Skip to content

Címke: lemezkritika

Nem tudom, mennyi van még az öreg Maxban, ahogy azt sem, ott lesz-e a Sepultura búcsúbuliján, de azt igen, hogy a megkopott dicsőségét nem tiporja a Chamával sem.
Nem tudom, mennyi van még az öreg Maxban, ahogy azt sem, ott lesz-e a Sepultura búcsúbuliján, de azt igen, hogy a megkopott dicsőségét nem tiporja a Chamával sem.
Habár akkora revelációt már nem képes okozni nálam a Them, mint az első két korong idején, azért a Psychedelic Enigma így is rendesen be tud szippantani – mint ahogy valószínűleg a folytatásokkal szintén ez lesz majd a helyzet.
Habár akkora revelációt már nem képes okozni nálam a Them, mint az első két korong idején, azért a Psychedelic Enigma így is rendesen be tud szippantani – mint ahogy valószínűleg a folytatásokkal szintén ez lesz majd a helyzet.
A Psychonaut még mindig nem érte el a kreatív potenciálja maximumát, és a World Maker minden hallgatással jobban meggyőz arról, milyen tehetséges szerzők alkották; más kérdés, hogy még hány hasonlóan színvonalas lemez van bennük, és milyen messzire viszi őket a maguk és hátterük kitartása.
A Psychonaut még mindig nem érte el a kreatív potenciálja maximumát, és a World Maker minden hallgatással jobban meggyőz arról, milyen tehetséges szerzők alkották; más kérdés, hogy még hány hasonlóan színvonalas lemez van bennük, és milyen messzire viszi őket a maguk és hátterük kitartása.
Lehet, rossz passzban kapott el, nem voltam ráhangolódva és holnap már bánni fogom, hogy így a földbe dorongoltam őket, de most tényleg úgy érzem, ebből hiányzik valami.
Lehet, rossz passzban kapott el, nem voltam ráhangolódva és holnap már bánni fogom, hogy így a földbe dorongoltam őket, de most tényleg úgy érzem, ebből hiányzik valami.
Kár, hogy nem tudták eldönteni, milyen irányba menjenek inkább. Hallatszik, hogy egyes nótákban benne van az érzés, az, hogy nagy kedvvel írták. Míg a tradícionálisabb darabok inkább tölteléknek tűnnek...
Kár, hogy nem tudták eldönteni, milyen irányba menjenek inkább. Hallatszik, hogy egyes nótákban benne van az érzés, az, hogy nagy kedvvel írták. Míg a tradícionálisabb darabok inkább tölteléknek tűnnek...
Sajnálom, hogy ezt kell írjam, de a War and Peace egyértelműen a leggyengébb eresztés, amihez a mai napig Nils Patrik Johnasonnak köze volt. Felejtsük is el gyorsan!
Sajnálom, hogy ezt kell írjam, de a War and Peace egyértelműen a leggyengébb eresztés, amihez a mai napig Nils Patrik Johnasonnak köze volt. Felejtsük is el gyorsan!
A War to End után nem történt paradigmaváltás, de a Legends egyértelműen egy izgalmas, változatos, tematikusan gazdag anyag, mégha zeneileg biztonsági játék is. A rajongók ezúttal sem fognak csalódni. Aki viszont új dolgokra vágyik a svédektől, annak ez nem a Rubicon átlépése.
A War to End után nem történt paradigmaváltás, de a Legends egyértelműen egy izgalmas, változatos, tematikusan gazdag anyag, mégha zeneileg biztonsági játék is. A rajongók ezúttal sem fognak csalódni. Aki viszont új dolgokra vágyik a svédektől, annak ez nem a Rubicon átlépése.
A Coroner visszatérő albuma felülmúlta várakozásaimat, egyúttal jelzi, hogy ha a géniusz valóban géniusz, akkor az soha nem fog kihunyni. Élmény minden ízében, minden pillanatában, minden hangjában.
A Coroner visszatérő albuma felülmúlta várakozásaimat, egyúttal jelzi, hogy ha a géniusz valóban géniusz, akkor az soha nem fog kihunyni. Élmény minden ízében, minden pillanatában, minden hangjában.
Félszeg, elmélkedős, ezoterikus, éteri énekléshez lassú doom témák hömpölyögnek a mélyben és onnan nem is nagyon törnek fel. Mintha egyetlen, monumentális kompozíciót hallgatnánk, amelyet nüansznyi különbségek osztanak részekre.
Félszeg, elmélkedős, ezoterikus, éteri énekléshez lassú doom témák hömpölyögnek a mélyben és onnan nem is nagyon törnek fel. Mintha egyetlen, monumentális kompozíciót hallgatnánk, amelyet nüansznyi különbségek osztanak részekre.
Ha ezekben az arcokban most ennyi energia van, simán van bennük még jó tíz év, optimális esetben pedig még két-három atom lemez is. Az biztos, hogy a Divided We Fall az év egyik csúcsteljesítménye.
Ha ezekben az arcokban most ennyi energia van, simán van bennük még jó tíz év, optimális esetben pedig még két-három atom lemez is. Az biztos, hogy a Divided We Fall az év egyik csúcsteljesítménye.