(Fotó: Hegyi Júlia Lili)

A Fish! zenekar körül igencsak zajlik az élet mostanában. Új lemez, turné, tagcserék, meg ami csak egy zenekar életében megtörténhet. A jelenről, a friss albumról és persze a múltról is faggattuk a zenekar énekesét, a vezérhalat, Kovács Krisztiánt.

Tavaly év végén tagcsere történt a zenekarban, majd még fel sem ocsúdtunk belőle, máris egy újabb. Eddig talán összesen volt ennyi. Te, mint Vezérhal, hogy látod ezt?
„Mi azért hamarabb felocsúdtunk! (nevet) Nézd, jövőre huszonöt éves lesz a Fish! név és ez idő alatt – főleg az első évtizedben – bőven voltak változások, de még csak nem is ez a legutóbbi felállás volt a leghosszabb életű. Ennyit a száraz adatokról! Sosem kellemes, ha egy jól működő egység megbomlik, de nálunk bizonyos szempontból sosem volt teljes egység. Ezzel a tagsággal is egy páratlan energiájú társaság voltunk élőben, ezen túl viszont mások voltak a prioritások, az idő előrehaladtával egyre inkább. Ahogy Zsolti fogalmazott, “ez nem való mindenkinek”, csak ezt észre kell venni egy idő után. Ha valaki menni akar, rá kell adni a kabátot. Nem véletlen, hogy mi ketten húsz éve nyomjuk együtt, miközben mi veszekedtünk/veszekszünk a legtöbbet! Ezt az elkötelezettséget nem várhatod el mindenkitől, tolerancia és kompromisszum szükséges minden oldalról, azonban ezeknek is megvan a határa. Ha valami már csak a kompromisszumokról szól, akkor a lényeg veszik el. Jó pár hónap távlatából ez már a múlt, van két remek srácunk hasonló felfogásban, új energiával, kiváló nyári koncertekkel és itt a még mindig új album.”

Viszont az kimondottan örvendetes volt, hogy ezek az események a zenekar életében nem okoztak fennakadást, terv szerint érkezett az új nagylemez is, ami már a hetedik a sorban. Szerintem a Régen minden jobb volt egy esszenciális Fish! anyag. Te hogy látod ezt?
„Talán nem annyira köztudott, de a Fish!-ben a dalok tőlem jönnek, így a lemez megírását/felvételét most sem akadályozta semmi, készre írt számok kerültek felvételre, ahogy hosszú évek óta mindig. Annyiban biztosan esszenciális a lemez, hogy szövegileg összegző jellegű és nagyrészt retrospektív, nem csak a címében. (mosolyog) Vannak ugyanakkor up-to-date témák is, de a szellemiség is jobban átjön talán a szövegekben: az egyén szabadsága, a függetlenség megőrzése vagy a respekt az underground zenék és felfogás iránt, miközben megmaradt a humor és a jókedv is persze.” 

Nekem azt tűnt fel, hogy a hardpop most inkább punkosabb talán, jobban kihallom belőle a hatásaidat. Oké, a Nem jó, de nem is tragikus EP és mondjuk a Pozitív is ilyen volt, de azt hittem, ezúttal jön minimum egy Ne is figyelj rám 2. Nem is volt tudatos törekvés részedről sosem, hogy direktben próbálj slágert írni?
„Punkrockosabbnak nem mondanám, hangzásban viszont egyszerűbb/konkrétabb a lemez. Ez koncepció is volt. A címhez hűen a kilencvenes/kétezres évek soundját vettem alapul, ami számomra eleve adott és leginkább visszaadja a zenekar élő megszólalását. Nem is gitároztam fel a szükségesnél több sávot, Gergő egy-két helyen díszített, de ennyi, ritmusilag sem lett túlgondolva a dolog. Inkább a Feeder/Weezer/korai Foo Fighters mondható valamennyire erősebb hatásnak, de persze simán kihallható az ezredfordulós poppunk a Green Day/Sum 41 vonalon, nem megfeledkezve a metalos riffekről! Abból is van mutatóba, bár nem ez dominál. Zenekari szinten is tudunk mondani több kedvencet vagy slágert, de nyilván rádióslágerre gondolsz. Nem, nem volt ilyen indíttatás… Ha kijön egy ilyesmi dal, akkor megfutjuk a köröket, ha nem, akkor nem. Ahogy jön, úgy jön, ahogy a költő mondja a lemez első sorában!” (nevetünk)

Bár, ha jobban belegondolok, akkor a Nekem ennyi elégben meglehetősen komolyan ott van a slágerfaktor, akár még popos értelemben is. Erre mégsem készült klip. Még, vagy már nem is fog?
„Tervben van a videó, illetve még egy kis körítés a dalhoz, de nem ragaszkodtunk a nyári megjelenéshez. Koncertezünk, nem görcsölünk, nem kapkodunk. Több klip is lesz még a lemezhez, szeretnénk megadni a módját. A Nekem ennyi elég egyébként nagyjából úgy született, mint a Majdnem Kalifornia 2008-ban: fél óra alatt megvolt és gyakorlatilag az utolsó pillanatban dobtam be, hogy itt van még egy kész dal, vegyük fel. Nem látjuk előre, miből lesz sláger vagy miből nem, de ez a nóta valóban esélyes, koncerteken is eléggé pörög.”

Láttam, hogy amikor a Kétezerhuszonkettő klipje kijött, akkor volt pár arc, aki nehezményezte a mondanivalót. Nem teljesen értettem, hiszen ez az ide szúrok, oda szúrok attitűd valahogy mindig is megvolt a szövegeidben, maximum nem ennyire direkten. Nem féltetted a zenekar pozícióját a dal miatt?
„Ez a pozíció egyrészt a szélsőségektől mentes közép lett volna, de ez ebben az országban nem létezik. Hiába jelented ki, hogy ugyanúgy hánysz a pökhendi, álkeresztény államosítóktól, mint a szélsőséges woke csendőrségtől, valahova be leszel szorítva. A nyílegyenes szöveghez képest is sikerült a szokásos skatulyázást beadni sokaknak, szóval a dal a mondanivalóját tekintve sajnos tökéletesen sikerült. Másrészt nálunk sokkal ismertebb előadók is fogalmaznak meg kritikákat, erősebben is, ez így van rendjén, a hardcore/punk zenekarokról nem is beszélve. Mindenki arról ír, amiről akar vagy ami jön belőle. Én is, te is. Aztán majd aki meghallgatja, eldönti, mit kezd vele. Ettől még nem leszünk politikus csapat, a cél az, hogy ezektől a szarságoktól legalább egy koncert erejéig mindenki függetlenedjen és kieressze a gőzt. De néha nem árt elgondolkodni sem.”

Szerinted általánosan mennyire figyelhető meg az a jelenség, hogy félreértik a szövegeid, gegjeid? Emlékszem, láttam már mérgesen távozó csajokat Fish! koncertről és te akkor sem jöttél zavarba, csak még jobban megpörgetted a showt.
„Ritka, de előfordul. Volt olyan, hogy koncert után valaki számonkért, hogy milyen alapon mutattam be úgy magunkat, hogy “színpadon a világ legjobb zenekara” (nevetek)… Azt hiszem, a tetszeni akarás taszít a legjobban a legtöbb előadóban, de a youtuberek között is. Nem valamilyenek, hanem valamilyeneknek mutatják magukat és pontosan eszerint kommunikálnak. Ezzel sosem tudtam azonosulni. Becsomagolni és eladni magad. Ha valakinek tetszik, amit csinálok, akkor az tetszen azért, mert tényleg olyan vagyok, ennyi. Ha nem, nem. Ennél egy fontosabb van, hogy olyan csapat legyen mellettem, akik ebben legalábbis hasonlóan gondolkodnak és elfogadjuk, sőt támogatjuk egymást és kettéharapjuk a színpadot!”

Az utóbbi időben egyre többször fordult elő, hogy olyan bandákkal nyomtátok együtt, akiket az egyszeri zenehallgató lehet nem kötne hozzátok. Gondolok itt a Don Gattóra, vagy éppen az olyan közreműködéseidre, mint a Beerzebub dal. Szerinted alapvetően kikből épül fel a Fish! közönsége, milyen arcokból?
„A zenekarban mindenki durvább zenéket hallgat, mint amilyet itt játszunk, lehet, hogy pont emiatt működik. Ezer szállal kötődünk a metal/hc/punk színterekhez, Kristóf és Gergő is innen jön a Satelles/VLKN és a Mirror soraiból …a fiatal – vagy öreg;) – bandákat igyekszünk segíteni akár egy poszttal vagy vendégzenekari státusszal, de van, amikor csak egymás mellé kerülünk egy fesztiválon. A Beerzebub dal szövegileg teljesen rímelt az akkoriban még csak formálódó Huszonkettőre, a zene meg rendben van, semmi akadálya egy ilyen közösködésnek, sőt. Azóta mondhatom, hogy baráti a kapcsolat velük is, ez a legfontosabb. 
A Fish! közönsége ennél még színesebb, talán a legnagyobb részük a külföldi pop punk/rock hallgatója, sok hazai metalt kedvelő van és jönnek az alter/pop színtérről is koncertre járók. Legalábbis a színpadról lenézve a pólók alapján ez látszik, de az életkorban is jelentős a szórás.” 

Tudsz olyan „nagyobb” zenekart említeni itthonról, amelyet felfogásban rokonítanál magatokhoz?
„Vannak, akiket tisztelek/tisztelünk, de konkrét követendő példát vagy erősebb rokonságot nem tudnék mondani. Ettől szép, mindenki más valamennyire. Valakiben a profizmus tetszik, de a zene nem, de ennek a fordítottja is igaz. Nyilván velünk is vannak így.”

Tudatosan nem csináltatok a Fish!-ből soha munkahelyet, míg a legtöbben megpróbálják a lehető legjobban meglovagolni a sikert. Nálatok ez miért nem merült fel?
„Mert a varázs veszett volna el idő előtt… a munkahelyedet hamarabb megunod vagy kiégsz és ha megpróbálod kisajtolni a legtöbbet, az nem kecsegtet hosszú távú lehetőségekkel. Nálunk is nehéz volt összeegyeztetni ezt a magánélettel vagy a személyes ambíciókkal, nem is ment mindenkinek. Ha ez munka lenne, nem ugyanazt jelentené. Sokat kell dolgozni vele, de nem munka. A munka arra van, hogy ezt csinálhassuk.”

És akkor a végére pár könnyedebb téma! Milyen zenéket, filmeket, sorozatokat fedeztél fel mostanában? Van időd ilyesmire egyáltalán?
„Nem igazán, ha időm van, akkor inkább bringázom vagy elutazom valahova, ilyenkor zenehallgatás van, Kristóffal bombázzuk egymást leginkább zenékkel. Ősszel igyekszem behozni a filmes lemaradásaimat!”

Amikor ezt az interjút készítjük, egy Metallica: 72 Seasons póló van rajtam, amit a te kedvedért vettem fel. Rájöttél már, milyen fasza lett ez a lemez? Ha nem, miért nem?
„Gratulálok a pólóhoz és köszönöm, megtisztelsz! (nevet) A véleményem nem változott viszont, háromszor nekifutottam (ebből egyszer a te kedvedért), de nem működik. A #régenmindenjobbvolt jegyében értékelem a dolgokat, de a dalok sajnos sehogy nem maradnak meg. A Hardwired sokkal jobb volt szerintem.”

És az utolsó: szerinted meddig lehet releváns a Fish! zenéje? Van egy pont, amikor már ciki lenne ezt nyomni a színpadon?
„Az alapvető öniróniával meg az egyenes fogalmazással nem hiszem, hogy bármi cikivé válhatna. Nem fogok, nem fogunk úgy csinálni, mintha húszévesek lennék. Kezeljük magunkat a helyi értékünkön és örüljünk annak, amit elértünk. Ha jönnek a dalok és a dumák, ha egészségileg nincs gond, akkor még toljuk bőven. Kérdezd meg öt év múlva megint!”

A 100 oldalas magazin 1990 Ft-os áron kapható országosan a hipermarketekben, a benzinkutakon és az újságárusoknál, valamint digitális formában a Dimag és a Laptapír rendszerében.

Hammerworld No.352 / 2023. szeptember-október

Címlapsztori: IRON MAIDEN
Interjúk: Baroness ★ Burning Sun ★ Casketgarden ★ Danko Jones ★ Don Gatto ★ Doro ★ Dødheimsgard ★ Dying Fetus ★ Eclipse ★ Fish! ★ Fortíð ★ Kataklysm ★ KK’s Priest ★ Kreator ★ Kukovecz Gábor ★ Master Lab Comics ★ Mirror ★ Monastery ★ Noble Victory ★ Primal Fear ★ Spirit Adrift ★ Stardust ★ Tyketto ★ Uada ★ U.D.O.

Rovatok: A jó, a rossz és a csúf ★ Élő Fém ★ Hangerőmű ★ Hangpróba/Sokkoló Korongok/Sokkoló Extra ★ Hatásokk ★ Médiaradar ★ Saját szavaikkal (Hydra) ★ Zenészfüllel

Ajándék CD-k: MONASTERY – From Blood / HYDRA – Láncra verve

Kapcsolódó bejegyzések/interjúrészletek: https://hammerworld.hu/tag/hw352/
Ne felejtsd el a honlap Hangpróba rovatában pontozni a lapszám kiemelt albumait!

SÚGD MEG NEKÜNK! – A magazinnal, a honlappal és a rádióműsorral kapcsolatos véleményedet írd meg az mhh@hammerworld.hu e-mail címre!

ELŐFIZETÉSI AKCIÓ! – https://hammerworld.hu/elofizetes
TÁMOGATÓI CSOMAGOK – https://hammerworld.hu/gyujtoi-kiadas/