Kiadó: Scarlet Records / Írta: Schmidt Péter / 6
Hét év telt el az ausztrál Black Majesty legutóbbi albumának megjelenése óta – az Oceans Of Black már a nyolcadik nekifutásuk, és ahogy elődjénél, úgy sajnos most is a megfáradás jeleit vélem kihallani a bő órányi lemez dalaiból. Pedig a brigád jó néhány szimpatikus anyaggal indított a kétezres évek elején, egész jó érzékkel állítva be a zenei világot a korai Queensryche és Crimson Glory hatásai, meg a melodikus eurometal vonal virtuális határmezsgyéjére. Spanyolviasz-érzést mondjuk azok a korongok sem keltettek azért, ilyet nem állítanék, de mindkét irányból olyan elemeket tettek a magukévá és öntöttek saját dalokba, hogy jó érzéssel lehetett hallgatni őket.
Ez rogyott meg az előző korongnál, ahol ezt a kiegyensúlyozottságot feladva léptek el jóval határozottabban és egyértelműbben a kétlábdobos-gyorsulós, dallamos europower irányába – amivel sajnos nagyjából el is vesztették a saját(nak mondható) hangjukat. Csapnivalóan rossz anyagnak azért nem mondanám a 2018-as Children Of The Abysst, az erős túlzás volna, de az biztos, hogy összhatásában jóval szürkébb és arctalanabb lett elődeinél.
Nem tudom, minek volt köszönhető náluk ez az iránykorrekció, kardinális tagcserékről például nem tudok beszámolni, de végső soron ez talán mindegy is. Pláne, hogy az új lemezzel is ezt a vonalat követik tovább, szóval a jelek szerint ők továbbra sem érzik problémának azt, amit én. Pedig az őstag John Cavaliere hangja például egészen figyelemreméltó, és van jó néhány nóta is, ami visszafogott tempóval, hangulatos akkordbontásokkal indul – hogy aztán hamar a sablonos, kétlábdobos melo-speed galoppozás vegye át a főszerepet. Teszem azt, az ígéretesen induló Hold On például egész biztató rajtot vesz, de aztán itt is bejön az arctalanul gyorsulós kalapálás. És több helyütt is így épül fel a dolog. Félreértés ne essék, lehet ezt jól és karakteresen csinálni, azonban az izmosabb Gamma Ray, Stratovarius vagy Angra anyagok árnyéban bizony nagyon fel kell kötni a gatyát ahhoz, hogy ezen a fronton tényleg maradandót lehessen alkotni. És ezt itt sajnos nem sikerült megugorni.
Nótacímek citálásába inkább nem kezdek most bele, maradjunk annyiban, hogy egy kvalitásai és előélete alapján többre hivatott banda meglehetősen beleszürkülős albuma ez, ami akár sokkal jobb is lehetett volna a tempók és a riffelés változatosabb megformálásával. Talán majd legközelebb…
—
(A lemezkritika eredetileg a 2025. júliusi digitális különszámban jelent meg.)
„Klasszikus power metal mesterkurzus Ausztráliából, igazi, jó értelemben vett gitáristenekkel. A szólók annyira erősek, hogy egy külön EP-n is ki kellene adni őket. A Maiden/Priest/Dio trió és a himnikus hősiesség rajongóinak!”
– Pintér Miklós / 8
„Melodikus power/speed Ausztráliából. Már alapból ettől van egyfajta bája. De a hasonszőrű (értsd. kb. Helloween-jellegű) bandák között ettől függetlenül is simán megállja a helyét. Mondjuk, nem írnak történelmet, de annak, ami, teljesen megfelel.”
– Cselőtei László / 7
„Még ha nem is teljesen az én zeném, a borító és a lemezcím teljesen megvett. Jó sound, jó hangulat, korrekt dalok. Egyben sok a lemez, nem tudom, előveszem-e még valaha, de jól szórakoztam közben!”
– Szénégető Richárd / 7
„Másodvonalas power metal, a duplázó és a kommersz dallamok bűvöletében.”
– Gáti Viktor / 6
„Magamon is meg tudok lepődni, amikor egy-egy power metal albumot az elejétől a végéig örömmel hallgatok meg. Nos, az Oceans of Black nem ilyen. Nekem egy kicsit vérszegény, mind zeneileg, mind vokálisan, mind hangzásilag. Persze, nyilván nem lehet véletlen, hogy a banda már az x+1-dik albumánál tart, így alighanem az ősrajongók ezt a lemezt is örömmel fogadják majd.”
– Zubor Olly / 6
„Hiába szerethető és hiába népszerű ez a zenei stílus, ha milliónyi olyan zenekar van, akik ugyanezt a zenét sokkal jobban, hitelesebben játsszák. Nem nevezném kliséhalmaznak, de nem is áll távol tőle. ”
– Gyuricza Ferenc / 5
„Minden szempontból abszolút középszerű.”
– Kiss Gábor / 5
„Azért lássuk be, hogy ez egy zseniális album lenne, ha 1985-ben jött volna ki. ”
– Uzseka Norbert / 5
