Skip to content

Címke: kilenc pont

Nem kétséges, Jonnyék továbbra is az elektronikus deathcore zászlóvivőinek számítanak, első rangúan bizonyítva azt, hogy az egymástól fényévekre álló hangzásvilágok összepárosításából is lehetséges irgalmatlanul súlyos dalokat komponálni.
Nem kétséges, Jonnyék továbbra is az elektronikus deathcore zászlóvivőinek számítanak, első rangúan bizonyítva azt, hogy az egymástól fényévekre álló hangzásvilágok összepárosításából is lehetséges irgalmatlanul súlyos dalokat komponálni.
A száz százalékosan old school módon megszólaló, Kris Verwimp stílusos borítójába csomagolt anyag egyfelől roppantul változatos és szórakoztató, másfelől pedig zenei szempontból nagyon is komoly és tiszteletet parancsoló teljesítmény.
A száz százalékosan old school módon megszólaló, Kris Verwimp stílusos borítójába csomagolt anyag egyfelől roppantul változatos és szórakoztató, másfelől pedig zenei szempontból nagyon is komoly és tiszteletet parancsoló teljesítmény.
Olyan szépen folynak egymásba a legdurvább deathcore-os szaggatások mondjuk a tiszta énekkel megspékelt szellős, progos részekkel, ahogy az egész lemez hangzása lassan, finoman terjed szét a szobánkban és/vagy a koponyánkban. Valahogy annyira természetesnek tűnik az egész.
Olyan szépen folynak egymásba a legdurvább deathcore-os szaggatások mondjuk a tiszta énekkel megspékelt szellős, progos részekkel, ahogy az egész lemez hangzása lassan, finoman terjed szét a szobánkban és/vagy a koponyánkban. Valahogy annyira természetesnek tűnik az egész.
A fiúk finom egyensúlyt találtak a modern, durva, üvöltözős metalcore és a szinte már a pop határait súroló – sőt, néha azt meg is haladó - dallamos, a ‘80-as évek billentyűsoundjait újrahasznosító, diszkó- és némi progresszív rock hatást is felmutató elemek között.
A fiúk finom egyensúlyt találtak a modern, durva, üvöltözős metalcore és a szinte már a pop határait súroló – sőt, néha azt meg is haladó - dallamos, a ‘80-as évek billentyűsoundjait újrahasznosító, diszkó- és némi progresszív rock hatást is felmutató elemek között.
Egyértelműen örömzene jellege van a Kings Of Merciának, azaz minden pillanatán érződik, hogy rutinos, öreg rókák nyomják szerelemből, különösebb elvárások nélkül. A banda nem akarja megfejteni a világot, egyszerűen csak tolják a kedvenc muzsikájukat.
Egyértelműen örömzene jellege van a Kings Of Merciának, azaz minden pillanatán érződik, hogy rutinos, öreg rókák nyomják szerelemből, különösebb elvárások nélkül. A banda nem akarja megfejteni a világot, egyszerűen csak tolják a kedvenc muzsikájukat.
Ezúttal egy olyan lemezt sikerült tető alá hozni, amin a korábbi kollégák neve ugyan nincs rajta, de nem „még egy dobás“ és nem „késői memoár“ jellegű munka, nem hagy csúnya foltot a csapat munkásságán, sőt!
Ezúttal egy olyan lemezt sikerült tető alá hozni, amin a korábbi kollégák neve ugyan nincs rajta, de nem „még egy dobás“ és nem „késői memoár“ jellegű munka, nem hagy csúnya foltot a csapat munkásságán, sőt!
A nóták másképp szólnak most, mint a Cobra Speed vagy a Destroyer idején. Disznók, de az az igazi mocsok röfögés valahogy eltűnt azzal, hogy C-ről vissza vannak húzva D-re a gitárok. Egy folyamatos ellentétet is érzek, a dalokban legtöbbször egyidejűleg akar jelen lenni az atomvillanás fényességűre polírozott zenészi technika és a vérparaszt előadásmód.
A nóták másképp szólnak most, mint a Cobra Speed vagy a Destroyer idején. Disznók, de az az igazi mocsok röfögés valahogy eltűnt azzal, hogy C-ről vissza vannak húzva D-re a gitárok. Egy folyamatos ellentétet is érzek, a dalokban legtöbbször egyidejűleg akar jelen lenni az atomvillanás fényességűre polírozott zenészi technika és a vérparaszt előadásmód.
Zsíros-radírozós riffelés és váltott szólózás, megkoronázva Dave elemi erejű sikolyaival, maga a nagybetűs Power Metal, annak eredeti jelentésében és valójában. Piszok jó lemez az Immortalizer.
Zsíros-radírozós riffelés és váltott szólózás, megkoronázva Dave elemi erejű sikolyaival, maga a nagybetűs Power Metal, annak eredeti jelentésében és valójában. Piszok jó lemez az Immortalizer.
Ha a lengyelek úgy gondolják, a masszív, rétegzett riffelést elektronikus hangokkal huzagolják, ha indusztriális black metal formájában akarnak vulkánkitörést produkálni torzított énekkel, akkor úgy tesznek, ha rideg ambient-hangképeket kívánnak felfesteni a láthatatlan, benső tájképre, akkor ezt is megvalósítják.
Ha a lengyelek úgy gondolják, a masszív, rétegzett riffelést elektronikus hangokkal huzagolják, ha indusztriális black metal formájában akarnak vulkánkitörést produkálni torzított énekkel, akkor úgy tesznek, ha rideg ambient-hangképeket kívánnak felfesteni a láthatatlan, benső tájképre, akkor ezt is megvalósítják.
KERESÉS
Pénteken márciusi
digitális különszám!
febr  |  dec  |  nov  |  okt  |  szept
RÉGI LAPSZÁMAINKAT
  1. KILLSWITCH ENGAGE
    This Consequence
  2. DREAM THEATER
    Parasomnia
  3. TREMONTI
    The End Will Show Us How
  4. OBSCURA
    A Sonication
  5. THUNDERMOTHER
    Dirty Divine
  6. MARKO HIETALA
    Roses From The Deep
  7. LACUNA COIL
    Sleepless Empire
  8. PHOENIX RT
    Amit itt hagyunk
  9. DAWN OF SOLACE
    Affliction Vortex
  10. JINJER
    Duél
  11. SAOR
    Amidst the Ruins
  12. MANTAR
    Post Apocalyptic Depression
  13. DYNAZTY
    Game Of Faces
  14. MAJESTICA
    Power Train
NÉPSZERŰ
FACEBOOK
PETŐFI X HAMMER
az adások archívuma
HAJÓGYÁR x hw