Skip to content

Címke: lemezkritika

Nem egy túlbonyolított zene ez, nem is kell annak lennie, azonban a négyes jól megragadta a heavy metal lényegét. A rendkívül élvezetes gitárjáték és az erős dalszerzés okán érdemes meghallgatni a Nite albumát.
Nem egy túlbonyolított zene ez, nem is kell annak lennie, azonban a négyes jól megragadta a heavy metal lényegét. A rendkívül élvezetes gitárjáték és az erős dalszerzés okán érdemes meghallgatni a Nite albumát.
Megközelítésében, a zabolátlan erők megidézésében néha a Sólstafir debütalbuma jut eszembe. A black metal zordságán, zajosságán atszűrődő, helyenként érezhető punkosság jelenthet még hasonlóságot. Nem alapmű a Sordide lemeze, de energiafelkorbácsolás terén nem áll rosszul. Ötletek terén sem.
Megközelítésében, a zabolátlan erők megidézésében néha a Sólstafir debütalbuma jut eszembe. A black metal zordságán, zajosságán atszűrődő, helyenként érezhető punkosság jelenthet még hasonlóságot. Nem alapmű a Sordide lemeze, de energiafelkorbácsolás terén nem áll rosszul. Ötletek terén sem.
A Thurnin zenéje ezúttal is nagyon szép; melankolikus és léleknyugtató hatású. Álomfolk, ami képes lehet a mindent beborító fátyol fellebbentésére.
A Thurnin zenéje ezúttal is nagyon szép; melankolikus és léleknyugtató hatású. Álomfolk, ami képes lehet a mindent beborító fátyol fellebbentésére.
Eszembe juttatják a finn ...And Oceans bizonyos lemezeit, a Samael világát, de a black metalosabb részeknél a görög Septicfleshsel is van közös mező. Látom, hallom az elképzelést, s bár a megvalósítás nem rossz, inkább ezt értékelem, nem a lemez rám gyakorolt mérsékelten pozitív hatását.
Eszembe juttatják a finn ...And Oceans bizonyos lemezeit, a Samael világát, de a black metalosabb részeknél a görög Septicfleshsel is van közös mező. Látom, hallom az elképzelést, s bár a megvalósítás nem rossz, inkább ezt értékelem, nem a lemez rám gyakorolt mérsékelten pozitív hatását.
1995-öt írunk. A death metal szcéna folyamatos változásban van, ahogy korábban is. A műfajt a tengerentúlon meghatározó csapatok – mint a Death, a Cannibal Corpse, az Obituary, a Morbid Angel vagy a Deicide például – a csúcson vannak, de mozgolódik az európai szín, új zenekarok és új stílusok is jelentkeztek már, különösen a skandináv színtér tűnt frissnek és színesnek. Ebbe a környezetbe érkezik meg a Symbolic.
1995-öt írunk. A death metal szcéna folyamatos változásban van, ahogy korábban is. A műfajt a tengerentúlon meghatározó csapatok – mint a Death, a Cannibal Corpse, az Obituary, a Morbid Angel vagy a Deicide például – a csúcson vannak, de mozgolódik az európai szín, új zenekarok és új stílusok is jelentkeztek már, különösen a skandináv színtér tűnt frissnek és színesnek. Ebbe a környezetbe érkezik meg a Symbolic.
Ahogy a Cradle Of Filth előző albuma, az Existence Is Futile is egyértelműen jó irányt mutatott már, úgy a The Screaming Of The Valkyriesről is elmondható: ezzel a kilenc dallal egy újabb szintet tudott emelni zenéje értékén a Cradle Of Filth.
Ahogy a Cradle Of Filth előző albuma, az Existence Is Futile is egyértelműen jó irányt mutatott már, úgy a The Screaming Of The Valkyriesről is elmondható: ezzel a kilenc dallal egy újabb szintet tudott emelni zenéje értékén a Cradle Of Filth.
Ez a Gotthard-album pont az, amire minden bizonnyal szánták: egy újabb korongnyi dal, ami szépen hozza a banda lényegét, kényezteti és nem akasztja ki a stabil rajongótábort, amivel el lehet menni turnézni, amire lehet egy jót bulizni, autózni.
Ez a Gotthard-album pont az, amire minden bizonnyal szánták: egy újabb korongnyi dal, ami szépen hozza a banda lényegét, kényezteti és nem akasztja ki a stabil rajongótábort, amivel el lehet menni turnézni, amire lehet egy jót bulizni, autózni.
Megmondom őszintén, ha a szívemre teszem a kezem, könnyen lehet, a Pop Evil egy tipikusan örök előzenekar, akiknek nem azért nem jön össze az áttörés, mert az élet kemény, hanem mert ők nem elég jók.
Megmondom őszintén, ha a szívemre teszem a kezem, könnyen lehet, a Pop Evil egy tipikusan örök előzenekar, akiknek nem azért nem jön össze az áttörés, mert az élet kemény, hanem mert ők nem elég jók.
Míg a Deathwestern azonnal beütött, addig a Helldoradóhoz idő kellett bőven, de meghálálta a törődést. Nagyon kíváncsi vagyok, hova futhat ki ez a történet, mennyi van ebben a témában és ebben a zenekarban.
Míg a Deathwestern azonnal beütött, addig a Helldoradóhoz idő kellett bőven, de meghálálta a törődést. Nagyon kíváncsi vagyok, hova futhat ki ez a történet, mennyi van ebben a témában és ebben a zenekarban.
Ha túllépünk a mechanikusnak tűnő, kissé éles hangzásképen és a gitárokra koncentrálunk, egy másodperc alatt megállapíthatjuk, hogy a Borgne zenéje szinte teljes egészében a skandináv black metal masszív emlőiből szívta magába a műfaj halálelixírjét.
Ha túllépünk a mechanikusnak tűnő, kissé éles hangzásképen és a gitárokra koncentrálunk, egy másodperc alatt megállapíthatjuk, hogy a Borgne zenéje szinte teljes egészében a skandináv black metal masszív emlőiből szívta magába a műfaj halálelixírjét.