Skip to content

Címke: kilenc pont

Még ha Plant ezen dalai „csak” feldolgozások is, van bennük annyi érzés és hangulat, hogy nagyon-nagyon jól esik hallgatni a Saving Grace-t.
Még ha Plant ezen dalai „csak” feldolgozások is, van bennük annyi érzés és hangulat, hogy nagyon-nagyon jól esik hallgatni a Saving Grace-t.
A Vian gyakorlatilag minden korban, amikor létezett, mindenhonnan kilógott, és az már a kezdetekkor is egyértelmű volt, hogy nem direkt csinálják, egyszerűen ez jön belőlük.
A Vian gyakorlatilag minden korban, amikor létezett, mindenhonnan kilógott, és az már a kezdetekkor is egyértelmű volt, hogy nem direkt csinálják, egyszerűen ez jön belőlük.
Meglehet, az Amorphis úgy van vele, hogy ha már az Ezer tó országa a hazájuk, hát írhatnak ezer ugyanolyan dalt, akkor is mind egyedi és szép lesz. És szerintem igazuk van.
Meglehet, az Amorphis úgy van vele, hogy ha már az Ezer tó országa a hazájuk, hát írhatnak ezer ugyanolyan dalt, akkor is mind egyedi és szép lesz. És szerintem igazuk van.
Nem lesz a kedvenc Paradox-lemezem, de örülök, hogy elkészült, mert egy valódi mestermunka Charly Steinhauer részéről.
Nem lesz a kedvenc Paradox-lemezem, de örülök, hogy elkészült, mert egy valódi mestermunka Charly Steinhauer részéről.
Mint egy kihívásokkal, kalandokkal, megpróbáltatásokkal teli hegyi út, olyan a Zatokrev 2025-ös teljesítménye, amely minden egyes elágazásnál, sziklánál, kiszögellésnél, tisztásnál tartogat valami váratlan meglepetést.
Mint egy kihívásokkal, kalandokkal, megpróbáltatásokkal teli hegyi út, olyan a Zatokrev 2025-ös teljesítménye, amely minden egyes elágazásnál, sziklánál, kiszögellésnél, tisztásnál tartogat valami váratlan meglepetést.
A teljes produkció tekintetében úgy érzem, hogy például a legutóbbi God Dethroned- és Belphegor-anyagok izgalmasabbak voltak, viszont lélegzetvétel és drámaiság szempontjából mindenképp a Maleficium mellé teszem a voksomat.
A teljes produkció tekintetében úgy érzem, hogy például a legutóbbi God Dethroned- és Belphegor-anyagok izgalmasabbak voltak, viszont lélegzetvétel és drámaiság szempontjából mindenképp a Maleficium mellé teszem a voksomat.
A szűk órányi lemezanyagon hallható tíz szerzemény minden kétséget kizáróan figyelemre méltó teljesítmény egy olyan szép múltú formációtól, akikhez a doom/death vonal és a tradicionálisabb epikus doom irány felől érkezve egyaránt érdemes közelíteni.
A szűk órányi lemezanyagon hallható tíz szerzemény minden kétséget kizáróan figyelemre méltó teljesítmény egy olyan szép múltú formációtól, akikhez a doom/death vonal és a tradicionálisabb epikus doom irány felől érkezve egyaránt érdemes közelíteni.
Frontcsajos, okkultista, ’70-es éveket idéző doomster metal, egyenesen Brooklynból? Azért valljuk meg, ez így leírva annyira bizarr, hogy nem tudtam őszintén lelkesedni érte...
Frontcsajos, okkultista, ’70-es éveket idéző doomster metal, egyenesen Brooklynból? Azért valljuk meg, ez így leírva annyira bizarr, hogy nem tudtam őszintén lelkesedni érte...