Idén tavasszal végre elindult a Petőfi Kulturális Ügynökség hiánypótló könnyűzenei multimédiás platformja, a Hajógyár. Dénes Adél, a PKÜ könnyűzenei igazgatója mutatja be, miről is szól valójában ez a komplex honlap. 

Még 2021 őszén, a nyomtatott HammerWorld magazin számára készítettük az első interjút Dénes Adéllal, aki már akkor az egyik legfontosabb projektjének nevezte a készülő Hajógyár honlapot. 2021-ben kemény munka zajlott a háttérben, hogy 2022-re elindulhasson a hazai könnyűzene otthonának szánt, sokoldalú online platform. 

A beszélgetésünk pillanatában már éles üzemmódban működik a Hajógyár honlap, amelyen lényegében egy teljes éve dolgoztatok. Mi volt az alapvető cél?

„Egy olyan komplex felületet akartunk létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy ne különböző, szétszórt streaming és egyéb platformokon kelljen megjelentetni a hazai könnyűzenei színtér szereplőiről, eseményeiről készült anyagainkat. Az volt az alapgondolat, hogy ugyanazt a tartalmat, amely audiovizuális formátumban, tehát videoként elkészült, akár csak egy rövidebb, szöveges kivonatban is el lehessen olvasni, vagy, ha kíváncsi vagy a képi megvalósításra, akkor nézni és hallgatni is tudd az adott anyagot. Viszont, ha éppen utazol vagy közben mással foglalkozol, akkor tudd csak hallgatni, de amennyiben csupán arra van időd, kedved vagy lehetőséged, akkor szöveges formátumban is hozzáférj az információkhoz. A cél, hogy legyen egy olyan gyűjtőhely a hazai könnyűzenei színtér számára, ahol egy helyen lehet találkozni a különböző stílusban alkotó legfontosabb művészekkel, ugyanakkor bemutatkozási lehetőséget nyújt új, feltörekvő előadók számára is. Fontos aláhúzni, hogy ez alapvetően nem egy klasszikus értelemben vett online hírportál, ahol a rövid, friss hírek dominálnak. Lényeges, hogy a tartalom aktuális legyen, de mi mélyebb, hosszabb távon működő, mondhatnám, örökérvényű anyagok gyártását tűztük ki célul. Van hírfolyamunk, de az elsősorban a szakmai eseményeink kommunikációjára szolgál.”

Ha ez egy, a hazai könnyűzene minden stílusának helyet adó felület, hogyan oldjátok meg, hogy a látogató ne vesszen el a sok információ között, könnyedén megtalálja az őt érdeklő anyagokat?

„Műsoraink témáiban és elnevezéseiben is jól meghatározzák, hogy milyen közönséghez szólnak. Szoros együttműködésben dolgozunk az egyes műfajok szakértőivel, képviselőivel és médiumaival, tehát könnyű eligazodni a tartalmak között. Ott van például a Kult című sorozatunk, amelyben a modern klasszikus zenét járjuk körül, vagy a Producer vacsora, ahol a stúdiómunka, a hangmérnökök, zenei rendezők munkája van fókuszban. De veletek, a HammerWorlddel is készül egy műsor, amely egyértelműen metal tematikájú. Igyekeztünk, jól megjegyezhető, körülhatárolható formátumokat kialakítani, amelyeket könnyű megjegyezni, jól lehet velük azonosulni. Lehet, nagy vállalás, hogy a vidéktől a városig, a mainstreamtől az undergroundig minden helyszínnel és műfajjal igyekszünk foglalkozni, de annál szerintem ma Magyarországon nincs fontosabb cél a kultúra fennmaradásának és népszerűsítésének szempontjából, mint hogy legyen egy felület, amely csak a magyar alkotókért van, csak a hazai könnyűzenéről szól, ami megmutatja a különböző művészeti ágak közötti kapcsolódásokat, érthető és izgalmas formában beszél a könnyűzenei kultúráról. Hatalmas a zaj a közösségi médiában, a fontos tartalmak adott esetben el sem jutnak a célközönséghez. A mi szerepünk az, hogy fókuszáltan, könnyen elérhető, izgalmas formátumú tartalmak által minél több emberhez eljuttassuk a könnyűzenével kapcsolatos információkat.”

A legtöbb hazai könnyűzenei csatorna underground körülmények között dolgozik. A Hajógyár komoly stábbal, professzionális háttérrel gyártja a tartalmakat. Fontos ez a szintű erő- és energia befektetés?

„Azt látjuk, hogy a könnyűzenei média tele van, elsősorban technikai értelemben gyenge minőségű anyagokkal. Ez sokakat elfordít az ilyen jellegű tartalmak fogyasztásától. Mi egy jelenleg huszonöt fős, rendkívül lelkes és hozzáértő stábbal dolgozunk. Különösen most, hogy már nem a fióknak dolgozunk, nagy erőket tudunk kifejteni. Ahhoz, hogy fel tudjuk kelteni a fogyasztók figyelmét, erős és minőségi látványra, technikai és tarlami minőségre van szükség. Igyekeztünk a Hajógyár anyagokat egységes, letisztult vizualitás mentén megtervezni. Figyeljük a nemzetközi piacot is. Ugyanis nem engedhetjük meg magunknak, hogy a kinti minőségnél gyengébbet produkáljunk, hiszen csak így vehetjük fel a versenyt, így vonzhatjuk magunkhoz az egyébként a világ minden információjához hozzáférő, igényes tartalmakhoz szokott könnyűzene rajongókat. A Hajógyár vizualitása tervezetten letisztult és minimalista, hogy a rendkívüli média zajban minél kellemesebben, harmonikusabban, a felzaklatott idegrendszer számára megnyugtatóan tudjunk kommunikálni.”

Említetted a hazai, független könnyűzenei csatornákat. Ezek, legyen szó hírportálokról, blogokról, podcastokról, szerény anyagi körülmények között, többnyire lelkesedésből működnek. A Hajógyár ezek számára konkurencia?

„Ezek a médiumok többnyire a könnyűzenei színtér egy-egy szeletével foglalkoznak. Szükség van rájuk, mert szakértelemmel, különböző aspektusokból közelítenek egy-egy műfajhoz, zenei stílushoz és más jellegű információkat közölnek, mint mi. A Petőfi Kulturális Ügynökség és az NKA is rendszeresen ír ki pályázatokat jelentős keret összegekből, hogy ezt a munkát támogassa. Vannak együttműködéseink sok ilyen független alkotóközösséggel. Úgy gondolom, hogy a Hajógyár nem konkurenciája ezeknek a független platformoknak, mert ahhoz hasonló strukúrával, ahogy mi dolgozunk, még nem találkoztam itthon. Már csak a lehetőségeinkből adódóan is a mi céljaink átfogóbbak. Lehetőséget akarunk biztosítani minden alkotónak, szinte szelekció nélkül. Azoknak is, különösen a kezdő, feltörekvő művészeknek, akik egyelőre piaci alapon még nem élnének meg, szükségük van a támogatásra, hogy fejlődhessenek, később piaci körülmények között is működhessenek, megtalálják a fizetőképes közönségüket. Éppen azért, mert a fogyasztók nemzetközi mércével mérnek minden tartalmat, nekünk kötelességünk olyan színvonalú műsorokat előállítani, amelyek megütik ezt a szintet. Már csak azért is, mert ez szerintem pozitívan hat az egész könnyűzenei színtérre. Olyan érdeklődést generál, ami a független csatornák számára is előnyös. Ha nálunk jó tartalmak jelennek meg, akkor az növeli az érdeklődést a hasonló, egyéb felületeken megjelenő tartalmak iránt. Nekünk egyfajta katalizátor szerepünk is van, tehát a jelenlétünk pozitív irányban hat az egyéb, hasonló tematikájú felületekre.”

Azt mondod, szinte szelekció nélkül lehetőséget adtok az alkotóknak. Ez azt jelenti, hogy ez egy nyitott felület, bárki megjelenhet rajta, aki jelentkezik, vagy ti keresitek meg a kiválasztott művészeket?

„Úgy indultunk, hogy mi ajánlottuk fel a közös munkát a kiválasztott előadókat. Ma már rengeteg megkeresés érkezik hozzánk. A közösségi felületeinken fent vannak a jelentkezési lehetőségek, nyitottak vagyunk.”

Van házon belül valamilyen csapat, „zsűri”, amely eldönti, hogy a sok jelentkező közül milyen sorrendben, kivel dolgozok együtt? Hiszen egyrészt, a zenélésnek is van olyan szintje, amely még nem érett meg a médiaszereplésre, másrészt a ti erőforrásaitok is végesek.

„Igen, azért látni kell, hogy vannak olyan kezdő produkciók, amelyek még nem kamera érettek. A stábunk folyamatosan értékeli a beérkezett anyagokat. Egyébként könnyűzenei igazgatóként az egyik legfontosabb év végi munkám az volt, hogy összeállítottam egy anyagot a hazai könnyűzenei pályázati lehetőségekről. Feltérképeztem és egy táblázatban összefoglaltam, hogy milyen szervezetek milyen jellegű támogatásokat nyújtanak a könnyűzenei élet szereplői, többek között az induló zenekarok számára. A PKÜ és az NKA egyaránt ír ki nyílt pályázatokat, amelyek rendkívül fontosak a továbblépés, fejlődés szempontjából.”

Mindez tehát azt is jelenti, hogy jelenleg nem foglalkoztok beküldött anyagok közlésével, például kész videoklipek vagy sajtóközlemények publikálásával?

„A Hajógyár saját tartalmakat gyárt. A későbbiekre van tervben egy magazin jellegű könnyűzenei felület létrehozása, ahol minden ilyen beérkezett információnak helyet biztosítunk, de jelenleg mindent, ami megjelenik a Hajógyáron, mi állítunk elő.”

Miért éppen Hajógyár lett a felület neve? Hogyan köthető ez a könnyűzenéhez?

„Szerintem már sokan tudják, hogy a tavaly előtt meghirdetett Könnyűzenei Stratégia előirányozza egy sokoldalú könnyűzenei központ létrehozását is, ahol a koncerthelyszínektől a próbatermeken át stúdiókig, közösségi terekig sokminden lesz majd. Ez a project még a tervezés fázisában van. A Hajógyári szigeten, egy, már létező épületegyüttes átalakításával, továbbépítésével valósul majd meg. A Hajógyár online platform ennek a központnak a digitális előfutára, kivetülése az online térben. Ezért a Hajógyár elnevezés.”

Hajógyár honlap: hajogyar.hu

__

___