniáknak is van egy súlyos, delejező, ólmos jellege. Nagy meglepetésemre az Of Silence dalban – amiben érzékelhetünk egy szolid tempóváltást – a zenekar Ady Endre „Jó Csönd-herceg előtt” című versének szövegét használta fel. Természetesen angolul szól a vers.
Igényes digipak-kiadást kapott az Obscure Fire, kihajtogatható panelekkel, szép booklettel. Doomkedvelők számára érdekes lehet a lemez.
