A tavaly júniusi HammerWorld magazin extra CD-mellékleteként jelent meg a komáromi Vesztegzár harmadik nagylemeze, a Kárhozat / Damnation, a lemez Káosz dalához pedig most elkészült egy klip. Ismerkedj meg vele!

„A 2019-es erdélyi miniturnén készített képanyagokból állítottunk össze egy videoklipet a Káosz című dalunkhoz.„

www.facebook.com/vesztegzar

VESZTEGZÁR – Káosz (a 2018-as Kárhozat albumhoz)

A később önálló kiadványként is kiadott, magyar és angol nyelven is elkészített albumon a komáromi thrasherek egyre merészebben feszegetik a stílus határait, kimondottan egy változatos és érett, nem mellesleg kiválóan megszólaló anyagot kaptunk tőlük. A dalcsokor kapcsán Kiss T. Attila faggatta ki a Dalriada dobcucca mögé is beült Monostori Ádám dobost.

Két nagyon fontos dolgot emelnék ki az azóta eltelt történések közül (időrendben): az egyik, hogy te a Dalriada dobosa (is) lettél, illetve, hogy elkészült és megjelent a harmadik Vesztegzár nagylemez. Kezdjük talán az utóbbival, hiszen 2017-ben voltatok 10 évesek, és nekem úgy tűnik, hogy a harsány ünneplés helyett leginkább egy nagyon erős új anyag megírásával és rögzítésével foglalatoskodtatok.

„Nagyon örülök, hogy így vélekedsz erről az anyagról. Köszönjük! Először menjünk kicsit vissza az időben! Az Útvesztő lemezünk 2015 szeptemberében jelent meg, ezt követően az ősz és a 2016-os év eléggé aktívnak sikerült koncertek tekintetében. Jó pár klubot, fesztivált megjártunk. Ezek közül párat érdemes kiemelni: ott voltunk a 2015-ös és 2016-os Rock On! Festen, ahogy idén is. 2016 júniusában a Barba Negra Trackben koncertezett egyik legnagyobb kedvencem a Kreator. Az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy az esemény köré szervezett mini fesztiválnak mi is részesei lehettünk.

A soron következő Rockmaraton is nagyon jól sikerült. A legnagyobb eredmény pedig az, hogy ott lehettünk a felvidéki More//Than//Fest-en. A Zólyom mellett megrendezett fesztivál már bőven szlovák többségű területen fekszik, mégis sikerült egyedüli magyar zenekarként bekerülni, ráadásul nagyszínpadra. A kora délutáni műsorunk ellenére is nagyon szép számú közönség nézett meg bennünket, és hatalmas élmény volt, hogy utánunk olyan zenekarok léptek színpadra, mint a Sodom, a Dragonforce vagy éppen a Children Of Bodom. Ha úgy vesszük, akkor a pörgős másfél évet 2017 januárjában zártuk a 2. Eine Kleine Thrash Music Festival keretein belül.

VESZTEGZÁR – Árnyjáték (szöveges videó a 2018-as Kárhozat albumhoz)

És igen, tavaly lett 10 éves a zenekar, amit mi nemes egyszerűséggel azzal szerettünk volna megünnepelni, hogy megjelentetjük harmadik nagylemezünket. Éppen ezért a dalírásra fektettük a hangsúlyt, jóval kevesebb koncertet adtunk. Igaz, az új számok 2016 második felében, a fellépésekkel párhuzamosan is biztosan íródtak már, de a kipofozásukra mindenképp időt kellett szánni. Illetve 2017 elejére még csak pár nóta körvonalai látszódtak, szóval volt még munka bőven. Így, a kevesebb koncert ellenére is csak októberre állt össze az anyag és novemberben állhattunk neki a felvételeknek, a megjelenés pedig idén júniusra tolódott.

A jubileum lemezes megünneplése ezzel elmaradt, de nem bánjuk. Nem szerettük volna a minőség rovására összecsapni ezt az albumot. A Beteg világ anyagunknál például elkövettük azt a hibát, hogy makacsul ragaszkodtunk az általunk megszabott határidőhöz, pedig ha kicsivel több időt hagyunk az utómunkálatokra, akkor jobb végeredmény születhetett volna. Harsány ünneplés tehát nem volt. Igaz, az év végi révkomáromi bulink plakátjára felkerült, hogy 10 éves jubileumi koncert, de az sem a nosztalgia jegyében telt, különösebb jelentőséget nem tulajdonítottunk neki.”

Az eddigiekhez képest vannak változatlan dolgok, és vannak olyanok is, amiken módosítottatok. Az egyezőség például, hogy a mostani korong is „kétoldalas”, ugyan úgy angol nyelven is felvettétek a dalokat, mint az Útvesztő esetében. Ezek szerint van értelme.

„Ha a már említett More//Than//Fest-re gondolunk, akkor van értelme. Ott az Útvesztő dalainak többségét angolul énekelte Höki. E mellett számos külföldi rajongót szereztünk, több külföldi kritika is megjelent, lemezrendelés érkezett például a tengeren túlról is. Nemzetközi áttörésről azért nem beszélhetünk. (nevet) A Kárhozat lemezt is igyekszünk minél több helyre eljuttatni és majd elválik, mire visszük e tekintetben. Az eredményeket latba vetve pedig majd eldöntjük, hogy a jövőben érdemes-e ebben az irányban tovább vinni a dolgot.”

Az is újdonság, hogy első körben nem önálló kiadványként, hanem a júniusi HammerWorld extra CD-mellékleteként jött ki a Kárhozat. Az ilyen jellegű megjelenés kapcsán nem csak illik, hanem kötelező is megkérdezni, hogy ez a ti ötletetek volt-e, valamint, hogy milyen pozitív hozadékait tapasztaltátok eddig?

„Az Útvesztő lemezünk is a Hammer Music egyik labeljének, a Nail Records gondozásában jelent meg, ahogy a Kárhozat is. Akkor a magazin előfizetői kapták meg mellékletként az albumot. Most is hasonlót terveztünk, nem gondoltunk többre. Végül a kiadó ajánlotta fel, hogy legyen inkább ‘rendes’ melléklet, amit minden újsághoz mellékelnek. Erre meg nem igazán mondhattunk nemet. (nevet) A hozadéka pedig nyilvánvaló. Az évek során kialakult rajongói körhöz mindenképpen eljutott volna a lemez (vagy a letöltő link), a HammerWorld melléklet azonban lehetőséget teremt, hogy egy szélesebb közönség is megismerje a zenénket. Sokan vannak, akik fogékonyak erre a stílusra, de valahogy idáig nem ismertek minket, a mellékletnek köszönhetően viszont útjaink kereszteződtek.”

Hogy még tovább fokozzuk, elég egyértelmű, hogy a thrash „kőbe vésett” szabályain kicsit lazítottatok, néhol HC-s/crossoveres megoldásokat (énekdallamokat), de még icipici heavy-s elemeket is hallani egyes dalokban. Gondolom, teljesen szándékos és közös elhatározás ez a nyitás.

„Különösebb elhatározás nem volt. Mindenki hozta az ötleteit, amit nagyban befolyásolnak különböző zenei hatásaink és ezeket hagytuk is kibontakozni. Úgy gondolom, hogy nálunk azért korábban is megfigyelhetőek voltak a thrash-től eltérő elemek, mert bizonyos mértékben szeretünk kísérletezgetni. Lehet, hogy most ezek kissé jobban tetten érhetőek, de inkább arról van csak szó, hogy érettebb, kidolgozottabb lett ez az anyag az elődeinél. Az évek során szereztünk némi tapasztalatot, tudást, és talán még fejlődtünk is valamicskét. (nevet) Ezeket igyekeztünk hasznosítani, valamint korlátokat sem állítottunk. Amelyik téma átment a rostán, az fel lett használva, függetlenül a szigorúan vett stílusjegyektől. A végeredmény pedig thrash metal lett, Vesztegzár módra.

Azért maga a stílus is elég tág fogalom. Induljunk ki mondjuk a Kreator, Sodom, Slayer, Exodus négyesből! Mennyire különbözőek, de mind thrash. Ha pedig tovább bővítjük a felsorolást például az Anthrax, Death Angel, Overkill nevekkel, akkor még tágabb zenei palettát kapunk. És itt is találunk bőven példát arra, ahol megjelennek a HC/crossoveres, a heavy-s vagy éppen dallamos death metal elemek.”

Picit tekintsünk tőletek nyugatabbra, egészen pontosan Sopron irányába. A januári bejelentés óta, hogy a Dalriada tagja lettél, majd’ egy év telt el. Hogy érzed magad a zenekarban, miként „ízlik” a folk metal?

„Nagyszerűen érzem magam velük. Úgy vélem, jól sikerült a beilleszkedés. Még nincs egy éve, hogy bemutatkoztam a soraikban, mégis volt hazai turné, japán miniturné, nyári fesztiválok, mint Wacken, Masters Of Rock, Leyendas del Rock stb., Szelek album jubileum. Nem unatkoztunk. Számtalan olyan közös élmény, amelyekről másfél éve még csak álmodoztam.

A folk metalhoz fűződő viszonyom azért érdekes. Nem mondhatnám, hogy képben vagyok. (nevet) Természetesen a nevesebb előadókkal tisztában vagyok, a legtöbbet koncerteken is láttam korábban, de az előadónkénti egy-két népszerű dalon kívül nem ismerek többet. Korábban a Dalriada körüli történésekről is tudtam (külföldi sikerek, 70000 Tons Of Metal stb.), láttam őket is párszor, ismertem néhány nótájukat. Elismertem munkásságukat, magyarként büszkeséget is éreztem, de közel sem voltam rajongó.

Ez azért is érdekes, mert iskola mellett 11 évig néptáncoltam, szóval a népzene egyáltalán nem kerget őrületbe, valahogy a folk és metal együtt mégsem mozgatott meg igazán. Mostanra viszont elmondhatom, hogy rajongó lettem. Sokan gondolják, hogy a Dalriada csak valami ‘mulatós’ metal, ami közelről sem igaz. Főként a doboknál olyan ‘munka’ folyik, ami bőven felér akár thrash vagy death metal zenekaros igénybevételnek. Elődöm, Tadeusz egy magasra tett mércét hagyott örökül. Kihívás volt mindenképpen, de úgy gondolom, hogy ha nem is zökkenőmentesen, de sikerült teljesítenem.”


A teljes interjúhoz kattints ide!