Svéd death metal magyar srácoktól olaszul? Bizony lehetséges! És hogy ez miképpen jött össze, arra elég egyszerű a magyarázat.
Az …in Viscero nevezetű projektben többek között a Casketgarden, a Boru, a Mutilation Case és a Rém sorait erősítő zenészek játszanak, akik ugyanúgy szeretik a svéd (stockholmi) death metalt, mint a klasszikus olasz horrorfilmeket. Ezirányú kedv(t)eléseiket pedig igyekeztek egy csomagba, vagy ha úgy tetszik, hullazsákba gyömöszölni.
Szóval, adott a tipikus láncfűrészes sound, amivel stílszerűen akár a texasi láncfűrészes történeteit is megénekelhetnék Giorgióék. De nem, ők inkább a talján filmgyártás nagyszerű pillanatainak megelevenítése mellett tették le az esküt, a ’60-as évektől egészen a ’90-es évekig. Ennek köszönhetően ezen az albumom hét horrorfilm előtt tisztelegnek, amelyek démonokról, boszorkányokról, zombikról és az emberi elme legsötétebb bugyrairól regélnek nekünk. Ezen tisztelgést pedig csak még hitelesebbé, mélyebbé teszi az olasz nyelv, na meg a filmbetétek használata.
Ami magát a zenét illeti, hallhatóan jól elsajátították a műfaj alapjait a srácok. Ennek köszönhetően akadnak itt lassabb és gyorsabb dalok, dalbetétek, a sound tényleg szétrepeszti a dobhártyánkat, miközben az egész albumot áthatja egy gonosz, vagy ha úgy tetszik, horrorisztikus hangulat. Giorgio masszív alapokat szolgáltat a nem túl bonyolult, de ide tökéletesen illő dob- és basszustémáival, miközben a gitárszólamai, Baggioéval egyetemben kellő változatosággal szállítják a reszelős vagy éppen dallamos témákat. Martino pedig erőteljes hörgésekkel teszi teljessé a képet az eleinte kissé szokatlan, de pár perc alatt könnyen megszokható olasz mondanivalójával.
Viszont, én egy picit úgy érzem, hogy amilyen sok energiát fektettek a srácok az amúgy ötletes koncepcióba és körítésbe, olyan kevés maradt a dalszerzésre. Nekem hiányoznak az igazán ötletes témák, dallamok a szerzeményekből. Persze, mivel az alapstílus nem feltétlenül a megkapó melódiák felsorakoztatásáról szól, így én sem azt várnám az …in Viscero tagjaitól, hogy intenzív slágergyártásba kezdjenek. Csak azt, hogy ennél egy picivel több váratlan dologgal lepjenek meg. Úgy, ahogy az egy jó horrorfilmhez is illik.
Maradjunk egyelőre annyiban, hogy az …in Viscero láncfűrészes mészárlásának a franchise-a jó alapokat kapott az Italia Violentával, de az igazi izgalmak minden bizonnyal a második résztől várnak a tisztelt hallgatóságra! Várjuk a folytatást!
