A Tulpa zenekart a Trick gitárosa, Győri Atilla és dobosa, Jáger Zoltán alakította úgy egy éve, Binges Zsolt (Fish!, Storm The Studio) basszerrel, majd hamarosan csatlakozott hozzájuk Székely Marci énekes (Superunknowns, ex-Ozone Mama). Első anyaguk, az ötszámos How to Create… part one EP a napokban jelent meg, s pont olyan változatos, remek rock/metalt rejt, amilyet ezektől az arcoktól várni lehet.

A legmetalosabb nótájuk, a Paralyzed szöveges klipje pedig itt és most kerül bemutatásra. Uzseka Norbert kérdezte ki a csapatot a legfontosabbakról.

www.facebook.com/music.tulpa

Vegyük át az alapokat: mikor, hogyan, miért lett a Tulpa?

Atilla: 2018 november végén már elkezdtünk jammelni hárman Bingessel és Jégerrel az akkori FisH! teremben. A mostanra hallgatható dalok közül több is kezdeti formát öltött a dolog legelején. Hogyan s miért? Zolival volt a Trick nevű zenekarunk, amiben én frontemberkedtem, Zdosek Ádám basszusgitározott. Két nagylemezt is elkészítettünk, de a várt siker sosem jött, és ahogy ez sok esetben lenni szokott, kiszáradt a dolog. Bennem leginkább az éneklés iránti vágy kopott el, sosem voltam magammal megelégedve ilyen téren. Azt nem tudtam elképzelni hogy ne írjak dalokat, akár csak a fióknak is. Szerettem volna egy olyan progresszív rock zenekart, ahol gitározhatok, belepofázhatok mindenki dolgába. (Később kiderült, hogy itt a Tulpában ez utóbbi totálisan okafogyott.)

Bingest még kölyök korunkban ismertük meg, amikor ő tehetségkutatókon zsűrizett, mi meg zajongtunk vásárlási utalványért és ingyen stúdióért. Tetszett neki, amit csináltunk és kialakult egy emailes kapcsolattartás. Aztán pár évre rá elhívott a Good Time Boys RHCP tribute zenekarába gitározni, mert nagyon jól tudta, hogy Frusciante az eltitkolt nagybátyám! (nevet) Ekkor derült ki, hogy nagyon szeretünk jammelni és ki is egészítjük egymást, amihez Bajkai Feri (Kiscsillag) is sokat hozzá tudott tenni. Nem is volt nagyon kérdés, hogy kit hívok fel basszus ügyben, mikor új bandában kezdtem gondolkodni. Neki meg nem volt kérdés hogy igent mond-e… (nevet)

Székely Marci is hasonlóan érkezett. Több énekessel is próbáltunk dolgozni, de valahogy nem volt az igazi. Aztán bedobtunk prioritás szerint öt nevet. Marcinak azt szoktuk mondani, hogy ő volt az első, de szerintem nem! (nevet) A lényeg, hogy ő volt az, akinek nagyon tetszettek a demók és mihamarabb próbálni akart. Persze az első alkalommal leszakadt a fejünk és heteró szerelembe estünk. Nagyon szeretek vele dolgozni, mert sosem jut olyan téma az eszébe, ami nekem jutna és fordítva. A hangszíne és terjedelme pedig ide termett.

TULPA – down the roAd we go (szöveges videó a 2020-as EP-hez)

Zoli: 2018-ban véget ért a Trick, melyben Atillával zenéltünk. Abban biztosak voltunk, hogy akarunk még együtt színpadon állni-ülni, együtt alkotni, ötlet is volt bőven, Atilla fejében pedig az is megvolt, hogy kit szeretne basszusgitárosnak a megvalósításhoz. Így év végén már Bingessel együtt jammeltünk a budapesti próbateremben. Valószínűleg a közös zenei anyatejnek és a hasonló életszemléletnek köszönhetően piszok gyorsan összehangolódtunk Zsoltival. A front viszont csak rá egy évre lett meg Marci személyében. Korábban nem ismertem őt, de az első beszélgetés után az volt a benyomásom, hogy lehet vele közösen alkotni, és szívesen tenném is ezt.

Binges: Ahogy Ati is mondta, az ismeretségünk legalább tíz éves, és részemről ez Marcira is igaz. Az mindegy is, hogy ő hányadik volt a listán, emlékeim szerint Atinál mindig is elől volt, ezekben a kérdésekben pedig rá hagyatkoztunk – kvázi mint zenekarvezetőre – a végeredmény pedig magáért beszél! Az új formáció számomra rendkívül szimpatikus volt és kihívásokat is tartogatott. Eleinte még csak projektként gondoltunk rá, de mára már nyugodtan beszélhetünk zenekarról, akik hosszú távon terveznek együtt alkotni! Örülök, hogy kipróbálhatom magam ilyen zenei környezetben is.

Marci: 2019 nyarán hívott Binges, hogy van egy projekt, amihez énekest keresnek. Mesélt egy pár mondatot, de nem gondolkodtam sokáig, hiszen Bing urat emberként és zenészként is nagyon tisztelem, így csak annyit kértem, hogy küldjön zenét. Az első pár hallgatás után már jeleztem is vissza, hogy nagyon is érdekel a dolog, és mikor mehetek próbára. Atival és Jáger úrral ott találkoztam először, de a zenei kémia, ami hármukból áradt el is döntötte, hogy maradok.

Mit jelent az, hogy Tulpa? És mi köze a zenétekhez?

Atilla: A tibeti misztikában a magas szintű guruk képzelete által teremtett lény. Binges hallotta a kifejezést a Twin Peaks-ben. Nekem tetszett a fogalom hangzása és a jelentése is, mert a zene is a közös képzeletünk által teremtett dolog.

Zoli: Zsolti bedobta ezt a fogalmat, mint név ötlet, mondta a jelentését, beszélgettünk róla egy bő 20 percet, aztán mire a második üres korsó is az asztalra került, már a logón gondolkodtunk… (nevet)

Binges: Elsőre jó ötletnek tűnt, aztán elbizonytalanodtam, és az utolsó pillanatig kérdezgettem őket, hogy biztos jó-e? Meggyőztek, maradt, lehet rám kenni, ha nem működik! (nevet)

Marci: Amikor felmerült a Tulpa név, én azért lecsekkoltam az interneten, hány ilyen nevű banda létezik már, de egyik formáció sem hasonlított zeneileg ahhoz, amit mi kialakítottunk, és ismertségüket tekintve sem éreztem azt, hogy gond lenne ebből. A szó jelentése pedig nagyon is összhangban volt a közös világunkkal, így egyöntetűen elfogadtuk Binges javaslatát.

TULPA – The hideaway (szöveges videó a 2020-as EP-hez)

Hogy állt össze az EP öt dala?

Atilla: Voltak a fiókban riffjeim, és összejammeltük őket valami dal szerű szerkezetbe. Mivel a közös zenei “lefedettség” egészséges arányban van a különbözőségekkel, nincs nehéz dolgunk.

Binges: Atilla alapötleteit ‘tulpásítottuk’ meg együtt. Elég könnyen ment, Zolival ők szinte testvérek, és én is tudtam, hogy csatlakozzam a kémiájukhoz, a hiányzó részek a legtöbb esetben próbán maguktól kigurultak. Marci érkezésével a meglévő témák egy részét újragondoltuk és ez legalább olyan izgalmas időszak volt, mint a kezdeteknél együtt alkotni. Jó érzés, hogy bárki válhat dominánssá a dalírás fázisában, hagyunk időt és esélyt az ötleteknek.

Zoli: A témákat Atilla hozta, majd együtt formáltuk dalokká őket. Mikor Marci csatlakozott, már több dal is szerkezet kész volt, de mint a Tulpa jelentése is mondja, a zenénk a közös teremtményünk, ezért nem zárkóztunk el attól, hogy újragondoljuk, átszabjuk a nótákat. A ‘How to create…Part One’ öt dalát hét közül választottuk ki teljes egyetértésben.

Marci: A próbákon eleinte sokszor csak magamban dudorászva ültem, míg a srácok fejtették a zenei alapot, de szinte minden dalnál két-három hallgatás után elkaptam a fonalat, és elég gyorsan megszülettek az énekdallamok is. Azóta már én is veszem a bátorságot, és beleszólok, ha azt érzem, hogy szerintem nem jó irányba csavarják a témákat.

A dalszövegekkel már nehezebb dolgom volt, de a szövegírás nekem mindig lassabban ment. Az első két dalszöveg (The Hideaway, out in the fieLd) relatíve gyorsan elkészült, de a másik három dal esetében Bagdy Gyuri barátom segítségével lendültem túl a gáton, és körülbelül a stúdió-session első napjára készült el az utolsó dalszöveg is.



Mit kell tudni a Paralyzed dalról?

Atilla: Az egyik kedvenc számom. Ahogy az lenni szokott, gyakorolgattam otthon, és közben jött ez a verse téma. Marci kicsit átszabta, amitől még érdekesebb lett. Szerintem az egész dal abból lett, hogy egymásból inspirálódtunk. Binges hozta azt a beteg extrát a dal végére, Marci meg jól megordította stb. Én nagyon szeretem a dinamizmusát és azt is, ahogy a Vári Gábor elkapta a hangképet. Remélem nektek is leszakad a fületek tőle!

Zoli: Bevallom, az első pár fejtegetésénél én ezt egy B-side dalnak éreztem, aztán mikor az énektéma közel fix lett, és hangszeresen is megtaláltuk azt az ízt soundban és dinamikában, ahogy ezt szerintünk játszani kell, már az egyik legerősebb dalnak tartottam, ma pedig ott tartok, hogy a Paralyzed az, ami az öt dal közül a legmélyebbre visz. Vári Gabinál a rögzítése is élmény volt, emlékszem, Binges mennyire inspirált és jó értelemben véve hergelt a feljátszás közben. Ezzel a megjelenéssel engedjük el a kezét a dalnak, bízom benne, hogy jó útja lesz!

Binges: Véleményem szerint a legerősebb dal az EP-n! Gyakorlatilag már kész volt, felvettük a demót, de bennem végig motoszkált a végén, hogy innen még hiányzik valami! Azt hiszem, egy Mars Volta dal maradványai a fejemben inspiráltak, mikor a végét hozzáírtam otthon. Nem voltam benne biztos, hogy sikerült elkapnom, átjön-e a többieknek, hogy mit is szeretnék, de nem röhögtek ki a 8/8-ad 9/8-ad köreimmel, így ezzel vált teljessé!

Marci: Leginkább azt szeretem ebben a dalban, hogy a zenei alap messze áll a megszokott „négyes” sablonoktól (négy negyed, négy sor versszak, négy sor refrén), mégis énekelhető marad – talán még fülbemászó is. Azt hiszem, ez a legprogresszívebb dalunk.

A dalszöveg ötlete egy olyan beszélgetésből eredeztethető, ahol Binges mesélt arról, milyen szarul aludt előző este, és hogy többször felriadt álmából. Mikor legközelebb online összekapcsolódtam Bagdy Gyuri barátommal szöveget írni, akkor mindentől függetlenül ő is olyan gondolatokat kezdett megfogalmazni ehhez a dalhoz, ami valamiféle rémálomról szólt. Így ezt egyértelmű jelnek vettem, hogy márpedig ennek a dalnak a rossz álomból való ébredést és az ember fejében ilyenkor lejátszódó gondolatokat kell megörökítenie, de reményeim szerint metaforikus jelentése is érezhető. Azt hiszem, ez az EP legjobban sikerült dalszövege és nagyon büszke vagyok rá.

TULPA – Paralyzed (a szöveges videó a 2020-as EP-hez)

Az EP nagyon változatos lett, de hibátlan is, és én nem érzem úgy, hogy bármi kilógna a képből. Volt előzetes elképzelés, vagy inkább csak ahogy a szenvedélyetek hozta?

Atilla: Is-is. Volt körülbelül 7-9 dal, amik közül kiválasztottunk ötöt, amik valamennyire egy korongra tehetők. De ha valakinek egységes érzetet ad, annak külön örülünk. Nyilván ilyenkor a külső fül a relevánsabb.

Zoli: Ez az EP az első ‘közös gyermekünk’, szenvedélyünk gyümölcse. Az első ötletelések voltak a randik, aztán kiderült, hogy működik a zenei értelemben vett szex, tehát a közös alkotás. Becsúszott a tervezett gyerek, megtartottuk és elneveztük How to create… Part One-nak. A szegedi Miracle stúdióban született Dr. Vári Gábornál, 21 perccel és 28 másodperccel… (nevet)

Binges: Én egységesnek érzem, de nem azért, mert a számok mind tökéletesen egy stílust képviselnek, hanem mert lenyomatai annak az évnek, amelyben együtt létrehoztuk őket! A szenvedély hozta mindet, de együtt alkotnak egy egészet. Persze ettől még gondolhatja azt valaki, hogy a down the roAd… és a Paralyzed nem feltétlenül édestestvérek, de számomra igen!

Marci: Részemről nem volt előzetes elképzelés, leginkább hagytam, hogy sodorjon magával a többiek zenei világa. Talán úgy a legegyszerűbb megfogalmaznom, hogy ösztönösen átgondolt anyag született. Fantasztikus élmény volt megalkotni ezeket a dalokat, amik hűen tükrözik a banda nevét, hiszen tényleg a közös kreativitásunkból formálódott zenei entitássá, Tulpává.

És hogyan tovább?

Atilla: A pandémia természetesen ránk is hatással van, de nyafogni nem fogok. Az igaz, hogy ha nem lenne járványhelyzet, valószínűleg már találkozhattunk volna Veletek élőben is valamelyik koncertünkön, és ezt persze nagyon sajnáljuk. De a folytonos károgás helyett inkább úgy fogom fel, hogy az eszközök mások, ezáltal a teendők is. Van internet, és az erős, kimunkált, átgondolt produktumok utat törnek maguknak a médiazajban is. Én ebben hiszek és ezt is látom. A helyzet tökéletesen alkalmas arra, hogy folyamatos dalszerzői kényszerünket kiéljük. Fel szeretnénk venni a How to create… Part Two-t, csinálni legalább egy professzionális videóklipet, a további ötleteket dalokká formálni, live studio sessiont készíteni, még több kreatív emberrel együtt dolgozni különböző projekteken és még megannyi ötlet van a fiókban. Unatkozni nem fogunk.

Marci: Én még annyit tennék hozzá, hogy biztosan lesz fizikai kiadványunk – remélhetőleg 2021-ben. Erre vonatkozóan is vannak már ötleteink, úgyhogy akinek eddig tetszik, amit hallott tőlünk, az kövessen minket Facebookon, instagramon vagy Youtube-on, mert lesz még bőven a tarsolyunkban mutatnivaló!

www.instagram.com/tulpainsta