Volt idő, amikor azt hittem, Denison fenegyerekeiből kicsit kiveszett a tűz és el kell búcsúzzak tőlük, fájó szívvel. Aztán amikor a szintén zseniális Anti-Mortem parkolópályára került és a Romo fívérek átigazoltak Big Dad Ritch mögé, kicsit bizakodó lettem. Amikor 2019-ben kijött a High In The Saddle, akkor meg is jegyeztem magamnak, na igen, valami ilyesmit vártam a csapattól! Aztán megint jött egy hosszabb csend…

Jó, igazából nem volt nagy a szünet, hiszen még javában turnéztatta a banda a 2019-es anyagot, amikor jött a Covid-19, ők pedig arra kényszerültek, hogy többet foglalkozzanak a civil melójukkal és kevesebbet a zenéléssel. Aztán persze, ahogy lehetett újra nyeregbe szálltak és koptatták a színpadokat, majd lassacskán elkezdtek szállingózni a hírek egy esetleg új lemezről is. Ennek előzménye volt, hogy cirka egy évvel ezelőtt betették a koncertprogramba a Hellhounds című új dalt. Amikor néztem róla az amatőr felvételeket, már azokon át is érezhető volt, elképesztő potenciál van ebben a dalban. Aztán amikor megérkezett az anyag, örömmel szembesültem vele, hogy bizony, itt egyetlen gyengébbnek mondható tétel sincsen. Nem túlzás, tényleg Peacemaker szintű mesterművet raktak le az asztalra THC-ék.

Az említett Hellhounds nyitja a korongot és onnantól csak úgy sorjáznak a jobbnál jobb dalok, mint az übersláger Scream, vagy a I Come From The Dirt, de mondhatnám a szinte már bluesos Licence To Kill-t is, azzal a vibráló refrénjével. A lehető legőszintébben mondom, nem gondoltam volna, hogy az előző anyag után képesek lesznek egy ilyen szintű lemezt letenni az asztalra. A kategóriákkal gyengébb Ride On és Dark Side Of Black után végre visszatért a zseniális Bob Marlette, aki most is besegített a srácoknak, a végeredményen pedig hallani is. Nem csak a zseniális soundon, hanem mindenen. Nem véletlenül mondom már hosszú évek óta: Bob akkora varázsló, amihez hozzáér, az arannyá válik! Ezúttal is ez történt: kaptunk szűk 37 percnyi hallójárat-simogató csodát!

Nem is tudom, lehetett volna-e ennél jobb ez az album? De aligha. Nagyon bízom benne, most már amíg nyomja a banda és amíg Bob is aktív, együtt fognak dolgozni, mert egyértelműen hallani: csapatban a legjobbak. Márpedig bevált csapaton nem szabad változtatni ugyebár! Egyetlen egy dolgon kellene csak: Azon, hogy Európába is átjöjjenek, legalább a németekig, ahogy a Lynyrd Skynyrd legutóbb…