AMORPHIS: The Karelian Isthmus
Három évtized távlatából nyilvánvaló: ahogy anno a Bathory a black – és később a pagan – metal, úgy az Amorphis a folk metal keresztapjaként írta meg bemutatkozó lemezét, amelyen még a death/doom stílusjegyek dominátak. Ez a tíz dal volt az előzménye az örök hivatkozási alap Tales From The Tousand Lakes albumnak, amely után a csapat kivételes arculatváltásba és kísérletezésbe kezdett. – Gáti Viktor
THE BLACK CROWES: The Southern Harmony and Musical Companion
A Robinson fivérek vezette banda hatalmasat ment első albumával (Shake Your Moneymaker), de a másodikból is elkelt pár millió. Blues-os, southern-es rockjuk már akkor sem tűnt újítónak, de annyi feeling volt benne, hogy máig jó hallgatni. A legnagyobb sláger a Remedy, amiben két afro-amerikai hölgy vokálozik baromi jól. – Uzseka Norbert
BLIND GUARDIAN: Somewhere Far Beyond
Az addig „csak” ügyes germán eurospeed csapatnak mondható BG ezzel az albummal alkotott először olyat, amivel a meghatározó óvilági bandák ligájába léphetett. A korábbról megszokott nyaktörő tempókat és kissé szögletes énekdallamokat vaskos – néhol queenes – kórusok kísérik, a gitárjátékot át- meg átszövi a rafinált dallamok sűrű folyondára, a misztikus-mesés atmoszféra pedig szépen cseng össze a borítóval. Remek anyag, a német metal egyik klasszikusa. – Schmidt Péter
BOLT THROWER: The IVth Crusade
Máig rejtély számomra, hogyan sikerült rátalálniuk a briteknek arra a csodálatos hangzásra, ami ezt a death metal klasszikust jellemezte. Ráadásul, a húros szekció (ne feledjük, egy leányzóval, Jo Bench bőgőssel megerősítve) olyan megkapó lazasággal variálta a döngölő riffeket a szépen kijátszott melódiákkal, ami abban az időben (a sok hasonló próbálkozás ellenére) szerintem kuriózumnak számított. – Zubor Olly