Nem kimondottan metalkompatibilis ez a lemez, de a francia Solstice Promotion évek óta küld az általa promótált kiadványokból, így a Twelve Diversions CD-ből is kaptam egy példányt. Egy francia duóról van szó, amit Thomas Vogel és Mika Kubiszyn hozott létre, hogy – mint a promólap fogalmaz – különböző szinteken megjelenő dualitásokat jelenítsen meg. Ez konkrétan megmutatkozik a tizenegy számot tartalmazó lemezen.
A CD egy hangulatos tétellel indul (I Would Like It With You), egyfajta zenei férfi/nő-párbeszéddel. A zongorás téma, majd az elektronikus rétegek egy finom, érzékeny, mégis kissé hideg világot festenek le, a posztérzések, posztbenyomások világát, ahol viszont nagyon is kézzelfogható és jelenvaló az ember immáron teljes belső bizonytalansága, talajvesztettség-megélése. Lehetséges, hogy a zenekarnak más téma volt a fejében, amikor megírta és felvette a lemezt, de számomra – miként más aktuális zenei produkciók – a jelenkor mély benső identitásválsága világlik ki a zenéből, és ehhez nem is fontos, hogy az alkotók ezzel tisztában legyenek. Vajon miért nem írnak diadalittas, örömmámorban úszó zenét? Egyszerű a válasz: mert nem ezt érzik.
Az album kapcsán olyan előadókat, zenekarokat említ a promószöveg, mint a Depeche Mode, a Nine Inch Nails, Peter Gabriel, vagy a Massive Attack. Ezek zömét csak érintőlegesen ismerem, ám ez nem tényező olyan értelemben, hogy megvannak a kapcsolódásaim a Twelve Diversions zenéjéhez. Még ha nem is minden dalhoz. Amikor a bevezetőben említett dreampopos, ambientszerű, hangokban áramló oldalát mutatja a duó, akkor erősebb a kapocs, azonban a „diszkósabbnak” tűnő, laza ritmusokkal ellátott számoknál látványosan megnő köztünk a távolság.
Az említett dualitás zeneileg azt jelenti, hogy gép és analóg hangszerek működnek együtt: pl. a Draw From Your Soulban alapvetően elektronikus alapokra, rockos, eleven gitárszóló került. De másutt is vannak érdekes kontrasztok. Azok részek kevésbé nyertek meg maguknak, ahol szögletesebb ritmusokkal operál a duó – én sokkal inkább az ambient-hangulatok kedvelője vagyok. Amint nő a poprockosabb él, emelkedik a kommerszre emlékeztető jelleg, ott legfeljebb a távolból figyelek.
Érdekes album, ami vonzó és kevésbé vonzó elemek együttese. Egyszerű digipak-kiadásban jelent meg.