A nyers hús, ha nem megfelelően van tárolva, kezelve és elkészítve, komoly egészségügyi kockázatokat rejt. Legvégső esetben akár halált is okozhat.

Aki gyakran főz otthon és nem vegetáriánus, annak nem jelent különösebb problémát elkészíteni a húsos fogásokat, amiknek alapanyaga a nyers hús. A szupermarketekben szinte sterilnek tűnnek az átlátszó csomagolásban, így könnyű elfelejteni, hogy akár egy kis figyelmetlenség következtében is komoly fertőzést kaphatunk, akár már a csirkehús esetében is. Sőt!

A baktériumok imádják

Az interneten több ezer csirkemell recept közül válogathatunk, ez az egyik legnépszerűbb alapanyag. Ha nyers csirke kerül a kosárba, érdemes tudni, hogy az összes húsféle közül a legkockázatosabbal van dolgunk. A szalmonella, a hasmenést és lázat okozó campylobacterek, a humán lisztériás fertőzések, az E. Coli által okozott megbetegedések mind összefüggésbe hozhatók a nyers csirkehússal. A háttérben ott vannak még a norovírusok is, melyek a hirtelen kialakuló súlyos hányással, hasmenéssel járó gyomor- és bélgyulladásért felelősek. 

Mit lehet tenni?

Elsősorban a higiénia szabhat határt a baktériumok elszaporodásának. Az ételkészítés előtti alapos kézmosással, a hús megfelelő tárolásával, kezelésével és elkészítésével, a vágódeszka tisztításával és fertőtlenítésével lehet a legjobban megelőzni a bajt, valamint azzal, ha megbízható forrásból vásároljuk a csirkehúst.

Hol tároljuk?

A nyers húst felhasználásig mindenképpen hűtőszekrényben tartsuk, elkülönítve a késztermékektől, ahol megfelelően tárolva általában 2-5 napig eláll. Alacsonyabb hőfokon akár tovább is, a fagyasztóban például legfeljebb 6-8 hónapig javasolják a szakemberek a nyers csirkehús tárolását. Ha már megsütöttük, megfőztük, 3-4 nap az eltarthatóság, de a legjobb mindig frissen fogyasztani!  

Hogyan tisztítsuk a vágódeszkát?

Alaposan, forró vízzel és mosogatószerrel érdemes nekiállni a vágódeszka tisztításának. A mosogatás után jöhet a fertőtlenítés, ami nagy eséllyel gátat szab a fertőzéseknek, hiszen elpusztítja a vágódeszka felületén megtalálható baktériumokat. A mosogatógépekben is van már ilyen funkció, így a kettőt akár egy lépéssel is kiválthatjuk, és időt is spórolunk. Ha kézzel mosogatunk, a mosogatáshoz használt szivacs se maradjon ki. Arra is oda kell figyelni, hogy mihez érünk hozzá a csirke darabolása közben. Utána mindenképpen javasolt az érintett felületek fertőtlenítése is.

Még gondos odafigyeléssel is előfordulhat, hogy beüt a baj, és rosszul leszünk a csirkehústól. A nyers csirkehúshoz köthető megbetegedések lefolyása, időtartama, súlyossága változó, jó hír azonban, hogy a betegek többsége gyógyszeres kezelés nélkül meggyógyul. A kisgyermekekre, idősekre, legyengült szervezetűekre viszont különösen veszélyesek lehetnek a fertőzések, így ha csirkehúshoz köthető rosszullét áll fenn, akkor mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni akár enyhe tünetekkel is.

__