The Waiting Ones nevet viseli Kovács Attila gitáros (Sear Bliss, ex-Watch My Dying, ex-Varso, ex-Superbutt stb.) szólóprojektje, az első szólólemez pedig For Those Who Love To On The Road címmel született meg.
A 13 tételes instrumentális anyag olyan dalokat tartalmaz, amiket Attila 2007 és 2018 között írt.
„Közös nevezőjük, hogy nagyon kevés készült célzottan az épp aktuális zenekarom számára, így közvetlenül nem is rokoníthatók azokkal. Átfedések persze vannak, hiszen… ide kéne valami kevésbé elkoptatott, mint hogy ‘a tigris sem tudja levetni a csíkjait’.”
A teljes lemez meghallgatható, a Bandcamp oldalról pedig le is tölthető a digitális változat – teljes booklettel együtt.
(Fotók: Hahn Petra)
www.facebook.com/TheWaitingOnesMusic
Magma
„2012-től kezdődően pár évig többször beugrottam korábbi zenekarom, a Watch My Dying koncertjein gitárosként, aminek nagyon örültem, hiszen 2009-es kilépésem után egy ideig nem tartottuk a kapcsolatot. Akkoriban ők már nyolchúros gitárokat használtak, így kénytelen voltam én is a pincébe hangolni. Ennek emlékét őrzi a Magma dal, melynek alapjait az egyik ilyen koncert után vettem fel valamikor 2014-ben, hogy aztán idén elnyerje végleges formáját.
Az utómunka során rengeteg plusz gitárszólamot játszottam fel, aztán ezeknek több mint felét kivágtam a végleges változatból, hogy csak a dal végén szólaljanak meg. Élesebb fülű hallgatók felismerhetik benne többek között a Meshuggah, illetve a Godflesh és a ReCoil hatását, de ezt persze csak halkan jegyzem meg, mert amúgy teljesen eredeti és autonóm zenét írok.”
„A lényeg.
Több mint tíz lemeznyi, részben vagy majdnem teljesen kész, szerintem sok szempontból élvezhető dalom kallódik az archívumban hosszú évek óta úgy, hogy rajtam kívül legfeljebb a közvetlen családtagjaim hallják őket, és ez a tény az idő múlásával egyre inkább bosszantott. Tavasszal elhatároztam, hogy szép lassan, ahogy időm engedi, befejezem, majd közzéteszem ezeket. Lassú víz, Bartók mos.
Az első album a For Those Who Love To Be On The Road címet kapta. A lemezen tizenhárom instrumentális, 2007 és 2018 között megírt, de idén elkészült dal hallható, melyeknek közös nevezője a teljes spontanietás, és az, hogy megszületésük pillanatában nem nagyon foglalkoztam semmiféle elvárással. Az anyag zeneileg ennek következtében igen szerteágazó, ugyanúgy fellelhetők benne indusztriális és filmzenés elemek, mint vadabb death és black metal hatások, de ezek csak támpontok, a felfedezést elsősorban a hallgatókra bíznám.”
SPECTER
„Teljesen improvizált, évekkel ezelőtt felvett billentyűs alapra készült improvizatív levezetés, a lemez ambient trilógiájának harmadik része, egyben pihentető zárás, már amennyire az ilyesmit annak lehet nevezni. A darab inspirációs forrását a Manes zenekar környékén érdemes keresni, de ennél többet nem árulok el. A végleges változat a lemez legbizarrabb kísérleteként 2020 októberében készült el, az eredetileg simán lábra játszott zongorát egészítettem ki utólag gitár- és billentyűszólamokkal, illetve különböző field recording elemekkel, melyekben hallható, ahogy valaki a pusztában kóborlás után végül hazaér. Ebben semmi képletes nincs, valóban így történt, bár ettől még lehet metafora, ha nagyon szeretnénk.”
THE WAITING ONES – Specter
„A For Those Who Love To Be On The Road száz százalékig szólólemez abban az értelemben, hogy minden hangszerszólamot magam írtam és rögzítettem, emellett az én munkám a keverés, a maszter, és a borító is. Vendégek nincsenek. Elsőre ez tűnt kézenfekvő megoldásnak, hiszen ha már szólóprojektről van szó, legyen tényleg az.
A későbbiekben megjelenő lemezeken ez nem feltétlenül marad így, hiszen egy-egy korszak lenyomataként mind némileg – vagy nagyon – eltérő zenét rejt majd: lesz black metalosabb anyag, de akár az elektro / ambient határvidékére is kalandozom majd, a totális zenei szabadság jegyében. A később megjelenő albumok egy részénél szándékomban áll olyan zenésztársak felkérése némi közreműködésre, akikkel álltunk már együtt színpadon – meg persze olyanoké is, akikkel még nem, de ez majd derüljön ki akkor.
A For Those Who Love To Be On the Road digitálisan kizárólag a Bandcampről letölthető.
Emellett kapható fizikai formátum is, saját definícióm szerint ReCD kiadás, ami nagyrészt újrahasznosított alapanyagokból, kézzel készül, egyedi, számozott példányok formájában. Ez a kapcsolódó oldalakon rendelhető, de igényelhető ingyen, postaköltség ellenében a digitálisan megvásárolt példányokhoz is.
Érdemes figyelemmel követni a projekt Bandcamp és Facebook-oldalait, mivel a most megjelent lemezen kívül is rengeteg korábban kiadatlan zene várja, hogy napvilágot lásson, és garantáltan lesz köztük néhány kellemes meglepetés, pláne, ha valaki többé-kevésbé ismeri azoknak a zenekaroknak a munkásságát, amelyekben az utóbbi húsz év során felbukkantam hosszabb-rövidebb ideig, de ez amúgy nem feltétel.
